Péntek este rendezték meg a második előválasztási miniszterelnök-jelölti vitát az RTL Klubon Rábai Balázs műsorvezetésével, és Dobrev Klára DK-s, Fekete-Győr András momentumos, Jakab Péter jobbikos, Karácsony Gergely MSZP-s, párbeszédes és LMP-s, valamint Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarország Mozgalom miniszterelnök-jelöltjének részvételével.
A vita során mindenkinek összesen 14 perce volt a felszólalásra, amellyel szabadon gazdálkodhattak.
Járványkezelés
Az első téma a járványkezelés volt, hogy miniszterelnökként a jelöltek hogyan kezelnék a koronavírus-járványt. Dobrev Klára teszteléssel és kontaktkutatással akadályozná meg a járvány terjedését, de arról is beszélt, hogy felháborító, hogy a kormány tagjai a járványkezelést használják fel a gazdagodásra. Később hozzátette, hogy az egészségügyet rendbe kell tenni, nem fizettek rendesen táppénzt az embereknek a járvány idején, és 670 milliárd ment el a 10 leggazdagabb oligarchának.
Karácsony arról beszélt, hogy az általa vezetett Budapesten volt a legkevesebb többlethalálozás a járvány idején, és a kormányt is cselekvésre sarkallták például azzal, hogy előbb rendelték el a maszkviselést a tömegközlekedésen, mint a kormány, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a kínai vakcina nem annyira hatásos. Azt mondta, szerinte akkor kellene kötelezővé tenni a maszkviselést ismét a tömegközelekdésen, amikor beltéren is ismét kötelezővé tennék kormányzatilag máshol is. Karácsony azt is mondta, a magyar emberek nem bíznak a kormányban, és ez kivetül az oltásra is.
Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy ha a kormány nem a lélegeztetőgépeken akart volna gazdagodni, hanem a teszteken, akkor nem lett volna olyan magas a halálozás, így ő is a tesztelésben és a kontaktkutatásban látja a jó járványkezelés kulcsát. Hangsúlyozta, hogy ki kell mondani, nem kezelte jól a járványt a kormány.
Jakab arról beszélt, hogy "nagyon mélyről indulunk", mert majdnem összeomlott az egészségügy, ezért az egészségügyi szolgálati jogviszonyt el kell törölni, a negyedik hullámot pedig úgy lehet elkerülni, hogy az oltás felvételére kell buzdítani mindenkit, de kötelezővé tenni nem lehet. Azt is mondta,
az államnak kötelessége lenne hetente egy ingyenes tesztet biztosítania mindenkinek, mert az emberek nem fizetős egészségügyet akarnak.
Azt is mondta, az álláskeresési járadékot 3-ról 9 hónapra kellene emelni, és ki kellene fizetni a vállalkozóknak járó segítséget.
Fekete-Győr nem korlátozásokat szeretne, hanem hogy minél több embert oltsanak be, és csak azoknak kelljen otthon maradnia, akik nem oltatták be magukat. Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehetne elérni, hogy minél többen oltassák be magukat. Mint mondta, a járvány az egészséget és a megélhetést támadja a leginkább, ezért szerinte pénzt kellene adni azoknak, akik beoltatják magukat, a vadászati világkiállítás pénzéből például 800 ezer embernek lehetne 100-100 ezer forintot adni az oltásért cserébe.
Döntéshozatal és koalíciós viták
Mi a garancia arra, hogy nem esik szét a koalíció? – ez volt a vita következő blokkjának fő kérdése. Erről Karácsony azt mondta, Budapesten sem esett szét a koalíció, és ha a pártok tudnak egy kicsit egymás fejével gondolkodni, illetve meg tudják beszélni a vitás kérdéseket a színfalak mögött, akkor tud működni a pártok együttműködése.
Fekete-Győr azt mondta, bár szivárványkoalíciónak hívják őket, szerinte a szivárványra is azt mondják az emberek, hogy "wow", a XXI. század sokszínű, ezért nem baj, hogy a koalíció is az. Felidézte, hogy korábban sok koalíciós kormány tönkrement a posztok osztogatásán, hogy kik lesznek a miniszterek, szerinte "erről Dobrev Klára tudna mesélni", de a közös célkitűzések a fontosak. Ilyen szerinte a korrupciómentes kormányzás, a zöld fordulat, és a szemléletváltás az oktatásban.
