Sziszifuszi küzdelem a vizeinkbe telepített busák ellen

Kínai óriások

Élet + Mód

Nagyra nőnek, csapatban járnak, eleszik a planktont az őshonos fajok ivadékai elől, és olykor a vízfelszín fölé ugorva menekülnek, oldalba kapva, lefejelve a kajakost, akitől megijedtek. A Kínából 1963-tól betelepített busákról sokáig azt hitték, nálunk csak nőnek, nem szaporodnak.

Boros Gyula 2024. december 17-én hatvan kilogrammnál biztosan nehezebb busát fogott a Ráckevei-Dunában. Jó lett volna tudni, pontosan mekkora volt, de a digitális halmérleg, ahogy a horgász mérni kezdte a zsákmányt, hatvan kilónál villogni kezdett és föladta. A horgász a téli körülményekhez igazodó kézműves bojlival etetett és pecázott. (A bojliról lásd: Gombóc a torokban, Magyar Narancs, 2022. június 29.) Az őrölt, áztatott pelletet és a bojlit megfőzte, leöntötte csemegekukorica-konzervvel, így az anyag a vízbe dobva felhőként terjedt szét. Ez több halfaj számára is vonzó szokott lenni. Amikor a pecás a kapást észlelve bevágott, azt gondolta, egy nagyobb ponty akadt a horogra. Ahogy feljött a felszínre a hal, meglepődött. A fárasztás 20–25 percig tartott. A horgász a termetes pontyokra készülve a boltban kapható legnagyobb, másfél méter mély merítőt használja. A busa még éppen bele is fért. Lefényképezkedett a hallal. Annak, hogy a tömeg mérése nem sikerült, nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Utóbb, a közzétett fotó alapján kommentelték a horgászok, hogy a hal 65–75 kilós lehet. A Ráckevei-Dunán az eddig kifogott és dokumentált legnagyobb busa 69 kilós volt. Lehet, Boros Gyulának ez volt élete eddigi legnagyobb hala, miután a nyáron 65 kilós tokhallal fotózkodhatott. Korábban fogott már harminckilós busát is, ami nem a termete, hanem a színe miatt volt különleges: narancssárga-fekete foltok borították. A kifogott halakat általában visszaengedi, a busával muszáj kivételt tenni, mert idegenhonos és invazív fajnak minősül, kötelező elvinni.

Érezni lehet a szagukat

Elsősorban pontyra szokott horgászni – ahogy a Ráckevei-Dunára járó sporttársainak döntő többsége –, de most elhatározta, hogy 2025-ben kifejezetten busára is megy. „Nálunk is nagyon sok van – mondta a Narancsnak Boros Gyula –, amikor egy ilyen csapat megjelenik a part közelében, azt nem csak látni lehet, de érezni is. Jellegzetes, olajos szagú lesz tőlük a levegő. Tejjel, hígra kell keverni az etetőanyagot, hogy lebegjen. A horogra popup – lebegő – csalit kell tűzni, és ahogy szűrögetik a felhőt, behörpölik a horgot.”

A busa horgászata azért körülményes, mert olyan táplálékot nem fogyaszt, amit horogra lehetne tűzni. A fehér busa (Hypophthalmich­thys molitrix) és a pettyes busa (Hypo­phthal­michthys nobilis) Kínában őshonos pontyféle. Magyarországra 1963-tól telepítették be mindkettőt, gazdasági megfontolásból: legyen olyan hal is a vizeinkben, amely a planktonokból állít elő halhúst. Ezt a felelőtlen döntést világszerte több helyen meghozták. Nem számoltak azzal, hogy a többi hal ivadékai ugyanúgy planktonokon élnek, mint a busa. A távol-keleti jövevény mindenütt végzetes hatást gyakorol az őshonos életközösségekre. (Lásd: Idegenek az éjszakában, Magyar Narancs, 2024. június 5.) A hatás szemmel látható. A laikus annyit tud, hogy a hazai vizek királya a ragadozó életmódot folytató harcsa, mázsás példányai is előfordulhatnak. A második legnagyobbra növő hal most már a busa, és valószínűleg mindenütt több van belőle, mint harcsából.

 
Nagy, rossz halacska
Forrás: Juhász Máté biológus, ökológiai halász 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.