Interjú

„Jól fizettek”

Laurent Tirard filmrendező

Film

A vígjátékok és családi mozik francia mestere – olyan filmekkel a háta mögött, mint az Életem nagy szerelme, az Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát vagy éppenséggel A kis Nicolas nyaral – ezúttal egyenesen az Annie Hall Woody Allenjéről mintázta hősét. Legújabb filmje, A beszéd most indul a pesti mozikban – ez is adta beszélgetésünk apropóját.

Magyar Narancs: Az „intelligens” komédiák műfajában nyomul, akkor mégis mi fogta meg a képregényszerzőként ismert Fabrice Caro regényében, A beszédben?

Laurent Tirard: Amikor olvastam, megörültem: na végre, egy komplikáltan elmesélhető történet, amelyhez rendkívül sok kreativitásra, fantáziára van szükség. Minden valamire való rendező szeretne valami eredetit létrehozni. Egy vígjátéknál elengedhetetlen, hogy invenciózusan legyen elmesélve. Csináltam jó pár nagy költségvetésű, jól is szóló filmet, de A beszédhez úgy álltam hozzá, mint egy elsőfilmes, a kísérletezés és a tévedés szabadságával. A két tér-idő sík, a mentális és a valódi közötti ki-be járkálás adja ki a sztori lényegét. Minden a harmincas Adrien fejében játszódik, a családja, a környezete statisztál a szorongásai, érzelmi hullámai kifejezéséhez.

MN: A szerelmi bánat hálás téma annak érzékeltetéséhez is, hogy mennyire érezzük magunkat komfortosan az életünkben…

LT: A beszéd egyszerre szól a magányról, a párkapcsolatról, a családról, de a fő témája valóban egy szerelmi szakítás fájdalma, amit már sokszor feldolgoztak női aspektusból, de férfiakéból annál ritkábban. Fiatalon halálosan egyedül éreztem magam a családomban. Színes fantáziával megáldott, nagy álmokat kergető, történetmesélő alkatú srác voltam. A szüleim gyakran furcsán néztek rám, mint valami idegenre, földönkívülire, akiről nem tudni, hogyan pottyant közéjük. Gondolom, sokaknak ismerős ez az érzés. Igyekeztem tehát kortalan közegbe helyezni ezt a francia átlagcsaládot, nem akartam semmi felismerhető utalást sem díszletben, sem jelmezben. Azt akartam, hogy olyan legyen, amire mindenki ráismer a gyerekkorából. Végül stúdióban építettük fel a lakást, s nem tudni, hogy hol és mikor is játszódik a film. Arra számítottam, hogy az idősebb, hatvan feletti generáció a szülőkkel fogja magát azonosítani, de vicces módon az ellenkezője történt: a vetítések után mindenki azzal jött, hogy a saját fiatalkori énjét látta meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.