Élet + Mód

Anita rossz lapot húzott. Autistaként súlyos mozgásszervi sérülést is beszedett, csecsemőként egyáltalán nem volt biztos, hogy járógép nélkül valaha is közlekedni tud majd. Most lovagol és jár, ráadásul olyan feltűnően és gátlástalanul boldog az állat nyergében, mintha Wermer András készítette volna fel erre a demonstrációra. Ezek azonban nem Fidesz közeli lovak. Ez már csak abból is látszik, hogy a Hippoterápia Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány egyelőre nem kapott 300 milliót sehonnan, úgyhogy két és fél lóval gazdálkodik - a Nemzeti Lovardában vendégeskedve.

a gyerekből fakéreggel dúsított eperjoghurt és gyöngyzuzmóval tuningolt tészta segítségével kell embert faragni. S bár ettől a perctől fogva a műfüves focipálya és kedvenc sportitalunk színének feltűnő hasonlósága is szúrhatja a szemünket, a lecitinektől továbbra sem kell tartani. Arra viszont megéri odafigyelni, hogy milyen E-ket eszünk.

a Viharsarok ne csak különböző természeti csapások (árvíz, belvíz, olajszőkítés) kapcsán szerepeljen az országos médiában. Idén azonban

Nos, amennyiben valaki ki akarná próbálni a frissen vásárolt antidepresszánst, a csokitojás-kiállítás és -vetélkedő kitűnő terep. Aki nem kezd el szorongani, amikor néhány száz kis növésű - helytelenül gyermeknek nevezett - terrorista beszorítja pár kétméteres világító tojás közé, az vagy soha életében nem fog többé parázni vagy direkt ettől jó neki. Utóbbi esetben komoly karrier vár rá a pedagógusi pályán, az előbbiben viszont nyugodtan mondja le a következő szeánszot a pszichiáterénél.

a "Kinizsi 100" teljesítménytúrát, az izületi fájdalmak mellett olyan élményekre is szert tehetünk, amelyekkel már lehet dicsekedni.

mint annyi más terméknél, rábízzuk magunkat a márkára, és csak védjegyek között válogatunk. Az utóbbi szentségében különösen bízva.

Persze szó sincs lesajnálásról. A Budapesti Autószalon viszonylag fiatal rendezvény, a magyar piac kicsi, a közönség többnyire szegény, tehát csupa olyan dologgal kellett szembesülniük a rendezőknek, ami eleve behatárolja a lehetőségeket. Hiába emlegetünk gazdasági felemelkedést, hiába vásárolunk több új autót, messze vagyunk attól, hogy - mondjuk a frankfurti szalonhoz hasonlóan - nálunk is térdencsúszva könyörögjön bebocsátásért az autósvilág krémje.

Alegutóbbi felmérések szerint az internetezők több mint 80 százaléka Microsoft böngészőt használ, bár a webszerverek terén továbbra is az Apache vezet 60 százalék körüli részesedésével. A Netcraft nyolcmillió szerver adataiból összeállított statisztikája szerint a biztonsági rései miatt sokat kritizált Microsoft Internet Information Server részesedése 30 százalék körüli. A Code Red féreg júliusi támadása után több mint 80 ezer IIS-szervert kapcsoltak le a hálóról üzemeltetőik, ám a Netcraft adatai szerint csak néhány ezer esetben installáltak konkurens webszervert az érintett gépekre - többségüket a biztonsági rendszer frissítése után várhatóan tovább üzemeltetik.

A"kerékpárt a kerékpárboltból" szlogen nem annyira állásfoglalás a hipermarketek kontra hazai kiskereskedelem-vitában, hanem megfigyelés, mely szerint a plázákban egy sárcipő áráért vásárolt "montenbájk" terepen rövid életű, nem beszélve egyéb veszélyekről. Ezeket tízezres felárért sminkelik ugyan teleszkóppal, de ez csak álca, olyan, mint amikor egy Lada ezerötöst Ferrarit idéző műgyanta spoilerrel vadítanak.

Noha az Országos Kéktúra egy nagyszabású európai turista-útvonalnak is része, kíváncsi lennék annak a taxisnak az arcára, akit arra kér a Keleti pályaudvaron egy külföldi bakancsos, vigye már el a legközelebbi pontra, ahol rácsatlakozhat az ösvényre. Pedig a megoldás kézenfekvő: az út természetesen olyan pontok mentén halad, amelyeket méltán neveznek "népszerű budapesti kirándulóhelyeknek". De hogy egészen pontosak legyünk, a kék jelzés nyugati irányból (Írott-kő felől) a Bécsi út Pilisborosjenő és Üröm közötti szakaszán, a Solymári-völgynél éri el a fővárost, és a Csúcs-hegy, a Hármashatár-hegy, Hűvösvölgy és Máriaremete érintésével hagyja el.

a jelenbeli rosszat, az őszi esőzésekkel menetrendszerűen jelentkező jogos apátiámat mégis e módon oszlatom el: valamit valamiért. Miközben tehát lehangoltan szaglászom nyirkos tükörbársony zakómat, gondolataim már a másnapi gombászás körül időznek. Nem mintha nagy gombász lennék, elég talán most felidéznem

akik apró, elfojtott sikkantásokkal gusztálják a szalvétakínálatot, miközben aprósüteményeket majszolnak.

Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.

mert mikor már végképp, mindörökre feladná az ember, mindig jön valami aprócska biztató mozzanat, egy halovány reménysugár, amibe végtelen szkepszissel, mégis felgyorsuló szívveréssel belekapaszkodik, "eljátszik a gondolattal, hogy hátha majd ezúttal, csak most, egyetlenegy ízben, kivételesen" - hogy aztán a valóság ménkű nagy, göcsörtös bunkója itt, a felszálló ág kezdetén sújtson le rá. "Nem lesz ennek soha vége. Annyi fontosabb dolog van a földön: nem kell ezt minekünk közvetíteni" - fejeztem be azt a cikket (A szokásos forgatókönyv, Élet és Irodalom, 2001. szeptember 28.), hogy most készséggel visszavonjam ezt a zárómondatot.