Ungváry Krisztián: A Nagy-Magyarország-szimbólum használata provokáció

  • narancs.hu
  • 2023. március 24.

Belpol

A súlyosan terhelt térkép a történész szerint nem alkalmas annak az üzenetnek a közvetítésére, amire az MLSZ hivatkozik.

„A fő problémát nem is abban látom, hogy Nagy-Magyarországot hivatalosan be kell-e tiltani a stadionokban, vagy sem, hanem abban, hogy az állam felelős vezetői részéről ezen a téren nemhogy példaadás nincs, hanem nyílt »ráutaló magatartással« próbálják legitimálni a kettős beszédet és ezt a szimbolikát” – fogalmazott Ungváry Krisztián a Népszavának adott interjújában arra reagálva, hogy a Magyar-labdarúgó Szövetség (MLSZ) mégsem tiltja ki a stadionokból a Nagy-Magyarországot ábrázoló szimbólumokat

A történet persze korántsem ilyen egyszerű, hiszen ahogy arról lapunk is beszámolt, az MLSZ kedden ugyan kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, az UEFA engedélyezte a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinó bevitelét a nemzetközi meccsekre, szerdán a  Román Labdarúgó Szövetség (FRF) azonban kijelentette: „az UEFA nem engedélyezte és nem is fogja engedélyezni az MLSZ által említett szimbólumok megjelenítését az európai szinten rendezett mérkőzéseken”.

A román sajtó ráadásul rá is kérdezett az UEFA-nál, hogy mit is engedélyeztek. A Gazeta Sporturilornak a szövetség azt írta, tisztában vannak azokkal a cikkekkel, amelyek szerint engedélyezték a Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlók használatát, de a félreértések elkerülése végett kijelentik, hogy „az UEFA soha nem hagyta jóvá ilyen zászlók és transzparensek használatát”.

Ungváry Krisztián az üggyel kapcsolatban arról beszélt, ismeri ugyan a szurkolók érveit, miszerint ez csupán egy történelmi emlék, ennek ellenére „nyilvánvaló, hogy a Nagy-Magyarország-szimbólum használata provokáció.”

 „Nagy-Magyarország a magyar szurkolók számára arról szól, hogy azt érezhessék, egy olyan meccsnek a részesei, ahol szimbolikus győzelmeket arathatnak a másik felett”

– fogalmazott a történész.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor többször is nagy-magyarországos szurkolói sálban fotózkodott, Ungváry emlékeztetett, a történeti térkép súlyosan terhelt, mivel „ebben a kontextusban egy olyan magyar szupremácia (felsőbbrendűség) üzenetét hordozza, amelynek a nem magyar nemzetiségűek – nagyon finoman fogalmazva – soha nem örültek igazán.” Hozzátette, az ilyen jelképek használatát „kútmérgezésnek” tartja.

Az MLSZ szerda esti üzenete szerint nincs ellentmondás a történelmi jelkép ügyében, a szövetség által hangoztatott álláspont azonban, miszerint Nagy-Magyarország a határon túli magyar szurkolókkal való összetartozást szimbolizálja, a történész szerint „a nevetségesség határát súrolja”, mivel

„Nagy-Magyarország nem csupán a magyarokat jelenti, hanem a szlovákokat is, hiszen Szlovákia kompletten szerepel a térképen. Éppen ezért Nagy-Magyarország nem alkalmas annak az üzenetnek a közvetítésére, amire az MLSZ hivatkozik.”

Ungváry hozzátette, „erről a térképről, amely a teljes Szlovákiát tartalmazza, nem mondhatjuk azt, hogy csupán a határon túli magyar szurkolókkal való összetartozásról szól.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.