Új cégóriás a kommunikációs piacon: Casus Vivendi

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/50. (12. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amost 44 éves Messier évtizedek óta a francia gazdaság fenegyereke; a pénzügyminisztériumban indult, majd egy befektetési bankban folytatódó karrierje során számos korszerűtlen állami vállalat privatizációjában vállalt kulcsszerepet. Módszereiről sokat elárul, hogy példaképe, Jack Welch, a General Electric vezérigazgatója úgy érdemelte ki a "Neutron Jack" becenevet, hogy a vállalat átszervezése során teljes épületkomplexumok maradtak üresen. Messier 1996-ban vette át a közműholding irányítását, és villámgyors tranzakciók és akvizíciók sorozatával négy év alatt az öt legnagyobb európai távközlési és médiavállalat közé küzdötte fel vállalatát - de a menet közben az eurokonform csengésű Vivendire átnevezett cég birtokolja a világ legnagyobb vízműve, a világ harmadik legnagyobb hulladékkezelője, továbbá az Európa legnagyobb energiaszolgáltatója titulusokat is.

Amost 44 éves Messier évtizedek óta a francia gazdaság fenegyereke; a pénzügyminisztériumban indult, majd egy befektetési bankban folytatódó karrierje során számos korszerűtlen állami vállalat privatizációjában vállalt kulcsszerepet. Módszereiről sokat elárul, hogy példaképe, Jack Welch, a General Electric vezérigazgatója úgy érdemelte ki a "Neutron Jack" becenevet, hogy a vállalat átszervezése során teljes épületkomplexumok maradtak üresen. Messier 1996-ban vette át a közműholding irányítását, és villámgyors tranzakciók és akvizíciók sorozatával négy év alatt az öt legnagyobb európai távközlési és médiavállalat közé küzdötte fel vállalatát - de a menet közben az eurokonform csengésű Vivendire átnevezett cég birtokolja a világ legnagyobb vízműve, a világ harmadik legnagyobb hulladékkezelője, továbbá az Európa legnagyobb energiaszolgáltatója titulusokat is.

A közműholding már Messier érkezése előtt beszállt a médiabizniszbe: 1984-ben társalapítója volt az első francia "pay-tv" (előfizetéses) tévécsatornának, a Canal+-nek. Néhány évvel később megalapította az első francia mobilszolgáltatót, az SFR-t (Société Francaise de Radiotéléphonie). Messier tovább erősítette a telekommunikációs vonalat, miközben médiavállalatként Európa felé terjeszkedett: annyi tőkét pumpált a Canal+-be, hogy az Európa-szerte fogható digitális televíziócsatornává nőtte ki magát, az SFR mellé pedig vezetékes telefonszolgáltatót (Cegetel) is alapított a frissen liberalizált francia távközlési piac meghódítására. A könyv- és lapkiadásba is beszállt: megvásárolta az 1835-ben alapított postagalamb-szolgálatból az egyik legnagyobb francia kiadóvállalattá fejlődött Havast, és az amerikai játék- és oktatóprogram-gyártó Cendant Software akvizíciójával létrehozta benne a Havas Interactive részleget, ily módon pozíciót foglalva a multimédia-bizniszben is.

Messier a kezdetektől a távközlés és a média konvergenciájára játszott, az "egyik lábbal a telkókban, a másikkal a médiában" elvet követve. A 2000-es év elején a Vivendi ellenőrizte Franciaország második legnagyobb mobilszolgáltatóját, és erős pozíciói voltak az EU médiapiacán (elsősorban interaktív televízió: Canal+, British Sky Broadcasting). Globális infokommunikációs hatalomra ez év során két lépésben tett szert, két piszok bonyolult tranzakció során. Az első nagy dobása a fúzióval végződő Vodafone-Mannesmann háborúban játszott szerepe volt, a második pedig a Seagram amerikai vállalatóriás bekebelezése - két regénybe illő sztori az ezredvég globális gazdasági zavarosában történő pecázás művészetéről, amelyeket megpróbálunk most erősen leegyszerűsítve megvilágítani.