Dobrev azt mondta, ő megrögzött koalícióhívő, mert nincs olyan koalíció, amely rosszabb döntéseket tudna hozni, mint az egyszemélyi döntés. Hozzátette, nyilván tele lesz vitákkal a közös kormányzás, pont mint egy család, de a cél az, hogy ez ne vezessen szakításhoz. A kormányzáshoz viszont 10 millió ember koalíciójára van szükség, és egy felmérés szerint a nők jobban össze tudják tartani a koalíciókat miniszterelnökként.
Márki-Zay azt mondta, kérdés, hogy hogy lehet egy hatpárti koalícióban kormányozni úgy, hogy az ne pozíciók osztogatása legyen, szerinte a miniszterelnöknek úgy kellene működnie, mint egy vállalati főnöknek, egy szakértői kormány pedig képes lesz egy pártok által előírt programot végrehajtani.
Jakab arra a kérdésre, hogy vállalna-e szerepet egy Dobrev vezette kormányban, azt mondta, nincsenek kivételek, aki nyer, azt mindenki támogatni fogja, és képesek kimondani a közös nemzeti minimumokat, de már most is konszenzusos döntéshozatal zajlik a hat szövetséges párt között, ezért erre lehet egy stabil kormányzást építeni, ráadásul ilyenkor van visszacsatolás, míg Orbán egyszemélyi döntéseket hoz, és ettől ingatag a rendszer. Szerinte ahol a döntés 6 párt közös döntéshozatalára épül, az stabil.
Fekete-Győr felhozta, hogy most van az őszödi beszéd 15. évfordulója, a Momentum-generáció pedig ekkor ébredt öntudatra. Szerinte bár a Fidesz kiforgatja a történelmi eseményeket, de Dobrev az őszödi beszéddel a háta mögött nem fogja tudni legyőzni a Fideszt, annak ellenére, hogy profi kampányt csinálnak és sok DK-s megy el előválasztani.
Dobrev azt válaszolta, még szerencse, hogy a szavazókra bízták a döntést, ugyanis fantasztikus dolog történik Magyarországon az előválasztással. "Én bízom a szavazók bölcsességében" – mondta. Szerinte nem is érdekli az embereket, hogy mi volt 10 évvel ezelőtt, vagy hogy ki milyen háttérből jött, csak az, hogy mi fog történni a jövőben.
Karácsony azt hangsúlyozta, hogy ki kell mondani, olyan kormányzás kell, ami túlmutat az elmúlt 12 év leváltásán, és nem szabad hagyni, hogy belerángassák őket a Fidesz-féle rossz vitákba. Az ország legnagyobb prolémája szerinte az, hogy borzasztóan megosztott minden szempontból.
Márki-Zay azt mondta, szerinte egy pártfüggetlen civillel mindenki képes lenne együtttműködni, de szerinte sem akarnak a 2010 előtti kormányra szavazni az emberek. Ő is kiemelte, hogy milyen fontos a magas részvétel. Dobrev azzal válaszolt, hogy senki nem akarja és nem is tudja visszahozni a 2010 előtti kormányzást, nincs időgépe neki se, és 2021-et írunk, teljesen mások a problémák és a kihívások, ezekre kell most választ adni. Azt tanácsolta vitapartnereinek, hogy bízzanak a választókban. Jakab Péter úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek "nagyon alacsony hibafaktorral dolgoznak", a döntésüket pedig mindegyikük el fogja fogadni.
Felmerült a kérdés, hogy hol lenne a miniszterelnöki hivatal, Fekete-Győr erre azt mondta, a Facebookon tartott szavazásán az emberek azt szavazták meg, hogy a korrupcióellenes ügyészség székhelye legyen inkább a karmelita kolostorban. Jakab szerint is el kell vinni a várból a hivatalt, a miniszterelnök pedig sokat legyen az emberek között, ez utóbbival Karácsony is egyetértett. Dobrev egyetértett Fekete-Győrék javaslatával, szerinte ez jó szimbolikus üzenet lenne.
