vaklárma

A víz azúr

Film

Ezzel talán zárul is a nyári filmek szezonja...

A gyerekek az árnyékban pontösszekötőset játszanak a szúnyogcsípéseken, rekordokat döntöget a miniszoknyák okozta közúti balesetek száma, a tévé megkezdte az Ötvös Csöpi-filmek végtelenített vetítését: nyár van. Élmények, utazás, eperillat, szerelem és egyéb hasonló, borítóra illő felsorolások, minden, amivel a földi poklot promózni szokás, holott hőguta, kullancsriadó, mások nyaralós képeinek keserű nézegetése és a tömött busz izzadt üléséhez ragadás jellemzi. Persze nem szabad így hozzáállni, hiszen a nyár az év leg­izgalmasabb időszaka, a permafrosztban hibernálódott halálos vírusokkal együtt ilyenkor az emberi szív is felszabadul, élni vágyik. Vagy jobb híján arra, hogy megnézze, más hogyan csinálja. Itt jön képbe a hűtött moziterem, ahová az is bemenekül a forróság elől, aki amúgy nem rendszeres látogató, klímaszorongás elleni klímakulturálódással növelve a nézettséget. A forgalmazók cserébe ilyenkor igyekeznek témába vágó filmekkel kecsegtetni, hogy megérintve érezzük magunkat olyan tengerparti luxusvakációkról szóló filmeket nézve, amilyenekre mi jó eséllyel nem megyünk.

Vigasztalásképp megkapjuk az augusztus 22-én mozikba kerülő Vészjelzés című pszichológiai horrort, amelynek láttán – kimaradva az efféle kiruccanásokból – mindjárt ujjal mutogathatunk, hogy „na, ezért nem megyünk”. Zoe Kravitz első nagyjátékfilmjében két jobb sorsra érdemes fiatal nő kap meghívást egy multimilliárdos szigetére, hogy ott aztán válogatott finomságokba vessék bele magukat. A lányok feltehetően nem filmnézéssel töltötték az elmúlt éveiket, mert nem tűnik fel nekik, hogy itt a Tűnj el!, A menü, a Végtelen víztükör és a hasonló filmekből jól ismert, tehetősek gusztustalanságait kisembereken levezető embervadászatra megy ki a játék. Egyébként oktatóvideóként sem utolsó a film, tanuljanak csak belőle a gyanútlanul nyaraló fiatalok. Mit mondunk tehát, ha egy milliárdos idegen indokolatlanul kedvesen meghív minket a luxusvillájába? „Köszönjük szépen, nem szeretnénk véres társadalmi szatíra pórul járó főszereplőivé válni!” Persze nem szép dolog az áldozathibáztatás, pláne, hogy a filmben Channing Tatum kígyóskodja be magát a keblekbe, ami nyilván sokakat meggyőzne arról, hogy megéri kockáztatni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.