Egotrip

László Géza: Visszajátszás

Az autokrata bukása

Egotrip

Kevin H. White Boston ír politikai elitjébe született bele.

Rokonai segítségével már 31 éves korában vezető állást kapott Massachusetts államban, 37 évesen pedig, 1967 végén a demokrata párt színeiben Boston polgármesterévé választották. Ezt követően 1984-ig négy cikluson át irányította a várost. White sikereiről, autokratikus módszereiről sok szó esik Tilo Schabert német politikatudós Boston Politics című könyvében, amely nemrég magyarul is megjelent a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában.

Boston a múlt század 50-es, 60-as éveiben súlyos társadalmi és gazdasági gondokkal küzdött, nem kis részt a korábbi évtizedek városfejlesztési politikája miatt. Az első években White több radikális változtatást végrehajtott, s ezekkel komoly népszerűségre tett szert. Annak érdekében, hogy Boston minden negyedével közvetlen kapcsolatot építsen ki, „kis városházákat” nyitott a kerületekben. A szakmai tudás becsatornázására is odafigyelt, jó együttműködést alakított ki az ország első számú közpolitikai képzési intézményével, a Harvard keretei között működő Kennedy Schoollal. A központosítással jelentősen javította az apparátusi munka hatékonyságát, pedig az éles etnikai konfliktusok, az erőszak terjedése, a közszolgáltatások állapota és a szövetségi oktatási reformok következményei miatt nem volt könnyű dolga. Kormányzásának második felében az adóbevételek csökkenésével és a pénzügyi bizonytalansággal is meg kellett birkóznia. A gazdaság leépülését, a feldolgozóipari munkahelyek számának csökkenését és a fehér lakosság elvándorlását a sikeres fejlesztések ellenére neki is csak lassítania sikerült, megállítania nem.

Kezdetben jelentős politikai ambíciói is voltak, de az országos politikában nem járt sikerrel, így maradt számára Boston, ahol elsőre könnyebben, a második alkalommal már nehezebben sikerült újraválasztatnia magát. White, aki ekkor már autokratikus módszerekkel, az intézményrendszert rendre megkerülve irányította a várost, ezt nagyon a szívére vette. 1977-ben komoly kísérletet tett a város működési chartájának, „alkotmányának” a meghekkelésére, hogy később ne legyenek gondjai a választásokon. Javaslatát a városi tanács jóvá is hagyta, de az végül Massachusetts állam törvényhozásában elbukott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.