A mérleg nyelve

1999 szeptemberében a német mobilfronton piacvezető (D2) Mannesmann - amely az elmúlt száz évben elsősorban acél- és gépgyártással foglalkozott, és csak néhány éve, a dereguláció idején szállt be a távközlési bizniszbe - a harmadik legnagyobb brit mobilszolgáltató, az Orange megvásárlásával "hátba támadta" korábbi szövetségesét, a brit piacvezető Vodafone-t. Ez a váratlan fejlemény krízishelyzetet teremtett a Vodafone-nál (amelynek az EU többi országában működő mobilszolgáltatókban meghatározó befolyást nem biztosító résztulajdonosi szerepe van). A Vodafone nem sokkal korábban véglegesítette a második legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, az AirTouch Communications bekebelezését, és ezzel 250 milliárd dolláros tőzsdei értékkel a világ legnagyobb mobilszolgáltatójává lépett elő. Európai vezető szerepének megőrzésére bármi áron meg kellett szereznie a tőzsdén nagyjából 90 milliárd dollárt nyomó Mannesmannt, ezért 107 milliárd dolláros vásárlási ajánlatának elutasítása után ellenséges felvásárlási ajánlatot tett a cég részvényeire.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a tőzsdei érték fölött kezdte összevásárolni a Mannesmann nyílt piacon forgó részvényeit, ami politikai felhangoktól sem mentes felháborodáshoz vezetett német oldalon: a szövetségi parlament egyik képviselője egyenesen "globális gazdasági kannibalizmusról" beszélt, Schröder kancellár pedig a Le Monde-nak adott interjújában a "német-francia konszenzusos megközelítést" pedzegette. Nem véletlenül: a konfliktusban az akkor 70 milliárd dollár tőzsdei értékű Vivendi a mérleg nyelvének szerepét játszotta.

A Mannesmann lehetséges szövetségest látott a francia cégben az ellenséges felvásárlási ajánlat elhárítására, míg a Vodafone sok midenre hajlandónak tűnt, hogy ezt elkerülje. Messier mindkét féllel tárgyalt, és két lehetőséget tárt az igazgatótanács elé: az egyik forgatókönyv szerint a Vivendi összeolvad a Mannesmann-nal fifti-fifti alapon, és így kivédi a Vodafone felvásárlási ajánlatát, a másik szerint nem tesz így, cserében viszont megkapja a Mannesmannt bekebelező Vodafone leendő tartalomszolgáltató leányvállalatának felét. Miközben a Vivendi azon törte a fejét, hogy Európa legnagyobb mobilszolgáltatója vagy globális infokommunikációs vállalat legyen-e a XXI. században, 2000. január 10-én az AOL és a Time Warner bejelentette egyesülését. A Vivendi igazgatótanácsa ezután a Vodafone ajánlatát fogadta el, s alig négy nap múlva a Mannesmann elesett: elfogadta a Vodafone utolsó, 180 milliárd eurós ajánlatát - ami egyébként a cég tőzsdei értékének éppen kétszerese volt.

Irány Hollywood

A Vodafone-dealtől függött Messier másik nagy húzása is: víziója szerint - amelyről akkor már fél éve győzködte az ifjabb Edgar Bronfmant, az amerikai Seagram óriásvállalat fejét - három év múlva az "új gazdaság" aranybányájának a tartalomipar ígérkezik. Bár manapság az online tartalomszolgáltatók bevételei elenyészők ahhoz képest, amit a drótot, a csatornát, az adatátvitel technikáját ("a csövet") biztosító cégek kaszálnak, ez éppen fordítva lesz a versengő telkók által telítődött piacon - érvelt Messier, és rengeteg pénzt ajánlott a Bronfman család prosperálónak nem nevezhető szeszipari és médiabirodalmáért. Bronfman - saját alelnöki státusa mellett - a Vodafone-portál megszerzését szabta az eladás feltételéül. A júniusban nyélbe ütött, részvénycserén és adósságátvállaláson alapuló fúzió összesen 34 milliárd dollárjába került a Vivendinek, viszont a Seagram azóta leépítésre ítélt szeszipari érdekeltségei mellett megkapta a Universal médiabirodalmat - a legpatinásabb hollywoodi filmgyárat (Universal Studios) és a világ legnagyobb zenekiadóját (Universal Music + Polygram), többek között. A Vodafone-deal megnyitotta az utat a Vivendi számára (a Mannesmann bekebelezésével) az EU-ban is piacvezetővé vált mobilszolgáltató jelenleg 48 milliós és gyors ütemben növekvő előfizetői bázisa felé. Nyugat-Európa a világ legfejlettebb mobilpiaca, és míg az USA-ban a számítógép az online szolgáltatások elsődleges közvetítője, a harmadik generációs (UMTS) frekvenciák iránti elképesztő érdeklődés tanúsága szerint Európában ezt a szerepet az internetesített mobiltelefon fogja játszani: a Jupiter Research piackutatása szerint 2003-ra az EU populációjának kétharmada rendelkezik majd ilyesfajta kézi készülékekkel.

