Hátrányos helyzetből tanulással kitörni

Túl sok gyerek marad ott

Belpol

Akik érvényesíteni tudják a képességeiket hátrányos helyzetből is, utóbb mindig említenek egy-két embert, akiken a boldogulásuk múlt. Ez jó esetben az anya vagy az apa. Ma Magyarországon nagyobb kérdés, mint hetven évvel ezelőtt, hogy a támogató családi háttér hiányát lehet-e valahogy ellensúlyozni.

Néha bement a faluközpontba és cigány­zenészekkel jött vissza a tanyára, mulatni – viszont esténként a petróleumlámpa mellett felolvasott a gyerekeinek egy dél-alföldi gyümölcstermesztő gazda. Az első világháborúból hazahozott malária elvitte, a felesége nyolc gyerekkel maradt magára. A testvérek napszámba jártak és tanultak, amíg lehetett. Az egyik lány, aki tanítónő szeretett volna lenni, néhány osztályt járt ki. 1940-ben férjhez ment egy szintén néhány elemit végzett környékbeli férfihoz, 1952-ig szült négy fiút, és együtt művelték a tanya gyümölcsösét. A fiúk ugyanabban a tanyai iskolában járták az alsó tagozatot, amelyben a szüleik. Az első fiút az anya bevitte a szegedi alsóvárosi iskolába. Ott az énektanár azt mondta, a fiúnak jó a hangja, hallása, tanulnia kellene valamilyen hangszeren. Az anya elvitte a zeneiskolába azzal, itt a fiam, azt mondták, tanulnia kellene zenét. A fiúból hivatásos zenész lett, ahogyan a két utána következő öccséből is. A legfiatalabb népművelőként boldogult. „Néhány éve elmentünk a feleségemmel hangversenyre. Ahogy a zenekar belefogott Haydn Esz-dúr trombitaversenyébe, a sötétben elkezdtem sírni, mert ez volt az egyik bátyám diplomakoncertje. Ezt gyakorolgatta otthon minden nyáron a tanyán. Egyszerre minden emlék előjött” – idézte fel a Narancsnak a népművelő, aki először elmondta a család és mind a négyük történetét, de még élő bátyjának megmutatva a szöveget, végül abban maradtak, hogy mégsem szeretnének névvel szerepelni. Édesanyjukat, aki sakkozni, kártyázni is tudott, és akivel mindent, a lányügyeket is meg lehetett beszélni, megszólták páran a környezetében amiatt, hogy a fiait ily módon taníttatta. Mégis úgy látszott, nagyon határozottan állította őket pályára, az apa pedig minden döntését jóváhagyta. Az ötvenes években néha venniük kellett a tojást, hogy be tudják szolgáltatni. A gyümölcsös és a tanya küszöbig beültetett földje, a jószágtartás azonban, ha szegényes is, de biztos anyagi alapot adott. Számított az is, hogy az édesapjuk főállásban fizikai munkás volt, krampácsoló. Fiatalon akadt a fiúk közt, aki lázadozott amiatt, hogy a szülők elvárják, jöjjön haza segíteni a gyümölcsösben. Időskorukra aztán mind a négyüknek lett hétvégi kertjük ott, ahová elkerültek, mert a városi lakásban hiányzott a föld.

Horthy Miklós-ösztöndíj

Ez, mármint hogy hiányozni kezdett a föld, általános volt az államszocialista rendszerben az ilyen életutak esetében – magyarázza lapunknak Majtényi György történész. Az sem egyedi, hogy a család úgy döntött, a gyerekeknek tanulás útján kell boldogulniuk. Ehhez a tanyai iskolák építésével Klebelsberg Kuno minisztersége idejétől, majd később a kormányzóról elnevezett ösztöndíjjal már a Horthy-rendszer is hozzájárult. A társadalmi különbségek azonban nagyon éles határvonalakat húztak, és bár ma furcsán hangzik, akkor még az útviszonyok is számítottak. Például Hód­mezővásárhely környékén a harmincas években ötven elemi iskola működött, de egy akkori felmérés kimutatta, a tanyasi gyerekeknek csak 5–10 ezreléke tudott továbbtanulni, mert a városi gimnáziumba ősztől tavaszig nem lehetett bejutni, a kollégiumi ellátást pedig csak a tehetősebb családok tudták fizetni. Egy tanyai tanító egy konferencián arról beszélt, hogy az egyik tehetséges diákja reggel 8-tól délután 4 óráig általában egy kockacukrot evett egy szelet kenyérrel. A helyi gimnázium kezdeményezésére és sokak, köztük Németh László író támogatásával kollégiumot hoztak létre a tanyasi tanulóknak 1938 szeptemberétől. Az oda felvett diákok értelmiségi pályára mentek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.