Tagadja a bucsai mészárlást a Magyar Nemzet publicistája

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Fekete Lyuk

Pilhál Tamás "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír csütörtöki cikkében. 

Véleménycikkben ment neki Pilhál Tamás kormánypárti publicista a 444.hu egy cikkének, amelyben arról értekeztek, hogy Magyarország hogyan állt az oroszok mellé és tett meg mindent Ukrajna bukásáért, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

Pilhál a cikkében leginkább arról ír, hogy egyrészt szerinte nem is kellett volna segíteni Ukrajnát, de Magyarország azért mégis segítette, és különben is, az uniós projekt részeként íródott cikk külföldi pénzből külföldi hazugságokat terjeszt – állítja a kormánypárti publicista. 

Egy ponton azonban hosszan ócsárolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, eszmefuttatása során pedig megkérdőjelezi azt, hogy az oroszok követték volna el a bucsai mészárlást, sőt, igazából azt állítja, hogy azt tulajdonképpen az ukránok követték el. Íme: 

"Ahogyan az sem hergelés, pusztán az igazság, hogy Zelenszkij a szerszámával zongorázott, majd elnökké választották, s e minőségében saját népét ágyúztatta, NATO-tagságért kilincselt és atomfegyverkezéssel fenyegetőzött, amivel a polgárháborút sikerült háborúvá szélesítenie. Ahogyan azt megbízói kitervelték. Aztán a hamis zászlós bucsai színjátékra hivatkozva kifarolt az isztambuli béketervezetből, és inkább mészároltatja a népét egy megnyerhetetlen háborúban. A bölcs vezér."

Amellett, hogy Pilhál az ukránokat, illetve Zelenszkijt teszi felelőssé azért, hogy Oroszország megtámadta őket, "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír – hamis zászlós hadműveletnek pedig azt nevezik, amikor álcázott egységek más kívülálló erők nevében követnek el támadást, vagyis tulajdonképpen azt állítja, hogy a bucsai mészárlást valójában orosznak álcázott ukrán egységek követték el. 

A Kijevtől mintegy 50 kilométerre található Bucsában 2022 áprilisában több száz meggyilkolt civil holttestét találták meg, miután onnan kivonultak az orosz egységek. Civilek holttestei hevertek az utcákon, tömegsírokat találtak, voltak a halottak között hátrakötözött kezű emberek is, akiket közvetlen közelről lőttek le, vagyis kivégezték, másokat megkínoztak, megcsonkítottak, a halottak között gyerekek is voltak, nők pedig arról számoltak be, hogy megerőszakolták őket az orosz katonák. Minden jel szerint az orosz katonák tudatosan gyilkolták a civil lakosságot. 

Az emberi jogi aktivisták által 2007-ben alapított, 2022-ben Nobel-díjjal is kitüntetett kijevi Polgári Szabadságjogokért Központ Ukrajna 2022 februári megtámadása óta dokumentálja a háborús bűncselekményeket, köztük kínzásokat, nemi erőszakot, deportálást, filtrációs táborokat.

Az orosz álláspont ugyanakkor az, hogy Bucsából csak beállított képek kerültek ki, az ukránok által közzétett videók hamisak, a felvételeken látható emberek színészek, az egész ügy csak provokáció és hazugság.

A The New York Times egy dokumentumfilmben járt utána az elkövetőknek, arra jutottak, hogy a bucsai Jablunszka utca környékén az orosz katonák valóban találomra lövöldöztek minden helybelire,  a halálos áldozatok száma négyszáznál több, és szinte mindnyájan civilek. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”