Egotrip

László Géza: Visszajátszás

Egotrip

A bizonytalanság kora

Nehéz idők járnak, úgy tűnik, véget ért az aranykor. A Financial Times szerint „polikrízissel” kell szembenéznünk, a volt brit jegybankelnök, Mervyn King és John Kay Radikális bizonytalanság címmel adták ki legutóbbi – immár magyarul is olvasható – könyvüket, míg a gazdasági apokalipszis modern kori lovasa, Nouriel Roubini „megafenyegetettségről” ír. A szerzők hosszan sorolják a ránk leselkedő gazdasági, környezeti, politikai, egészségügyi, technológiai veszélyeket és az ezekkel összefüggő negatív társadalmi folyamatokat. Igyekeznek pontos előrejelzéseket adni arról, mi történik majd velünk. Persze, mindent nem tudhatunk előre. Sőt, ahogyan azt Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter megfogalmazta, amikor 2002-ben az újság­írók Irakról faggatták: miközben vannak tudva tudott dolgok és olyanok, amelyekről tudjuk, hogy nem tudunk róluk, nem árt észben tartani azt sem, hogy „van, amiről még azt sem tudjuk, hogy nem tudunk róla”. Hmm.

Mi következik abból, hogy bizonyos dolgokról fogalmunk sincs? Például az, hogy nem köthetünk jó biztosítást, és a lehetséges vészmegoldások előkészítésénél sincs könnyű dolgunk. Szűkebb területünk, a gazdaság világában a jövővel kapcsolatos bizonytalanság megismerhetősége és mérhetősége régóta vita tárgya. E vita egyik fontos mozzanatáról szeretnék most megemlékezni.

Alig több, mint száz évvel ezelőtt, nem sokkal az első világháború kataklizmáján, a spanyolnátha pusztításán és a borzasztó békekötésen túl, a maihoz hasonló zavaros korszakot élt át az emberiség. John Maynard Keynes 1921-ben jelentette meg Értekezés a valószínűségről című könyvét, amelyben témája szerteágazó filozófiai és matematikai problémáin túl igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a 19. század tudósai túl optimisták voltak a jövő előre jelezhetőségét illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.