Egotrip

Menjünk újra kocsmába, amíg másképp nem lehet. Rég volt, de igaz, nem virtuális valóság, mint ez itt. K. Dezső emlékeiből él.

Első világháborús filmekben láthatunk gyomorforgató jeleneteket, amikor a csatatér túlélői megfosztják a harcban elesett társaikat ruházatuktól, felszerelésüktől.

Németh László nem értett a teniszhez.

Argó és társai

Az idei és talán még a jövő évünk is a gazdasági helyreállításról fog szólni. A kormányok bevetik a teljes keynesi repertoárt: a költségvetés és a monetáris politika is lazít annak érdekében, hogy a GDP minél előbb visszatérjen lehetőségei közelébe.

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.

Nem Pesten történt, amit hallotok. / Ott ily regényes dolgok nem történnek. (Petőfi Sándor)

Hol az ördögben kódorog már megint az öreg ebben a hidegben? – mondom magamban, aztán meggyőzöm magam, hogy ne viselkedjek úgy, mint ennek a 2500 éves fura öregúrnak a mamája. 

Mozinéző talán soha nem látott még annyi menstruációs vért filmvásznon, mint Alex Thompson tavalyi Bridget naplója című filmjében. 

Elektronikus formában jelent meg néhány napja a már-már elveszettnek hitt Akadémiai Kiadó gondozásában Nádasdy Ádám Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című munkája (mersz.hu), amelyet az alábbiakban ismertetek – méltatva a mű és a szerző múlhatatlan érdemeit.

A dolog nem kezdődött éppen ártatlanul. Az egyik újságíró megírta a másikról, hogy férfiakat zaklat, és azzal kente el a dolgot, hogy ez talán nem is igaz. Mindenesetre kiírta a nevét. Mire a sértett újságíró nyilvános helyen vonult fel családtagjaival, hogy elégtételt vegyen.