tévésmaci

Medvetál a háncson

  • tévésmaci
  • 2023. június 7.

Film

Amikor Sztupa és Troché a téli átállást tervezték, Troché az első tételek között vette volna lajstromba a zmijovkákat.

Kell kék, zöld, bordó és szerintem fekete is! Sztupa sóhajtott egy nagyot, s pofát is vágott. Muszáj? Eddig is muszáj volt, mondta némi törődöttséggel a hangjában Troché. Téli átállás, vágod, nem, téli… ha nyári lenne, nyilván egy átlátszó napellenzős fejpántról beszélnénk. Már tavaly is ezt csináltad, kell, és kész. Kellenek. Tudod, Troché, nekem elég kellemetlen élményeim kötődnek a zmijovkához. Milyenek? Szeretted, ha fázik a fejed, és nem hagyta? Nem erről van szó. Nálunk, ha iskoláskorú lettél, megkaptad az első zmijovkádat. Nagy zmijovka ünnepet ült a család, meghívtak minden rokont és barátot, ismerőst és boldog őst, volt, akinél két-háromszázan is összejöttek. Egyenesen Nový Jičínből rendelték a zmijovkát, csak az az eredeti, a többi csak másolat vagy utánzat. Az ünnepségen a fejedbe nyomták, és fényképészt hívtak a városból, és minden, de minden rokonnal le kellett fényképezkedni. Ott álltam hülyén, fejemen a zmijovkával, csorogtak a könnyeim, míg minden hülye rokon egyesével átkarolt, belevigyorgott a lencsébe, s jöhetett a következő, aztán meg az ilyen-olyan csoportképek, sosem lett vége. S ez nem volt elég, mert amikor először mentem iskolába, az első napon, akkor is készültek fényképek, a sok gyerek ott domborított a baszott nagy Schultütéjével a karján, mi páran, szerencsétlen zmijovkások, fejünkben a rohadt zmijovkával, szeptember elsején, a harminc fokban. Képzelheted. Egyszer, jóval később, már felnőttkoromban a régi iskolám felé vitt az utam, kényelmesen sétálgattam, tulajdonképp’ a fene tudja, hogyan is keveredtem oda, mindegy. Láttam kijönni egy kislányt, olyan tíz­éves forma lehetett, s egyből levettem, hogy a könnyeit nyeli. Mi a baj, kislány, kérdeztem. S ő talán örült, hogy valaki idegennek kiöntheti a bánatát, mert otthon nyilván nem mondhatta. Bácsi, nagyon szar vukosnak lenni, tudod. A tolltartóm vukos, a köpenyemen is van egy Vuk, de még a könyvjelzőm is vukos. Vagyunk néhányan az osztályban vukosok, de mind annyira szégyelljük, hogy össze sem tartunk, tagadná mindenki, de nem lehet, mert ott van mindenütt az a dedós róka… Na, akkor, mint a lecsapó villám fényében, egy pillanatra tisztán láttam mindent, múltat, jelent, de elsősorban magamat meg persze a kislányt. Ne sírj, kislány, mi zmijovkások voltunk, pontosan tudom, hogy mit érzel. A fene tudja, hogy ez segített-e neki, de már nem sírt. Vettem egy nagy fagyit mindkettőnknek, aztán gyorsan elköszöntem tőle, nehogy valaki félreértse, meg ő is mondta két nyalintás között, hogy idegenektől nem szabad elfogadnia. De amikor elváltunk, s mentem az ellenkező irányba, még utánam kiabált: Zmijovkás! Zmijovkás!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.