Tagadja a bucsai mészárlást a Magyar Nemzet publicistája

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Fekete Lyuk

Pilhál Tamás "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír csütörtöki cikkében. 

Véleménycikkben ment neki Pilhál Tamás kormánypárti publicista a 444.hu egy cikkének, amelyben arról értekeztek, hogy Magyarország hogyan állt az oroszok mellé és tett meg mindent Ukrajna bukásáért, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

Pilhál a cikkében leginkább arról ír, hogy egyrészt szerinte nem is kellett volna segíteni Ukrajnát, de Magyarország azért mégis segítette, és különben is, az uniós projekt részeként íródott cikk külföldi pénzből külföldi hazugságokat terjeszt – állítja a kormánypárti publicista. 

Egy ponton azonban hosszan ócsárolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, eszmefuttatása során pedig megkérdőjelezi azt, hogy az oroszok követték volna el a bucsai mészárlást, sőt, igazából azt állítja, hogy azt tulajdonképpen az ukránok követték el. Íme: 

"Ahogyan az sem hergelés, pusztán az igazság, hogy Zelenszkij a szerszámával zongorázott, majd elnökké választották, s e minőségében saját népét ágyúztatta, NATO-tagságért kilincselt és atomfegyverkezéssel fenyegetőzött, amivel a polgárháborút sikerült háborúvá szélesítenie. Ahogyan azt megbízói kitervelték. Aztán a hamis zászlós bucsai színjátékra hivatkozva kifarolt az isztambuli béketervezetből, és inkább mészároltatja a népét egy megnyerhetetlen háborúban. A bölcs vezér."

Amellett, hogy Pilhál az ukránokat, illetve Zelenszkijt teszi felelőssé azért, hogy Oroszország megtámadta őket, "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír – hamis zászlós hadműveletnek pedig azt nevezik, amikor álcázott egységek más kívülálló erők nevében követnek el támadást, vagyis tulajdonképpen azt állítja, hogy a bucsai mészárlást valójában orosznak álcázott ukrán egységek követték el. 

A Kijevtől mintegy 50 kilométerre található Bucsában 2022 áprilisában több száz meggyilkolt civil holttestét találták meg, miután onnan kivonultak az orosz egységek. Civilek holttestei hevertek az utcákon, tömegsírokat találtak, voltak a halottak között hátrakötözött kezű emberek is, akiket közvetlen közelről lőttek le, vagyis kivégezték, másokat megkínoztak, megcsonkítottak, a halottak között gyerekek is voltak, nők pedig arról számoltak be, hogy megerőszakolták őket az orosz katonák. Minden jel szerint az orosz katonák tudatosan gyilkolták a civil lakosságot. 

Az emberi jogi aktivisták által 2007-ben alapított, 2022-ben Nobel-díjjal is kitüntetett kijevi Polgári Szabadságjogokért Központ Ukrajna 2022 februári megtámadása óta dokumentálja a háborús bűncselekményeket, köztük kínzásokat, nemi erőszakot, deportálást, filtrációs táborokat.

Az orosz álláspont ugyanakkor az, hogy Bucsából csak beállított képek kerültek ki, az ukránok által közzétett videók hamisak, a felvételeken látható emberek színészek, az egész ügy csak provokáció és hazugság.

A The New York Times egy dokumentumfilmben járt utána az elkövetőknek, arra jutottak, hogy a bucsai Jablunszka utca környékén az orosz katonák valóban találomra lövöldöztek minden helybelire,  a halálos áldozatok száma négyszáznál több, és szinte mindnyájan civilek. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.