"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

Merucza Tibor Alex, az ADOM Diákmozgalom kommunikációs elnöke

Belpol

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Szeptember elsejére virrasztást szervezett a pályaelhagyó tanárokért az ADOM Diákmozgalom és a Helyi Civilek Szövetsége a miskolci Földes Ferenc Gimná­zium előtti térre. Feltűnő volt az ön aktivitása: ha kellett, a fellépőket koordinálta, gitározással a hangulatról gondoskodott, közben teát főzött a résztvevőknek. Nem kimondottan egy tizenéves gimnazista benyomását keltette. ­Mióta érdekli a közélet?

Merucza Tibor Alex: 2015 óta, vagyis úgy nyolcéves koromtól. A magyar valósággal az első konkrét élményem a „rabszolgatörvény” elleni tüntetés volt 2018 végén. (A törvény egyebek között 250-ről 400-ra emelte az egy évben megkövetelhető túlóra maximális számát, ami heves tiltakozást váltott ki az ellenzék és a szakszervezetek részéről – D. E.) Figyeltem az eseményeket; tévét már akkor sem néztem, hanem online olvastam a híreket, követtem az élő adásokat.

MN: Hogyan lett mozgalmár?

MTA: Az ADOM Diákmozgalom elődszervezetéről ötödikes koromból van az első emlékem: diákönkormányzati alelnökként részt vettem egy gyűlésen, ahol szinte minden javaslatnál elmondta az elnök, hogy „egyébként ezt a Független Diákparlamenttel közösen dolgoztuk ki”, vagy „ez az ő javaslatcsomagjukból lett átemelve”. 2019-ben a Független Diákparlament úgy döntött, hogy mozgalmi keretek között dolgozik tovább, immár Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) néven. Bő másfél évvel ezelőtt jelentkeztem hozzájuk aktivistának.

MN: Innen egyenes út vezetett a kommunikációs alelnöki tisztségig?

MTA: Azóta ezt módosítottuk elnökre.

MN: Ezek szerint lett alelnök is?

MTA: Nem, asszisztensem van. A szervezet úgy épül fel, hogy miután jelentkezik hozzánk egy diák, először segítő státusba kerül. Így betekinthet a mozgalom életébe, láthatja, mit csinálunk, mennyi munkával jár. Ha pedig a segítő aktív, akkor az elnökség vagy egy stábvezető felterjesztése alapján, a tagság szavazásával felvesszük a tagok közé, így hivatalosan is aktivistává válik. Elnökségi választás fél­évente van, ide beadtam a pályázatomat, leírtam az eddigi eredményeimet, a kompetenciákat, ez alapján döntött a tagság. Az aktivizmuson belül mindig is a kommunikáció érdekelt leg­inkább, ezért kimondottan erre a feladatra jelentkeztem.

MN: Mitől lehet vonzó a fiataloknak egy ilyen mozgalom?

MTA: Az ADOM egyik fontos célkitűzése, hogy lehetőséget adjon a fiataloknak a demokrácia gyakorlására, a tagság bevonása a döntéshozatalba is ezt szolgálja. Itthon a rendszerváltás után nem igazán alakult ki vitakultúra. Közösségi fórumokon és élő beszélgetésekben is jellemző, hogy ha valaki elmondja a véleményét, azt egy trágár reakcióval elintézik. A rendezvényekkel, vitafórumokkal azt szeretnénk elérni, hogy az ADOM-hoz kapcsolódó fiatalok, nemcsak a tagok, megtapasztalhassák, milyen az, amikor a véleményüket meghallgatják, nem pedig leszólják. Emellett tudatosítani szeretnénk a diákokban a jogaikat, és megismertetni velük a kialakult tanár-diák helyzetet, ami már rég nem kis helyi ügy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.