Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Egészséges erotika

Egotrip

Talán még van, aki emlékszik a hírhedt „trágárság és irodalom” vitára, amely többek közt a Nagyvilág 1968/1. számában megjelent hozzászólások formájában folyt. Az „egészséges erotika” hívei küzdöttek meg akkor a némely írókban és műfordítókban testet öltő Gonosszal.

Azóta persze nagy fordulatot vett a világ: megváltozott a nyelvi közízlés, és a „trágársággal” szembeni attitűd sem olyan egyértelmű már, mint egykoron volt. Megjelenhettek magyarul is olyan trágár irodalmi szövegek, mint Apollinaire Tizenegyezer vessző című műve, noha a magyar kultúrában a „trágár irodalom” színvonala és tömege soha nem volt olyan, mint az angol vagy a francia civilizáció esetében. Janus Pannonius trágár versei és néhány klasszikusunk belső használatra készült írásai kivételnek számítanak. Az angol irodalom mesterei között azonban voltak és vannak olyan írók, mint például D. H. Lawrence, akik nem restellték ún. trágárságokkal megspékelni a szövegeiket. A kínai irodalomban is léteznek olyan művek, amelyek hol körmönfont eufemizmusokat (vagy áleufemizmusokat?) alkalmaznak, hol pedig magát a tabuszót használják a szexuális hadműveletek leírásakor. Ilyen regény például a Jinpingmei, amelyet a magyar olvasók zöme gondosan gyomlált és zsugorított változatban ismer, Szép asszonyok egy gazdag házban címmel. Réthy Árpád, a jeles numizmatikus (az MTA tagja), aki Lőwy Árpád poétai álnéven írt trágár versikéket, semmiképpen sem nevezhető az erotikus irodalom klasszikusának. A jól fejlett képmutatás mellett talán ez a hiány az egyik oka annak, hogy az egészséges erotika magyar hívei ma is összevont szemöldökkel tekintenek a trágárság mocsarába süllyedt honfitársaikra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”