Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Operamúzeum

Egotrip

Izzó indulatok. A Finn Nemzeti Opera Salome produkcióját Christof Loy rendezésében 2022 májusában adják az ARTE tévén.

Egy a közvetítésből kivágott klip úgy egy évvel később üti fel a fejét az online magyar operavilág – szakma és közönség – köreiben; benne majdnem üres, szürkés-fehér bálteremben, szmokingos urak és estélyis hölgyek közt az anyaszült meztelen Jochanaan. A reakciók majdnem száz százaléka felháborodott és elítélő. Művészeti kérdésekben majdnem olyan gyorsan, gondolkodás nélkül küldjük embertársunkat a – szerencsére csak virtuális – vérpadra, mint egy jeladóval felszerelt, Svájctól Magyarországig barangoló farkast kilövő vadászt.

Richard Strauss (1864–1949) Oscar Wilde azonos című színdarabját feldolgozó, 1905-ben, Drezdában bemutatott egyfelvonásos operáját a születésétől kezdve botrányok kísér­ték. (A Salome magyarországi bemutatójára mindössze két évvel az ősbemutató után, 1907-ben a boroszlói opera budapesti vendégjátékaként került sor. A Magyar Királyi Operaház a darabot 1912-ben, gróf Bánffy Miklós erdélyi arisztokrata vezetése, és a „modern operaművelés honfoglalásának” égisze alatt állította először színpadra.) A történet szerint Heródes, Júdea helytartója annyira el van ragadtatva második felesége, Heródiás lányának, Saloménak a táncától, hogy teljesíti a nő kitartó követelését, aki a börtönben fogva tartott Jochanaan (Keresztelő János) fejét kéri tőle. Salome bosszúja ez, amiért a próféta visszautasította közeledését. A levágott fejjel való perverz kéjelgéstől megundorodva, az éjszaka leszálltával Heródes végül a nő megölésére küldi katonáit. Ahogy Wilde műve „félig bibliai, félig pornográf” volta miatt volt betiltva, úgy Strauss operájában Salome híres-hírhedt „hétfátyoltánca” állt mindig a botrányok középpontjában. Levetkőzik, nem vetkőzik, mi látszik a hét fátyol alatt, mennyire provokatív, szexuálisan túlfűtött a tánc; illetve mennyire való a Salomét éneklő művésznőnek az, hogy fél- vagy teljesen pucér testét mutassa a közönségnek, kell-e, hogy egy bombázó legyen a színpadon (akadt olyan produkció, ahol a táncot balettművész adta elő az operaénekes helyett), és így tovább. A 21. századi közönségnél itt és most, úgy látszik, egy férfi teljes meztelensége az operaszínpadon az, ami kiveri a biztosítékot. Noel Megahey operajournal-beli blogjának a Finn Nemzeti Opera produkciójáról szóló kritikájában ezt írja: „Ha az a szándék, hogy valamelyest visszahozzuk a forrásanyag sokkértékét, és annak Strauss partitúrájában fellelhető rendkívüli pszichológiai szimbolista értelmezését, akkor erre nyilvánvalóan nincs szükség. Ez egy olyan mű, amely még mindig merész, erőteljes és transzgresszív, és kevés további, nos…, meztelenség kell hozzá, ha egyáltalán.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.