"Lejáró elnöki mandátuma alatt - főleg a másik közmédiumokkal összevetve - elkötelezetten, konfliktusokat is felvállalva vezette az MR Zrt.-t, a részvénytársaság gazdálkodása alapvetően jó irányban haladt. E tekintetben mind őt, mind a munkában részt vállaló munkatársait elismerés illeti" - méltatta március 16-i levelében a rádióelnök tevékenységét Gál András Levente, a kuratórium fideszes elnökhelyettese. A testületet vezető Rangos Katalinnak címzett levél ugyanakkor leszögezi, ha a kormánypártiak erőből átnyomják a hosszabbítást, akkor azt "ultimátumszerű egyoldalú döntésnek" fogják tekinteni.
Az idő igencsak szorít: Suchnak július 31-én lejár a megbízatása. A médiatörvény vonatkozó passzusa szerint a mandátum lejárta előtt százhúsz nappal - legkésőbb április 3-án - a rádió kuratóriumának elnöksége (az ún. kiskuratórium) köteles kiírni az új pályázatot. Ez egyetlen esetben mellőzhető: ha a civil delegáltakkal kiegészített testület (a nagykuratórium) úgy dönt, hogy a rádióelnök megbízatását újabb négy évre meghosszabbítja - erre a törvény egy ízben lehetőséget ad.
Ezt figyelembe véve a kormánypárti delegáltak március 4-én bevitték a kiskuratórium elé az automatikus hosszabbításra vonatkozó javaslatot, de a négy fideszes és a kereszténydemokrata tag tiltakozása miatt levették a napirendről. Gál lapunknak azt mondta, az ügy előkészítetlen volt, még az írásbeli előterjesztést sem kapták kézhez. Március 16-án viszont a hét szocialista, a két szabad demokrata és az MDF-es küldött támogatásával már keresztülment a javaslat - a jobboldaliak "méltatlannak" nevezve az eljárást nem szavaztak -, így lapunk megjelenésének napján, csütörtökön kerül az ügy a nagykuratórium elé. Kérdés, hogy egyáltalán lesz-e szavazás a hosszabbításról, ugyanis Such az elnökségi döntés után a távirati irodának azt mondta - s ezt a Narancsnak is megerősítette -, hogy "fideszes támogatás nélkül nincs értelme folytatni".
A kuratórium belső viszonyait ismerő rádiós forrásaink szerint a döntés meglepő, hiszen korábban fordítottak voltak a szerepek: míg az MSZP élesen bírálta az elnök tevékenységét, a fideszesek inkább támogatták, sőt tavaly év végén valószínűleg nem zárkóztak volna el az automatikus mandátumhosszabbítástól. Az elmúlt hónapokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy szocialisták még Borókai Gábort - az Orbán-kabinet egykori szóvivőjét, a Heti Válasz főszerkesztőjét - is szívesebben elfogadnák, mint a "kezelhetetlennek", "betörhetetlennek" tartott Suchot. Információink szerint egyszerűen belátták, most esélyük sem lenne egy "balosnak" elkönyvelt jelölttel, jelen helyzetben legfeljebb Suchban tudnának kiegyezni a Fidesszel. Ám a jelek szerint a kampány kellős közepén még ezt a kompromisszumot sem lesz könnyű tető alá hozni.
A Magyar Rádió jelenlegi elnöke máig tisztázatlan politikai háttéralkuk nyomán került a közmédium élére 2006-ban. Bár csak második nekifutásra - az előző elnök, Kondor Katalin távozását követő egyéves interregnum után - nyerte el a posztot, megválasztásakor az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is felzárkózott mögötte. (A megválasztása után készült interjút lásd: "Sokan tiltakoznak majd", Magyar Narancs, 2006. augusztus 24.) A kompromisszum megszületésében jelentős szerepet játszott az akkori főkurátor, Gellért Kis Gábor, aki akkor is kiállt Such mellett, amikor az elnökként hozzáfogott a rádió átalakításához. (Erről lásd: Ki nyer ma?, Magyar Narancs, 2007. március 1.; "Nagyot kell spórolni", 2007. augusztus 30.)
