Seres László: Dekóder

  • 1997. szeptember 11.

Egotrip

A mártíromságnak új neve van: Simsa Péter. Az egészségbiztosítási önkormányzat exalelnöke, volt interjúalanyunk és cikktárgyunk, aki ellen a Népjóléti Minisztérium feljelentést tett, amiért különösen nagy értéket kezelt hűtlenül, és akinek a becsületére legyen írva, hogy legalább visszaadta mandátumát, ma már meghurcolt mártírnak látja magát, "az ország számára a csúnya-rossz tb-s bácsi lettem", mondja ez az ember a Népszabadságnak, mivel "aránytévesztésnek és alapvető torzításnak" tartja néhány pár száz milliós kis szir-szar ügy felfújását. Ez az aránytévesztett ember az interjúban egy árva szót nem szól Wesselényi utcai ingatlanról, CM klinikáról, alapítványnak szétosztott kilencmillióról, ilyenekről, nem. Ez az ember politikai tényezőként, a Semmi Se Ciki Mozgalom szerves részeként (klubtagok: Nyers Rezső, Lusztig Péter, Nikolits István, Baja Ferenc; elnök: Horn Gyula) a politikai filozófia területére is keveredik a talán nem véletlenül legnagyobb napilapban, esélyt kapva arra, hogy kifejthesse Montesquieu egyedülállóan alapos revízióját a hatalommegosztás tárgyában.

A mártíromságnak új neve van: Simsa Péter. Az egészségbiztosítási önkormányzat exalelnöke, volt interjúalanyunk és cikktárgyunk, aki ellen a Népjóléti Minisztérium feljelentést tett, amiért különösen nagy értéket kezelt hűtlenül, és akinek a becsületére legyen írva, hogy legalább visszaadta mandátumát, ma már meghurcolt mártírnak látja magát, "az ország számára a csúnya-rossz tb-s bácsi lettem", mondja ez az ember a Népszabadságnak, mivel "aránytévesztésnek és alapvető torzításnak" tartja néhány pár száz milliós kis szir-szar ügy felfújását. Ez az aránytévesztett ember az interjúban egy árva szót nem szól Wesselényi utcai ingatlanról, CM klinikáról, alapítványnak szétosztott kilencmillióról, ilyenekről, nem. Ez az ember politikai tényezőként, a Semmi Se Ciki Mozgalom szerves részeként (klubtagok: Nyers Rezső, Lusztig Péter, Nikolits István, Baja Ferenc; elnök: Horn Gyula) a politikai filozófia területére is keveredik a talán nem véletlenül legnagyobb napilapban, esélyt kapva arra, hogy kifejthesse Montesquieu egyedülállóan alapos revízióját a hatalommegosztás tárgyában.

"A társadalombiztosítás is külön hatalmi ág." Nem, nincs pont, a politikatörténetet csináló mondat folytatódik, ezért még egyszer: "A társadalombiztosítás is külön hatalmi ág, ennek működtetéséhez azonban a szabályozás nem teremtette meg az intézményi feltételeket." Hát így. Mert ha megteremtette volna, mint tette a helyi önkormányzatok esetében, ma, ugye, nem itt tartanánk, lenne áttekinthető gazdálkodás, hű kezelés, búza, lágy kenyér. Azt, hogy a tb (feladat: nem kevés járulékunk szakszerű felhasználása) önálló hatalmi ág legyen, ez az ember jellemző módon "önkormányzatiságnak" nevezi, amelynek ő az "utolsó bástyája".

Na most lehet, hogy én is önálló hatalmi ág, utolsó bástya elvtárs szeretnék lenni, ha évente több száz milliárd forintot osztogatnék közpénzből: korporatív államnak érezném magam az államban, és ha korporatív-államosítva lenne az agyam, szeretném, ha elismerően néznének rám az emberek, a portás tekintete a befolyásos és kicsit rejtélyes embereknek járó hangyányi alázatot is tartalmazná, amikor kiszállok a sötétkék metallic Mercimből, tényezőként tartanának számon, nyaliznának nekem, lobbizó tízperceket kérnének tőlem, időnként azt mondanám, hogy "szakmapolitikailag", és a titkárnőm tudná, hogy két cukorral szeretem az újságírókat.

Persze ha önálló hatalmi ág lennék, megpróbálnék szabadulni attól, hogy a PM vagy a népjóléti tárca csak úgy ellenőrizhessen, ezt ugyanis aránytévesztésnek és alapvető torzításnak tartanám. Utolsó bástyaként megtalálnám azt az intézményt, amely legendásan, megbízhatóan őrzi az önkormányzatiság függetlenségét, autonómiáját. "Egészségesebb megoldás lenne a törvényességi feladatot független szervezetre, például az ügyészségre bízni, de legalább a Miniszterelnöki Hivatalra." Szó szerint ezt mondta ez az ember. Hogy a Horn-hivatal ellenőrizze a tb-önkormányzatokat. Egy autonóm mártír utolsó kívánsága.

Tb-ügyben hallottunk már szocialista, liberális és konzervatív véleményt, most a változatosság kedvéért íme egy kilátástalan anarcho-liberális, de tényleg csak azért, mert a nemi szervem kivan a pénzünket szétkorrumpáló intézményekkel, és mert a tb-ben is rendszer-, nem pedig modellváltás kell: radikálisan csökkenjenek a tb-járulékok, múljon ki a társadalombiztosítás mint állami szervezőelv, és ezzel párhuzamosan térjünk át az önkéntes, egyéni magánbiztosításokra, individuálisan kiszámított kockázatokkal. Legyen egy alap a legszegényebbek ellátására, de amúgy sztornó, az állam és a belső kváziállam húzzon el a vérbe. Mindenki önmagáért felel elsősorban. Elég volt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.