Egotrip

Sajó László: Öt és feles

Egotrip

Sz mint szleng  (A futball ábécéje)

Derbi – fakabátok mindenhol, emeletesállatok is. A beugró megvan, a hangolás megvolt a nulladik félidőben, együtt a család, a szurkerek indulnak a szentélybe, az oroszlánbarlangba, a bejáratnál a szekurity, tapi, de így is kerülnek be pirók.

Drapik kirakva, hangorkán, kivonulnak a gárdák a mezőre (ez nem kopogó, krumpliföld), culában: dresszben, gatyában, műanyag zokniban, csukában, elöl a csékák, előttük a háromhülye, középen a vakegér, két oldalán a zászlósember és a lengető. Drukkerek köpködik a szotyit, a feketeruhást, ma te vagy feketében, holnap anyád lesz! A kanári fütyül, útjára indul a játékszer. A jobbszellő elfut, a balbunkó nem éri utol, a zsugástól (menőmanó a csávó) nagykeró, mi a fasznak fellínizel?!, az ezerfejű elégedetlen. Egy lövés, ez haza­adás, a cerberusnak csemege. Beadvány, a söprögető elvéti, a center luftot rúg, a hálóőr felszedi a pettyest. Kirúgja, a játékmester lestoppolja, kiveszi a zsírját, körömpassz, kényszerítő; az ész ad egy esernyőt, süti!, rábikázza, a bogyó a jobb ficakban köt ki, bombagól! Szedd ki! Szedd ki! Durran a kemény magban a gyújtós, a tifózók őrjöngenek, a halász szomorúan kotorássza a hálóból a pöttyöst. Közepet kezdenek, a firkás elindul, kioszt egy kötényt (az áldozat hívja a kőművest), a rárontó balhalf belépője nem sikerül, elküldi borért, indítja a balszellőt, az bead, a kapuőr kijön a rokonok elé, de mákja van, a labda lecsorog, és felszabadítanak. A spíler megveszi, megnyugtatja a bogyeszt, hanyag eleganciával ad egy nyuszit, amikor felvágják, a büntetőterületen belül, tizi! A feketerigó továbbot int, a bünti elmarad, pedig az ítélet-végrehajtó már készülődött. Áramot vezess, ne meccset! Utólag megVARozzák, a kurVAR anyátokat! A nép köpködi a bugát, ez rejtekhelyre vonult, mutatja az alibistát, csak kamillázik, matinézik, társa helyesel, KGB-s. A center megint elbénázza, eltöri a labdát, lábában marad a gól, kérjél cserét! A padról a cserebogarak elindulnak melegíteni. Mindenki teszi a dolgát a vídiakemény, pokróc hentes és egyben favágó menetet rúg a labdába, és miután sokadszor ültették hintába, bepipul, rendesen faragja emberét, és aki szembejön, ott élő ember nem megy el. A flúgos fekete párduc idegesen mászkál ketrece előtt, a szűrő hajt, csúszik-mászik, a júdást kikezdi a tábor, áruló!, futballkurva!, a drukkerek köpködik a makukát, a spori csal. Vendégtámadás, de a legyező megállítja, mit lengetsz, te sínbohóc?! A házigazdák egykapuznak, tűzijátékot rendeznek, kapujukhoz szögezik a vendégeket, azok sündisznóállást vesznek fel, a védelem jól áll a lábán, a söprű kiválóan takarít. A pengés tízes egyértelműen húzóember, villog, zsebkendőnyi területen egy vírga, egy cselló, keni a pitét, aztán kiteszi üresbe, szöktet, az üveglábú kihagyja az ordító helyzetet. Mágus, cseréld már le! A bekk beleszáll ellenfelébe, egyértelmű szabi, és a csalkovics be is sárgázza. Fetrengés, ne edd meg az összes füvet!, Eljátssza a nagyhalált!, rohannak be a ravatallal. Majd az öreg róka megoldja, futni már nem tud, de itt csak lépni kell. És hiába a kirepülő ember, kipókhálózza a rövid bal vinklit, oda, pókmamához! – Ezt belepkézte. – Védhetetlen volt. – Potya gól. Anyósom kifejeli. A fazonszabász szűkít, megint egy bőrösvirsli, járatják a labdát, tiszta brazília!, a közönség ollézik. A füttyös egy rövidet és egy hosszút sípol, pihi, söridő, a horda elvonul a büfébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.