„Szinte kivették a szülők kezéből az irányítást” – fogalmaz Stáhly Kata gyermekpszichológus, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa azzal kapcsolatban, hogy az utcán sétálva vagy a YouTube-ot böngészve minduntalan háborús kampányhirdetésekkel találkozhatnak a gyerekek. A képeken szétlőtt városok, bombák, hadieszközök. „Ezek a plakátok és ezek a reklámok a baljós hangeffektusokkal és képekkel, a fenyegető hanghordozással nagyon is alkalmasak a félelemkeltésre.”
Amióta a kormánypártok leghangsúlyosabb politikai szlogenje a „Stop háború!” lett, szülők és pedagógusok panaszkodnak arra, hogy a gyerekeket megviselik ezek az üzenetek, amelyeket nehezen tudnak értelmezni, de a hatásuk alól nem vonhatják ki magukat. Van, aki azt szeretné tudni, kik azok, akik „háborút akarnak” és miért „akarják”, másoknak azt kell elmagyarázni, miért van a dollár jele az ingükön.
Nem új jelenség, hogy a politikai szólamok utat találnak a gyerekekhez. Emlékezetes momentuma volt a 2022-es választási kampánynak, hogy egy kisgyerek „mini Feriként” üdvözölte Márki-Zay Pétert, újabban „bébi Gyurcsány” kalandjai futnak a Karácsony Gergelyt lejárató kampány részeként, de olyanról is hallottunk, hogy az iskola udvarán „migránsosat” játszottak a gyerekek, egymást Sorosnak, Gyurcsánynak csúfolva. Úgy tűnik, a totális és permanens kampány Orbán Viktor 2020-ban tett hírhedt kijelentése – „Van egy vörös vonal: hagyják békén a gyerekeinket!” – ellenére sem kíméli a gyerekeket.
Stáhly Kata szerint már az is félelmet szülhet, hogy a kormány központi gyermekvédelemről szóló üzenete azt sugallja, a gyerekek veszélyben vannak. „Azt hirdetik, hogy mindenáron, minden eszközzel meg kell védeni a gyerekeket, de ugyanabban a pillanatban bántják is őket azzal, hogy félelmet és bizonytalanságot keltenek. Mintha nem tudná a bal kéz, mit csinál a jobb.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
