– Halló, Szókratész, de jó, hogy jelentkeztél. Már azt hittem, valami bajod esett odaát. S ki értesítene erről pont engem? Platónt keresgélnék, hogy értesítsék, őt meg garantáltan nem találnák meg. Tudják is ők, ki, mikor, mit művelt abban a messzi Európában.
– Te tényleg azt hiszed, hogy a népek itt mind hülyék?
– Dehogy hiszem, csak hülyéskedtem. Megeshet, hogy a filozófiában éppen kevésbé járatosak, mint mi itt (no persze csak néhányan), de a politikai kultúrájuk, jól tudom, sokkal fejlettebb. Bár… Az utóbbi időben egy kicsit megingott a beléjük vetett bizalmam. A Trump-históriától nem vagyok képes megszabadulni. De tényleg nem erről akartam veled értekezni. Egyrészt kérdezném, hogy érzed magad, merre jársz, mik a terveid… Másrészt szerettem volna beszámolni arról, mire jutottam magammal az elmúlt két hónap során, amióta nem leveleztünk.
– Jól vagyok, drága barátom… Mit láttam, mit tapasztaltam, arról majd beszámolok téli estéinken a Kavics utcában. Ugye nincsen kifogásod ellene, hogy majd megint nálad lakjam?
– Ellenkezőleg. Örülök neked. S ráadásul megtisztelsz vele. Ki mondhatja el magáról Magyarhonban rajtam kívül, hogy Szókratész mindig nála száll meg, ha ebben az országban időzik? Már híre is kelt a dolognak, hogy az a vénember a Kavics utcából az életben maradt Szókratész legjobb barátja. Képzeld, kétszer is megesett az utóbbi időben, hogy az utcán járkálva ismeretlenek rám köszöntek: „Jó napot, Szókratész!” De most már abbahagyom a hülyéskedést (vagy dicsekvést?), s szeretnék neked beszámolni arról, hogy – amint már említettem – mire jutottam magammal az utóbbi időben. De ez így talán nem is jó leírása „közállapotomnak”. Mert – nehogy azt higgyed – nem az egészségi állapotomról fogok beszámolni. Hogy is érezhetné magát egy vénember? Mindig van valami baja. Neked, barátom, ugyancsak szerencséd van. 70 éves vagy, s 70 éves is maradsz az idők végezetéig. Az igazi megvénülést megúsztad. Őszintén szólva nem tudom, irigyeljelek-e ezért.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