Melegek jogai
A következő blokkban a melegek jogai kerültek terítékre, Fekete-Győr arról beszélt, hogy félmillió emberről van szó, akik nem elfogadással, hanem gyűlöletpropagandával találkoznak, és szerinte azért kell megújítani az ellenzéket, mert ő ment el egyedül a jelöltek közül a pécsi pride-ra. Azt tanácsolta a többieknek, hogy ne féljenek a témától,
el kell törölni a homofób törvényt, el kell fogadni a melegházasságot és a melegek örökbefogadását.
Jakab azzal vágott vissza, hogy ő konzervatív álláspontot képvisel, az általa vezetett kormány sem a szexuális kisebbségeket, sem más kisebbségeket nem fog diszkriminálni, de a szexuális orientáció szerinte magánügy, nem közügy, és ő is azt képviseli, hoyg a házasság férfi és nő között jön létre, a bejegyzett élettársi kapcsolat szerinte elég a melegeknek, a családban viszont kell férfi és női modell.
Márki-Zay arról beszélt, hogy az egyázi házassághoz hasonló jogokat kell biztosítani a melegeknek, és mindent meg fog tenni, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahol mindenki vállalhatja a szexuális orientációját, a fideszes politikusok is.
Dobev felidézte, hogy az EP-ben azért küzdenek, hogy egész Európában azonos szabályok legyenek, és hogy szerinte nem az a kérdés, hogy anya és apa alkot-e egy családot, hanem az a fontos, hogy a gyerekek szerető családban nőjenek fel, mindegy, az milyen összetételű. Karácsony azt mondta, ő tűzte ki először polgármesterként a szivárványos zászlót, most a székely zászló mellett lóg, szerinte nem zárja ki egymást a kettő, majd felidézte a budapesti pride-on mondott beszédét, ahol arról beszélt, hogy ha a kisebbségeket bántják, akkor minden magyart bántanak.
Egymás jelöltjeit kritizálták
A melegek jogaival kapcsolatos blokkban a miniszterelnök-jelöltek nekiálltak az egymás pártjai által támogatott jelölteket kritizálni, először Fekete-Győr kérdezte meg Dobrevet, hogy tudja-e, hogy a DK kit támogat Szegeden, bizonyos Tóth Pétert, aki korábban "genetikai hulladéknak" és "liberális söpredéknek" nevezte a melegeket. Dobrev elsőre nem tudta, ki a jelölt, majd arról beszélt, hogy nagyon felhevült a vita, és "ez nem jó irány", és vannak olyan momentumosok is, akiknek vállalhatatlan mondatai voltak a múltban, de ő hisz abban, hogy az emberek tudnak változni. Márki-Zay azt tette szóvá, hogy két jelöltjüket is kizárták, mert nem kaptak frakcióbefogadási nyilatkozatot.
Karácsony azt mondta, nem az etikai eljárások és kizárások viszik előre az előválasztást, ez egy fájdalmas folyamat, de örül neki, hogy kiderült, például a XVI. kerületi momentumos jelöltről az, hogy a devizakárosultakon nyerészkedett, a jobbikos ózdi jelöltről hogy karlendített, Zuglóban pedig a szocialista jelöltről, Tóth Csabáról az, hogy megpróbálta a vagyonát eltitkolni, Karácsony erre azt mondta:
"ennek az információnak a birtokában Zuglóban én biztosan nem rá szavaznék".
Később hozzátette, hogy viszont a XVI. kerületben sem szavazna a momentumos jelöltre, Hollai Gáborra, Székesfehérváron az offshore-gyanúba keveredett DK-sra, Ráczné Földi Juditra, és Ózdon sem a jobbikosra, Farkas Péter Barnabásra.
Jakab azt mondta, a Jobbik nagyon sokat változott, amikor ő lett a pártelnök, elfogadták, hogy nem vállalnak közösséget a szélsőségesekkel, és aki maradt, az vállalta azt is, hogy szakít a korábbi, esetlegesen szélsőséges nézeteivel. Az ózdi jelöltről azt mondta, ő hisz neki, hogy csak integetett, és ha volt is szélsőséges megnyilvánulása, akkor azzal már szakított.
Márki-Zay azt mondta,
az előválasztás már megérte, ha a Jobbik megtisztult és Karácsony elhatárolódott Tóth Csabától, mert nincs fontosabb, mint az ellenzék megtisztulása.
Dobrev azt mondta, épp egy politikai vita zajlik a stúdióban, már-már súrolták a veszekedést, de a legfontosabb, hogy a nézetkölönbségek ne vezessenek szakításhoz. Karácsony azt mondta, tudja, hogy sokan most rossz szájízzel nézik a vitát, de ezen a fájalmas folyamaton át kell esni.
Fekete-Győr nekiszegezte Dobrevnek és Jakabnak is a kérdést, hogy még mindig támogatják-e Tóth Csabát, Dobrev erre azt mondta, a DK álláspontja ismert, támogatták az etikai vizsgálatot.
Szociálpolitika
A következő blokk azzal kezdődött, hogy megtartanák-e a most visszaépíteni tervezett 13. havi nyugdíjat, mire mindannyian igennel feleltek, hozzátéve azonban, hogy nem ez az igazi kérdés. Karácsony azt mondta, ez csak egy kampányszemfényvesztés, a nyugdíjasoknak sokkal több mindent kellene visszaadni, más számítási módszerrel. Dobrev is azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak felzárkóztatását el kell kezdeni, például a svájci indexálás bevezetésével. Márki-Zay szerint nagyon nehéz kihátrálni egy ilyen ígéretből, ha valaki megszünteti a 13.-at, akkor az nem fogja tudni lemosni ezt magáról, de szerinte is más számításra van szükség és rugalmas nyugdíjrendszerre, ahol mindenki megválaszthatná, hogy mikor megy nyugdíjba.
Jakab felidézte, hogy Orbán azzal kezdte, hogy elvette a "nagy pénzt", a magánnyugdíjpénztári vagyont, és most visszaadja az "aprót", Fekete-Győr pedig azt mondta, bár ők is megtartanák, de meg kell nézni,hogy milyen állapotban lesz akkor a költségvetés, mert sokakat kell még megtámogatni. Dobrev erre azt mondta, végignézték a költségvetést, nagyon sok pénz megy ész nélküli beruházásokra, ezért hatalmas átcsoportosításra lenne szükség. Márki-Zay szerint a Fidesz úgyis ki fogja söpörni a padlást, és rengeteg hitelt fog felvenni a választásokig.
Jakab Péter egyetértett azzal, hogy segély helyett munkát kell adni, de szerinte ez kevés, megélhetést kellene adni inkább az embereknek, a közmunkásbért pedig fel kellene emelni legalább a létminimum szintjére, és lehetőséget kell nekik adni arra, hogy kiléphessenek a munkaerőpiacra. Ehhez a minimálbért is kell rendezni, most a minimálbér is kevesebbet ér, mert kevesebbel emelték, mint az infláció. Azt mondta, 200 ezer forintra kell emelni a minimálbért, de ehhez járulékcsökkentésre is szükség van. Arról is beszélt, korábban 15 milliós vissza nem térítendő támogatást kaptak külföldi vállalkozók, ezt magyaroknak kellene adni.
Karácsony azt mondta, szükség van szociális biztonságra, és tényleg meg kelle emelni a béreket, legalább a szlovák bérek szintjéig el kéne jutni. Az alapjövedelem bevezetése szerinte hosszabb távú terv, de szükség lenne az egész országban egy olyan alap juttatásra, hogy senki ne élhessen létminimum alatt. Azt is mondta,
ő hisz a "garantált munkában", ami a közmunka egy újragondolt változata lenne, aki dolgozni akar, az tudjon.
Fekete-Győr szerint az alapjövedelemnél még nem tartunk, de minimunjövedelemre szükség van, Soproni Tamás VI. kerületi momentumos polgármester például 100 ezer forintra egészítette ki a béreket a járvány alatt, ezt kéne. De vannak olyanok, akiken az ország múlik, ápolók, tanárok, egyetemi tanárok, az ő esetükben nettó 250 ezerre emelnék a tanári, 270-re az egyetemi tanárok fizetését, az ápolóknak pedig az orvosi béremelés 60 százalékáig kell felzárkóztatni a béreket.
Márki-Zay azt mondta, nem lehet a közmukások bérét a minimálbérre emelni, mert akkor nem fognak tudni a munka világába elmenni, de a pozitív spirál akkor fog beindulni, ha a gazdaság jól teljesít. Szerinte először a gazdaságot kell felfejleszteni, és akkor a bérek is emelkedni fognak, a tanárok és ápolók fizetésének felemelését pedig a Fidesz sem kérdőjelezi meg.
