Film

Egyiptom istenei

Film

Minden arany, ami fénylik: van giccs és csillogás, CGI, robotállattá alakuló istenek. Sok pénz. Igazán vehettek volna egy valamirevaló forgatókönyv­írót is, hogy az Egyiptom istenei kicsit több legyen, mint az óegyiptomi mitológia Power Rangersszé turbózott változata. Főleg azért, mert a Nílus menti istenek történetei – az égbolton hajózó Ré és Apofisz küzdelme, az újjászülető Ozirisz és a gonosz testvér, Széth vetélkedése, az isteni trónt nyerő Hórusz, a túlvilági igazság tollpihéje – csupán önmagukban is iszonyúan izgalmasak.

Ezek helyett itt erős leegyszerűsítéssel és egy Aladdin-hasonmással van dolgunk, aki az áhított nő érdekében kénytelen beleavatkozni az isteni csatározásba. A sivatagba száműzött Széth – maga az ókor fenegyereke, Gerard Butler – átvenné a trónt, és hiperistenné tákolná önmagát. Ellenfele „Hórusz és szeme”, utóbbi itt pattogó-fénylő üveggolyóvá minősül, amitől szerencsétlen főhősünk megfosztatik; de a szakirányú Trónok harcából is ismert Nikolaj Coster-Waldau jól hozza a figurát, hozzá van szokva ugyanis testrészei elvesztéséhez. A fénypont (átvitt és szoros értelemben) a Napistent, Rét alakító Geoffrey Rush, aki miatt legalább öt percig úgy érezzük, hogy ezt azért jó volt látni. A mélypont az alvilág, amely teljesen értelmezhetetlenül van a krétai labirintus szimbólumával ábrázolva – az alkotók tán kettőt lapoztak a törikönyvben. De látványt, azt kapunk. Az isteni Egyiptom nagy és színes PC-játék, elhanyagolható és kínos átvezető párbeszédekkel. Ozirisz pedig tizennégy darabban forog a sírjában.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.