Tagadja a bucsai mészárlást a Magyar Nemzet publicistája

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Fekete Lyuk

Pilhál Tamás "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír csütörtöki cikkében. 

Véleménycikkben ment neki Pilhál Tamás kormánypárti publicista a 444.hu egy cikkének, amelyben arról értekeztek, hogy Magyarország hogyan állt az oroszok mellé és tett meg mindent Ukrajna bukásáért, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

Pilhál a cikkében leginkább arról ír, hogy egyrészt szerinte nem is kellett volna segíteni Ukrajnát, de Magyarország azért mégis segítette, és különben is, az uniós projekt részeként íródott cikk külföldi pénzből külföldi hazugságokat terjeszt – állítja a kormánypárti publicista. 

Egy ponton azonban hosszan ócsárolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, eszmefuttatása során pedig megkérdőjelezi azt, hogy az oroszok követték volna el a bucsai mészárlást, sőt, igazából azt állítja, hogy azt tulajdonképpen az ukránok követték el. Íme: 

"Ahogyan az sem hergelés, pusztán az igazság, hogy Zelenszkij a szerszámával zongorázott, majd elnökké választották, s e minőségében saját népét ágyúztatta, NATO-tagságért kilincselt és atomfegyverkezéssel fenyegetőzött, amivel a polgárháborút sikerült háborúvá szélesítenie. Ahogyan azt megbízói kitervelték. Aztán a hamis zászlós bucsai színjátékra hivatkozva kifarolt az isztambuli béketervezetből, és inkább mészároltatja a népét egy megnyerhetetlen háborúban. A bölcs vezér."

Amellett, hogy Pilhál az ukránokat, illetve Zelenszkijt teszi felelőssé azért, hogy Oroszország megtámadta őket, "hamis zászlós bucsai színjátékról" ír – hamis zászlós hadműveletnek pedig azt nevezik, amikor álcázott egységek más kívülálló erők nevében követnek el támadást, vagyis tulajdonképpen azt állítja, hogy a bucsai mészárlást valójában orosznak álcázott ukrán egységek követték el. 

A Kijevtől mintegy 50 kilométerre található Bucsában 2022 áprilisában több száz meggyilkolt civil holttestét találták meg, miután onnan kivonultak az orosz egységek. Civilek holttestei hevertek az utcákon, tömegsírokat találtak, voltak a halottak között hátrakötözött kezű emberek is, akiket közvetlen közelről lőttek le, vagyis kivégezték, másokat megkínoztak, megcsonkítottak, a halottak között gyerekek is voltak, nők pedig arról számoltak be, hogy megerőszakolták őket az orosz katonák. Minden jel szerint az orosz katonák tudatosan gyilkolták a civil lakosságot. 

Az emberi jogi aktivisták által 2007-ben alapított, 2022-ben Nobel-díjjal is kitüntetett kijevi Polgári Szabadságjogokért Központ Ukrajna 2022 februári megtámadása óta dokumentálja a háborús bűncselekményeket, köztük kínzásokat, nemi erőszakot, deportálást, filtrációs táborokat.

Az orosz álláspont ugyanakkor az, hogy Bucsából csak beállított képek kerültek ki, az ukránok által közzétett videók hamisak, a felvételeken látható emberek színészek, az egész ügy csak provokáció és hazugság.

A The New York Times egy dokumentumfilmben járt utána az elkövetőknek, arra jutottak, hogy a bucsai Jablunszka utca környékén az orosz katonák valóban találomra lövöldöztek minden helybelire,  a halálos áldozatok száma négyszáznál több, és szinte mindnyájan civilek. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.