Szerepcserék
2007 végére a kiskuratórium szinte teljesen kicserélődött, a testület élére került Rangos Katalin - 2003-ig az MR munkatársa - több alkalommal összekülönbözött Such Györggyel. Számos kisebb és nyilvánosságra nem került koccanás mellett a legtöbb vitát a Bródy Sándor utcai székházra terhelt jelzálog, illetve az elnök eredményhez kötött díjazása okozta. 2008-ban az MR Zrt. is indult azon a digitális műsorszórási pályázaton, amit végül az Antenna Hungária nyert el. A pályázat előkészítésekor a bankkal kötött hitelszerződést az MR a tender után sem bontotta fel, mire a kuratórium kormánypárti többsége határozatban vonta vissza a hitelfelvételhez korábban nyújtott támogatását. Ezt az MR elnöke perben vitatta, a bíróság pedig Suchnak adott igazat. Míg ebben a kérdésben a Fidesz támogatta az elnököt, a megbízási díja ügyében már a jobboldali delegáltak is felemelték a szavukat. (Such fizetése az üzleti terv teljesülésétől függően felfelé és lefelé is változhat. Az elmúlt években az MR masszívan nyereséges lett, így az elnök bére meredeken növekedett. Részletesen lásd: "Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk", Magyar Narancs, 2009. augusztus 20.).
Részben erre hivatkozott Gál a március 16-i levelében, amikor arra figyelmeztetett, hogy a hosszabbítás nincs előkészítve: az elnökhelyettes szerint számos kérdést illene tisztázni, mielőtt a kuratórium áldását adja Such újabb négy évére. "A hosszabbítás egyszerűsített pályázat, ezért tudni szerettük volna, hogy elnök úr miként értékeli az elmúlt időszakot, milyen tervei vannak a következő ciklusra. Meglepő, hogy a kormánypárti delegáltak a 16-i ülésen nem is kérdeztek Suchtól, miként azt sem indokolták, miért támogatják hirtelen a hosszabbítást" - nyilatkozta a Narancsnak Gál András Levente. Az igazsághoz tartozik, hogy a kuratórium elnöke volt az egyetlen kormányoldalról, aki kérdezett. A jobboldali delegáltak szavazástól tartózkodásának másik hivatalos indoka: nem sikerült megújítani a tízéves, ezért elavult közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatot (kmsz). "Nemcsak azt várná el a(z új - M. L. F.) szabályzat a rádiós munkatárstól, hogy többek között a különböző álláspontokat egyaránt bemutassa, (...) hanem olyan (...) kétségbe nem vonható értékeket segítsen érvényre juttatni, mint a hazaszeretet, a család és a gyerekvállalás fontossága, a munka és a tanulás becsülete, a környezet védelme" - jelezte Gál az említett levélben, hogy milyen topikok figyelembevételével dolgoznák át a kmsz-t.
Homályzóna
"Semmiképpen nem szeretném, ha előállna az a helyzet, ami a köztévé működését két éve nehezíti, nem hagyhatjuk elnök nélkül a Magyar Rádiót. Nem igaz, hogy indoklás nélkül kértük a hosszabbítást, ez elég erős indok" - mondta lapunknak Rangos Katalin, hogy korábbi vitáik ellenére miért támogatja Such György újrázását. Ám hiába győzte meg a kiskuratórium kétharmadát, ha a civil delegáltak március 25-én nem szavazzák meg az előterjesztést. Becslések szerint, amennyiben a Fidesz nem támogatja a hosszabbítást, a 21 tagból legfeljebb három-négy állna az ügy mellé - márpedig a döntéshez minősített többség kell.
Megjósolhatatlan, mi lesz, ha csütörtökön nem születik pozitív döntés. Április elején sorsolják újra a kuratórium civil mandátumait. Ha addig nem írják ki a pályázatot - információink szerint az elnökség számol ezzel a forgatókönyvvel, már előkészítették a kiírás szövegét -, képtelenek lesznek tartani a törvényes határidőt. Ebben az esetben a médiatörvény szerint fel kell oszlatni a testületet. Ha mégis kiírják időben, a választások után az új parlamenti erőviszonyokhoz kell igazítani az elnökséget - a pályáztatás pedig hónapokig elhúzódhat. Amennyiben a Fidesz alakít kormányt, biztosítani kell számára az ötvenszázalékos arányt, továbbá helyet kell adni az új pártoknak, miközben lehet, hogy a mostani delegáltak nem mondanak le a megbízatásukról - a jelenlegi kuratórium mandátuma 2012-ben jár le. Csakhogy az előírások szerint az elnökség létszáma nem haladhatja meg a civilekét. Közismert, hogy a Jobbik mindent megtenne Such esetleges pályázatának kilövéséért.
"Amíg a Fidesz nem mond igent, nincs elnök" - ismerte el lapunknak Rangos. Ám a Fidesz nem döntött még, a kampány finisében pedig különösen nem fog. Információink szerint továbbra is a közmédiumok összevonása a legvalószínűbb forgatókönyv, igaz, ennek előkészítése, lebonyolítása hosszú hónapokat is igénybe vehet - és addig sem maradhat elnök nélkül a Magyar Rádió.
