Derbi – fakabátok mindenhol, emeletesállatok is. A beugró megvan, a hangolás megvolt a nulladik félidőben, együtt a család, a szurkerek indulnak a szentélybe, az oroszlánbarlangba, a bejáratnál a szekurity, tapi, de így is kerülnek be pirók.
Drapik kirakva, hangorkán, kivonulnak a gárdák a mezőre (ez nem kopogó, krumpliföld), culában: dresszben, gatyában, műanyag zokniban, csukában, elöl a csékák, előttük a háromhülye, középen a vakegér, két oldalán a zászlósember és a lengető. Drukkerek köpködik a szotyit, a feketeruhást, ma te vagy feketében, holnap anyád lesz! A kanári fütyül, útjára indul a játékszer. A jobbszellő elfut, a balbunkó nem éri utol, a zsugástól (menőmanó a csávó) nagykeró, mi a fasznak fellínizel?!, az ezerfejű elégedetlen. Egy lövés, ez hazaadás, a cerberusnak csemege. Beadvány, a söprögető elvéti, a center luftot rúg, a hálóőr felszedi a pettyest. Kirúgja, a játékmester lestoppolja, kiveszi a zsírját, körömpassz, kényszerítő; az ész ad egy esernyőt, süti!, rábikázza, a bogyó a jobb ficakban köt ki, bombagól! Szedd ki! Szedd ki! Durran a kemény magban a gyújtós, a tifózók őrjöngenek, a halász szomorúan kotorássza a hálóból a pöttyöst. Közepet kezdenek, a firkás elindul, kioszt egy kötényt (az áldozat hívja a kőművest), a rárontó balhalf belépője nem sikerül, elküldi borért, indítja a balszellőt, az bead, a kapuőr kijön a rokonok elé, de mákja van, a labda lecsorog, és felszabadítanak. A spíler megveszi, megnyugtatja a bogyeszt, hanyag eleganciával ad egy nyuszit, amikor felvágják, a büntetőterületen belül, tizi! A feketerigó továbbot int, a bünti elmarad, pedig az ítélet-végrehajtó már készülődött. Áramot vezess, ne meccset! Utólag megVARozzák, a kurVAR anyátokat! A nép köpködi a bugát, ez rejtekhelyre vonult, mutatja az alibistát, csak kamillázik, matinézik, társa helyesel, KGB-s. A center megint elbénázza, eltöri a labdát, lábában marad a gól, kérjél cserét! A padról a cserebogarak elindulnak melegíteni. Mindenki teszi a dolgát – a vídiakemény, pokróc hentes és egyben favágó menetet rúg a labdába, és miután sokadszor ültették hintába, bepipul, rendesen faragja emberét, és aki szembejön, ott élő ember nem megy el. A flúgos fekete párduc idegesen mászkál ketrece előtt, a szűrő hajt, csúszik-mászik, a júdást kikezdi a tábor, áruló!, futballkurva!, a drukkerek köpködik a makukát, a spori csal. Vendégtámadás, de a legyező megállítja, mit lengetsz, te sínbohóc?! A házigazdák egykapuznak, tűzijátékot rendeznek, kapujukhoz szögezik a vendégeket, azok sündisznóállást vesznek fel, a védelem jól áll a lábán, a söprű kiválóan takarít. A pengés tízes egyértelműen húzóember, villog, zsebkendőnyi területen egy vírga, egy cselló, keni a pitét, aztán kiteszi üresbe, szöktet, az üveglábú kihagyja az ordító helyzetet. Mágus, cseréld már le! A bekk beleszáll ellenfelébe, egyértelmű szabi, és a csalkovics be is sárgázza. Fetrengés, ne edd meg az összes füvet!, Eljátssza a nagyhalált!, rohannak be a ravatallal. Majd az öreg róka megoldja, futni már nem tud, de itt csak lépni kell. És hiába a kirepülő ember, kipókhálózza a rövid bal vinklit, oda, pókmamához! – Ezt belepkézte. – Védhetetlen volt. – Potya gól. Anyósom kifejeli. A fazonszabász szűkít, megint egy bőrösvirsli, járatják a labdát, tiszta brazília!, a közönség ollézik. A füttyös egy rövidet és egy hosszút sípol, pihi, söridő, a horda elvonul a büfébe.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