Portál határok nélkül

A Vodafone-Vivendi közös vállalat neve Vizzavi, amely egy olyan globális (értsd: EU + USA) portál kialakítását tűzte ki célul, amely az online szolgáltatások teljes skáláját nyújtja földrajzi helyzettől és a "vevőkészülék" típusától (számítógép, mobiltelefon, televízió) függetlenül. Az EU összes országában - az első körben Franciaországban, Angliában, Németországban, Olaszországban és Hollandiában - leányvállalatot hoznak létre a nyelvi változatok elkészítésére. Egyelőre a Vizzavi csak WAP-on érhető el, de jövőre indul a webes, illetve a televízióhoz csatlakoztatható "set-top box"-ra optimalizált változata is. Mindezt azonban csak előjátéknak szánják a harmadik generációs mobilszolgáltatás 2002-re várt robbanása elé, amikortól a Vizzavi a nagy sebességű adatátvitelt kihasználó multimédiás és cellaspecifikus, tehát a mobilos pillanatnyi tartózkodási helyén érvényes szolgáltatásokkal gazdagodik: egyszerre globális és lokális tehát, és remélhetőleg a francia farmerek sem fognak tüntetni ellene.

A Seagram bekebelezése után Messier nagyszabású profiltisztogatásba kezdett: külön cégbe szervezte a közműszolgáltatásokat (Vivendi Environment) és az infokommunikációs ágazatokat (Vivendi Communications). Nyílt titok, hogy a Vivendi Environment és a Seagram szeszipari érdekeltségei eladók: a végső cél a tisztán infokommunikációs Vivendi Universal összekalapálása, amely az első évben mintegy 21 milliárd dolláros árbevételre számít. A Vivendi Universal alelnöke Bronfman lesz, ő intézi majd a zenével és az internettel kapcsolatos ügyeket. A Canal+ és a Universal Pictures önálló leányvállalatként működik tovább Vivendi Universal Image néven, a Canal+ korábbi vezérigazgatójának felügyelete alatt. "A folyamat végére három vetélytársunk marad: az AOL Time Warner, a CBS Viacom és a Disney. Európai cég vagyunk, erős európai gyökerekkel, de ha néhány év múlva úgy tartják számon a Vivendi Universalt, mint egy jól menő európai céget, akkor nem értem el a célomat" - nyilatkozta a mágus a Wirednek.

Bodoky Tamás

A Vivendi Magyarországon

A Vivendi Telecom Hungary csoport a Vivendi International leányvállalata, amely jelenleg a vezetékes és az üzleti kommunikációs szektorban vállal szerepet. A csoport Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója, mely 2000 júniusa óta kilenc primer körzet lakosságát, vállalkozásait és intézményeit szolgálja ki. A Vivendi Telecom Hungary irányítása alá egy hat megyére kiterjedő, helyi, közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó társaság, a V-Fon, egy országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó vállalat, a V-Com (korábban PartnerCom Rt.), valamint egy, a közeljövőben létrejövő országos internetszolgáltató, a V-Net tartozik. A koncessziós társaság által ellátott területeken másfél millióan élnek, itt közel félmillió előfizetőt szolgál ki. A vállalatcsoport eddig közel 550 millió dollár értékű befektetést hajtott végre Magyarországon, és közel 1250 munkatársat foglalkoztat.

A V-Fon Távközlési Rt. az alábbi koncessziós társaságok összeolvadásával jött létre: Digitel 2002 Rt. (a váci 27-es és a gödöllői 28-as primer körzet); Déltáv Rt. (a szegedi 62-es és a szentesi 63-as primer körzet); Egomcom Rt. (az esztergomi 33-as); Bakonytel Rt. (a veszprémi 88-as); Kisdunacom Rt. (a Pest megyei 24-es); Dunatel Rt. (a Fejér megyei 25-ös primer körzet).

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/50. (12. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra