Menthető és menthetetlen helyzetek a mentőszolgálatnál

Vérzik, vérzik

Belpol

Eszköz- és emberhiány, ráadásul a meglévő, eleve elégtelen mentős kapacitást terhelő pluszfeladatok – a rendszerben kódolva van a hibázás lehetősége. Valójában az a csoda, hogy nem gyakrabban történnek ilyen esetek.

Idén október 11-én vérezni kezdett egy beteg az egyik fővárosi egészségügyi intézmény krónikus belgyógyászatán. A főorvos délután háromnegyed háromkor interneten értesítette a mentőszolgálatot, kérte az idős hölgy sürgős átszállítását a Honvédkórházba, mert úgy ítélte meg, valószínűleg műteni kell. A beteg hozzátartozója ezután óránként hívta a 112-es segélyhívót, kérdezte, miért nem érkezik még a mentőautó. Egyszer át is adta a főorvosnak a telefont, akivel a diszpécser azon vitatkozott, hogy azonnali, vagy két órán belüli szállítást kért a főorvos – ez azonban már az első bejelentés után négy órával történt.

Este nyolckor a betegről a krónikus osztályon azt mondták, életveszélyben van. A hatodik órában megérkezett egy mentő, egy mentőápoló-tanulóval. Ő a vérzést látva kimondta: rohamkocsira van szükség, mert csak orvosi felügyelet mellett lehet elvinni a beteget. Ezután még másfél óra telt el, mire a beteg megérkezett a Honvédkórházba. Nem tudtak rajta segíteni, hajnalban meghalt.

Priorizálni

A mentőknél belső vizsgálatot indítottak az ügyben. Ennek eredményéről november 19-én tájékoztatta az elhunyt családját Till Zsolt, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezetének igazgatója. Részvétet nyilvánított maga és kollégái nevében. Leírta, hogy átnézték az eset dokumentumait, a mentésirányítási rendszer archívumát, meghallgatták a segélyhívásokat fogadó mentésirányítókat, a mentésvezetőket, akik akkor szolgálatban voltak, és meghallgatták a segélyhívásokat is.

„Tájékoztatom, hogy (…) nem a feladatok beérkezési sorrendje alapján kerülnek riasztásra a mentőegységek, hanem a probléma jellege és súlyossága alapján” – nyomatékosította Till Zsolt. Ennek azért van jelentősége, mert „az őrzött szállítási igény leadása esetén a megrendelő orvosnak a megrendeléskor meg kell adnia” a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott adatokat, így a beteg személyes adatain felül többek között az irány­diagnózist, az alkalmazott terápiát, a beteg állapotát, a szállítás alatt várható kompliká­ció(ka)t, az esetleges légútbiztosítás módját, továbbá a légzés, keringés és egyéb adatokat. „A mentésirányítás a megrendelő orvos által megadott adatok figyelembevételével priorizálja az adott szállítási igényt” – áll a levélben.

Egészségügy - OMSZ új ügyeleti alapellátási rendszer Debr

 
Korlátozott kilátások
Fotó: MTI/Oláh Tibor

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.