Hogyan hat a háborús kampány a gyerekekre?

Túl a vörös vonalon

Belpol

Beterítik az országot a HÁBORÚ feliratú plakátok, a gyerekek sem bújhatnak el előlük. A kicsikben félelmet és szorongást kelthetnek, pedig nem ez az első propagandaszlogen, amelyet akár egy játszótéren is visszahallhatunk.

 

„Szinte kivették a szülők kezéből az irányítást” – fogalmaz Stáhly Kata gyermekpszichológus, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa azzal kapcsolatban, hogy az utcán sétálva vagy a YouTube-ot böngészve minduntalan háborús kampányhirdetésekkel találkozhatnak a gyerekek. A képeken szétlőtt városok, bombák, hadieszközök. „Ezek a plakátok és ezek a reklámok a baljós hangeffektusokkal és képekkel, a fenyegető hanghordozással nagyon is alkalmasak a félelemkeltésre.”

Amióta a kormánypártok leghangsúlyosabb politikai szlogenje a „Stop háború!” lett, szülők és pedagógusok panaszkodnak arra, hogy a gyerekeket megviselik ezek az üzenetek, amelyeket nehezen tudnak értelmezni, de a hatásuk alól nem vonhatják ki magukat. Van, aki azt szeretné tudni, kik azok, akik „háborút akarnak” és miért „akarják”, másoknak azt kell elmagyarázni, miért van a dollár jele az ingükön.

Nem új jelenség, hogy a politikai szólamok utat találnak a gyerekekhez. Emlékezetes momentuma volt a 2022-es választási kampánynak, hogy egy kisgyerek „mini Feriként” üdvözölte Márki-Zay Pétert, újabban „bébi Gyurcsány” kalandjai futnak a Karácsony Gergelyt lejárató kampány részeként, de olyanról is hallottunk, hogy az iskola udvarán „migránsosat” játszottak a gyerekek, egymást Sorosnak, Gyurcsánynak csúfolva. Úgy tűnik, a totális és permanens kampány Orbán Viktor 2020-ban tett hírhedt kijelentése – „Van egy vörös vonal: hagyják békén a gyerekeinket!” – ellenére sem kíméli a gyerekeket.

Stáhly Kata szerint már az is félelmet szülhet, hogy a kormány központi gyermekvédelemről szóló üzenete azt sugallja, a gyerekek veszélyben vannak. „Azt hirdetik, hogy mindenáron, minden eszközzel meg kell védeni a gyerekeket, de ugyanabban a pillanatban bántják is őket azzal, hogy félelmet és bizonytalanságot keltenek. Mintha nem tudná a bal kéz, mit csinál a jobb.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.