Egotrip

László Géza: Visszajátszás

Egotrip

A bizonytalanság kora

Nehéz idők járnak, úgy tűnik, véget ért az aranykor. A Financial Times szerint „polikrízissel” kell szembenéznünk, a volt brit jegybankelnök, Mervyn King és John Kay Radikális bizonytalanság címmel adták ki legutóbbi – immár magyarul is olvasható – könyvüket, míg a gazdasági apokalipszis modern kori lovasa, Nouriel Roubini „megafenyegetettségről” ír. A szerzők hosszan sorolják a ránk leselkedő gazdasági, környezeti, politikai, egészségügyi, technológiai veszélyeket és az ezekkel összefüggő negatív társadalmi folyamatokat. Igyekeznek pontos előrejelzéseket adni arról, mi történik majd velünk. Persze, mindent nem tudhatunk előre. Sőt, ahogyan azt Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter megfogalmazta, amikor 2002-ben az újság­írók Irakról faggatták: miközben vannak tudva tudott dolgok és olyanok, amelyekről tudjuk, hogy nem tudunk róluk, nem árt észben tartani azt sem, hogy „van, amiről még azt sem tudjuk, hogy nem tudunk róla”. Hmm.

Mi következik abból, hogy bizonyos dolgokról fogalmunk sincs? Például az, hogy nem köthetünk jó biztosítást, és a lehetséges vészmegoldások előkészítésénél sincs könnyű dolgunk. Szűkebb területünk, a gazdaság világában a jövővel kapcsolatos bizonytalanság megismerhetősége és mérhetősége régóta vita tárgya. E vita egyik fontos mozzanatáról szeretnék most megemlékezni.

Alig több, mint száz évvel ezelőtt, nem sokkal az első világháború kataklizmáján, a spanyolnátha pusztításán és a borzasztó békekötésen túl, a maihoz hasonló zavaros korszakot élt át az emberiség. John Maynard Keynes 1921-ben jelentette meg Értekezés a valószínűségről című könyvét, amelyben témája szerteágazó filozófiai és matematikai problémáin túl igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a 19. század tudósai túl optimisták voltak a jövő előre jelezhetőségét illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”