Menthető és menthetetlen helyzetek a mentőszolgálatnál

Vérzik, vérzik

Belpol

Eszköz- és emberhiány, ráadásul a meglévő, eleve elégtelen mentős kapacitást terhelő pluszfeladatok – a rendszerben kódolva van a hibázás lehetősége. Valójában az a csoda, hogy nem gyakrabban történnek ilyen esetek.

Idén október 11-én vérezni kezdett egy beteg az egyik fővárosi egészségügyi intézmény krónikus belgyógyászatán. A főorvos délután háromnegyed háromkor interneten értesítette a mentőszolgálatot, kérte az idős hölgy sürgős átszállítását a Honvédkórházba, mert úgy ítélte meg, valószínűleg műteni kell. A beteg hozzátartozója ezután óránként hívta a 112-es segélyhívót, kérdezte, miért nem érkezik még a mentőautó. Egyszer át is adta a főorvosnak a telefont, akivel a diszpécser azon vitatkozott, hogy azonnali, vagy két órán belüli szállítást kért a főorvos – ez azonban már az első bejelentés után négy órával történt.

Este nyolckor a betegről a krónikus osztályon azt mondták, életveszélyben van. A hatodik órában megérkezett egy mentő, egy mentőápoló-tanulóval. Ő a vérzést látva kimondta: rohamkocsira van szükség, mert csak orvosi felügyelet mellett lehet elvinni a beteget. Ezután még másfél óra telt el, mire a beteg megérkezett a Honvédkórházba. Nem tudtak rajta segíteni, hajnalban meghalt.

Priorizálni

A mentőknél belső vizsgálatot indítottak az ügyben. Ennek eredményéről november 19-én tájékoztatta az elhunyt családját Till Zsolt, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezetének igazgatója. Részvétet nyilvánított maga és kollégái nevében. Leírta, hogy átnézték az eset dokumentumait, a mentésirányítási rendszer archívumát, meghallgatták a segélyhívásokat fogadó mentésirányítókat, a mentésvezetőket, akik akkor szolgálatban voltak, és meghallgatták a segélyhívásokat is.

„Tájékoztatom, hogy (…) nem a feladatok beérkezési sorrendje alapján kerülnek riasztásra a mentőegységek, hanem a probléma jellege és súlyossága alapján” – nyomatékosította Till Zsolt. Ennek azért van jelentősége, mert „az őrzött szállítási igény leadása esetén a megrendelő orvosnak a megrendeléskor meg kell adnia” a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott adatokat, így a beteg személyes adatain felül többek között az irány­diagnózist, az alkalmazott terápiát, a beteg állapotát, a szállítás alatt várható kompliká­ció(ka)t, az esetleges légútbiztosítás módját, továbbá a légzés, keringés és egyéb adatokat. „A mentésirányítás a megrendelő orvos által megadott adatok figyelembevételével priorizálja az adott szállítási igényt” – áll a levélben.

Egészségügy - OMSZ új ügyeleti alapellátási rendszer Debr

 
Korlátozott kilátások
Fotó: MTI/Oláh Tibor

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.