Egotrip

László Géza: Visszajátszás

Az autokrata bukása

Egotrip

Kevin H. White Boston ír politikai elitjébe született bele.

Rokonai segítségével már 31 éves korában vezető állást kapott Massachusetts államban, 37 évesen pedig, 1967 végén a demokrata párt színeiben Boston polgármesterévé választották. Ezt követően 1984-ig négy cikluson át irányította a várost. White sikereiről, autokratikus módszereiről sok szó esik Tilo Schabert német politikatudós Boston Politics című könyvében, amely nemrég magyarul is megjelent a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában.

Boston a múlt század 50-es, 60-as éveiben súlyos társadalmi és gazdasági gondokkal küzdött, nem kis részt a korábbi évtizedek városfejlesztési politikája miatt. Az első években White több radikális változtatást végrehajtott, s ezekkel komoly népszerűségre tett szert. Annak érdekében, hogy Boston minden negyedével közvetlen kapcsolatot építsen ki, „kis városházákat” nyitott a kerületekben. A szakmai tudás becsatornázására is odafigyelt, jó együttműködést alakított ki az ország első számú közpolitikai képzési intézményével, a Harvard keretei között működő Kennedy Schoollal. A központosítással jelentősen javította az apparátusi munka hatékonyságát, pedig az éles etnikai konfliktusok, az erőszak terjedése, a közszolgáltatások állapota és a szövetségi oktatási reformok következményei miatt nem volt könnyű dolga. Kormányzásának második felében az adóbevételek csökkenésével és a pénzügyi bizonytalansággal is meg kellett birkóznia. A gazdaság leépülését, a feldolgozóipari munkahelyek számának csökkenését és a fehér lakosság elvándorlását a sikeres fejlesztések ellenére neki is csak lassítania sikerült, megállítania nem.

Kezdetben jelentős politikai ambíciói is voltak, de az országos politikában nem járt sikerrel, így maradt számára Boston, ahol elsőre könnyebben, a második alkalommal már nehezebben sikerült újraválasztatnia magát. White, aki ekkor már autokratikus módszerekkel, az intézményrendszert rendre megkerülve irányította a várost, ezt nagyon a szívére vette. 1977-ben komoly kísérletet tett a város működési chartájának, „alkotmányának” a meghekkelésére, hogy később ne legyenek gondjai a választásokon. Javaslatát a városi tanács jóvá is hagyta, de az végül Massachusetts állam törvényhozásában elbukott.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Egy valódi hős

Superman a legamerikaibb kép­regényhős. Olyan, amilyennek az Egyesült Államok látni szeretné magát: erős és segítőkész, igazság­osztó és főként legyőzhetetlen.

Odavetve

  • - turcsányi -

Philip Barantini a technika ördöge, nyilván. Egysnittes rendező.

Kígyó a keblen

A gazdag értelmiségiek napszítta tengerparti nyaralói rendszerint az erkölcsök lazulásának, sötét titkok napvilágra kerülésének, legrosszabb esetben családok széthullásának színterei.

Az illúzió feltárása

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Világok harca

Eva (Szitás Barbara) visszavonultan élő érett szépasszony, akit csak látszólag elégít ki, hogy a közeli botanikus kertbe jár virágokat festeni, a szíve mélyén férfitársaságra vágyik.

A tizedik király

Február végén, életének 88. évében elhunyt Borisz Szpasszkij, a sakktörténet 10. világbajnoka, vagyis a „sakk királya”, ahogy a trónon ülő aktuális bajnokot már több mint száz éve nevezik.

Az olvasóhoz

  • Narancs

Mára az Orbán-rezsim kimerítette minden intellektuális erőforrását, kifogyott minden ötletből. Ha hozzányúl valamihez, az azért romlik el, ha nem nyúl hozzá, azért.

Agónia

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

Skarlát betűs ország

Múlt szombaton, március 15-én Magyarország az 1848-as forradalmának és szabadságharcának 177. évfordulóját ünnepelte meg. Ez az egyik legnagyobb ünnepe Magyarországnak. Kitüntetett időpillanat, amelyben mindenki büszke lehet magára, arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak, s hogy milyen példa szerint élheti az életét, építheti a hazáját.