A Fidesz családtámogatási dolgairól Dobrev azt mondta, a családok 90 százaléka nem is tudta felvenni a csokot, ezért azoknak is segíteni kell, akik nem hitelképesek, ők ugyanis semmilyen segítséget nem kapnak. Szerinte a családi pótlékot kell emelni (ez az elmúlt 11 évben nem történt meg), valamint ingyenes társasház- és panelfelújítási programot kell indítani. Fekete-Győr szerint a Fidesz ráerőltet az emberekre egy családmodellt, de megfeledkezik félmillió, a gyerekét egyedül nevelő szülőről, ezért rugalmasabbá kell tenni a családtámogatási rendszert, és a gyedet át kell alakítani.
Jakab szerint a piac beárazza a csokot, az ingatlanárak is emelkednek vele, ezért monitoring rendszereket kellene beépíteni, hogy a piac ne tudja felverni az ingatlanok értékét, és állami bérlakásépítési programot kell indítani. Márki-Zay szerint ezt az önkormányzatokra kellene bízni, de szerinte is ki kéne bővíteni a csokot, hogy a rászorulók is élni tudjanak vele. Karácsony is kiállt a bérlakások mellett, szerinte az elérhető bérlakások az ingatlanárakat is tudnák csökkenteni. Emellett azt is hangsúlyozta, a felújításokra az energiahatékonyság és a klímaváltozás miatt is szükség lenne.
Romák helyzete
Jakab azt mondta, az , hogy a telepeken élők úgy élnek, ahogy, az nem véletlen, szerinte a kormány szándékosan tartja ilyen körülmények között az embereket, de nem egy zsák krumplit kellene adni nekik, hanem rendes megélhetési lehetőséget. Felidézte, hogy egy nemzetiségi iskolában tanított, és azt mondta, szeretné megfordítani, hogy ne az legyen, hogy egy tanári fizetésből kevésbé lehet megélni, mint a bűnözésből.
Dobrev arról beszélt, hogy abban egyetértenek a pártok, hogy az oktatásra többet kell költeni, a diákokat elveszítik, mert a pedagógusok nem mennek el oktatni, és azt is szeretné, hogy háromszor annyit keressen egy olyan pedagógus, aki mélyszegénységben lévő településre megy tanítani, mint az, aki egy budai elit iskolába.
Márki-Zay arról beszélt, hogy Hódmezővásárhelyen működtetnek egy programot romák segítésére és oktatására, és azt is mondta, az MMM-nek van a legtöbb roma jelöltje, és
szeretné elérni, hogy legalább három roma képviselő legyen a parlamentben az ellenzéki pártlistákról.
Fekete-Győr, Dobrev és Karácsony támogatta a javaslatot, de Jakab erre azt mondta, ő nem a kvóták híve, Márki-Zay szerint a statisztika alapján a pozitív diszkrimináció Amerikában is működik.
Feket-Győr arról beszélt, hogy nagyon "ragadós a padló", nehezen lehet kiemelkedni, de fontosak a civil szervezetek, és szegregált helyett integrált oktatás kell. Karácsony egy komplex gyermekszegénységi program mellett érvelt, mondván nem csak romákat érint a nyomor, de ő is az oktatást látta a legfőbb eszköznek.
Rezsicsökkentés, energetika
Márki-Zay arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés árát mindig valaki megfizeti, ezt valójában az ipari fogyasztók fizették meg, és ettől fékeződött a gazdaság, szerinte amellett, hogy kellene védőernyő az energiaszegénység ellen, és nem lehet eltörölni hirtelen a rezsicsökkentést, a piaci ár sokszor kedvezőbb lenne. Fekete-Győr azt mondta, lehetne máshogy is rezsicsökkenteni, a valódi az lenne, hogy a hatékonyságot növeljék és az enegriaszükségletet csökkentsék, ehhez évente 100 ezer lakást kéne hatékonyabbá tenni, felújítani, és 50 ezer fogyasztót napelemhez segíteni.
Jakab paneplrogramot szorgalmazott, és az évszázad átverésének nevezte a rezsicsökkentést. Dobrev is a felújításokat, a panelprogramot szorgalmazta, illetve egy "rezsiminimum" bevezetését, hogy ha valaki csak keveset használ, az keveset is fizessen. Karácsony szerint uniós pénzt is lehetne kérni az energiahatékonyság növelésére, csak az Orbán-kormány nem kérte, de a kis fogyasztók rezsijének nem kéne nőnie, sőt, csökkennie kéne.
Paks II-ről Karácsony azt mondta, hazaárulás, Fekete-Győr szerint jelen formájában nem épülhet meg, és megújuló energiaforrásokba kéne fektetni, zöld utat kell adni a szélerőműveknek. Karácsony megjegyezte, ennyire azért nem bátor a pártok közös nyilatkozata, Jakab pedig arról beszélt, hogy mivel Paks adja az energia felét, ezért nem lehet 2035-re kiváltani. Márki-Zay azt mondta, a szélerőművek nem hatékonyak Magyarországon, a fő rezsicsökkentés az energiatakarékoskodás lenne. Dobrev szerint de, kiváltható Paks, és fel is mondaná a második blokkra vonatkozó szerződést.
Bevándorlás és határvédelem
Jakab azt mondta, ő a bevándorlást nem támogatja, de az önálló határőrséget vissza kéne állítani, nem a rendőröket a határra vinni. Arról is beszélt, hogy Borsodban a Mol felhúzott egy konténervárost, ahol török vendégmunkások építenek épp egy gyárat. Szerinte csak olyan cégeket kellene támogatni, amelyek 90 százalékban magyar munkásokat alkalmaznak.
Fekete-Győr az uniós kötelezettségről beszélt, hogy ha el kell osztani a menekülteket, akkor be is kell fogadni őket, mert az EU közös határvédelmet szervez, és legyen közös uniós hadsereg is. Azt is mondta, bár a kerítés meg tudja állni a bevándorlást, de humánusan kell kezelni az érkezőket és a menekülőket. Hozzátette, ugyanakkor nem bevándorlási válság van, hanem kivándorlási, még Orbán lánya is elmegy.
Márki-Zay azt mondta, ő is megtartaná a kerítést, de a Fidesz által betelepített bűnözőket ki kell adni. Ezzel Dobrev is egyetértett, és azt mondta, egyikük sem támogatja az illegális bevándorlást. Karácsony azt mondta, azok hozzák be a vendégmunkásokat, akik nem akarnak rendes béreket adni a magyar munksáoknak. Megemlítette, hogy elfogadhatatlan az a gonoszság, amellyel a kormány kezelte a menedékkérőket, emberként kell velük bánni. Hozzátette, Magyarroszágon a legmagasabb a külföldre távozott magasan képzett emberek aránya, ez pedig végzetes lehet. Összességében ugyanakkor egyik jelölt sem bontaná le a kerítést.
Dobrev azt mondta, mindennek az az ára, hogy a következő kormánynak nem remeg meg a lába, ha a kétharmados törvényeket el kell törölni. Dobrev szerint erről van köztük vita, de ő akár egyszerű többséggel is eltörölné ezeket. Karácsony azt mondta, nem vezet sehova, ha Orbán Viktorabbak leszünk Orbán Viktornál, de végül közölte, nincs olyan jogász, aki egyetértene Dobrevvel:
"Ez egy politikai humbug, amit mondasz."
Fekete-Győr azt mondta, nekik is van egy elszámoltatási programjuk, Jakab szerint pedig ez a rendszer csak az erőből ért, és igenis vissza kell bontani a pártállamot. Márki-Zay pedig arról beszélt, hogy hiteles elszámoltatás kell, ők már fizettetik is Lázár Jánossal pénzt.
Záróbeszédében Dobrev Klára arról beszélt, hogy biztos abban, hogy le fogják váltani a kormányt, szerinte már menekülnek az elszámoltatás elől, de le is kell bontani a rendszert. Fekete-Győr az ellenzék megújítását hangsúlyozta, és hogy mögötte áll az új politikai generáció. Jakab "a valódi rendszerváltás garanciájaként" hivatkozott magára. Karácsony a bizonytalanokat próbálta megszólítani és azt mondta, szeretne ő lenni a közös nevező. Márki-Zay arról beszélt, hogy a hiteles jelöltekre kell szavazni, és hogy az elmúlt 30 évet kövesse egy rendszerváltás.
Az előző, az ATV-n rendezett vitáról szóló beszámolónkat itt találhatják:
Az első vitával kapcsolatos elemzésünket pedig itt olvashatják:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
