Interjú

„Mi lehet a gyerekekkel?”

Schwechtje Mihály filmrendező

Film

A Sünvadászat című új filmje kapcsán a szülővé válás nehézségeiről, a pánikról, és meglepő pszichés reakciókról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az SZFE elvégzése után dokumentumfilmeket és rövidfilmeket rendeztél, de az első nagyjátékfilmedre, a Remélem legközelebb sikerül meghalnodra nyolc évet kellett várni. Mi történt közben, miért nem hamarabb jött ki a filmed?

Schwechtje Mihály: A mi osztályunk 2010-ben végzett, jött az összeomlás, jöttek Vajnáék, és két évig nem volt filmgyártás Magyarországon. Létrejött egy felülről irányított, a szakma igényeit meg nem hallgató, központosított rendszer, amelyben Vajna személyes koncepciója uralkodott. Ebbe a koncepcióba csak korlátozottan fértek bele a szerzői filmek. Pályáztam, de nem adtak pénzt. Nem ismert minket a közönség, ezért nem fájt senkinek, hogy nem kapunk lehetőséget, így ott toporogtunk a teljes generációmmal, és nem tudtunk filmet csinálni. Volt egy filmtervem, amellyel beválogattak külföldi workshopokra, díjat is nyertem vele, és az volt a naiv elképzelésem, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyet támogatni fognak, de nem ez történt. Tanácstalan voltam, aztán eljutottam oda, hogy bele kell vágnom, meg kell csinálnom egy filmet úgy, ahogy még a gimnáziumban vagy az egyetem előtt forgattam volna, vissza kell térni ahhoz a látásmódhoz.

MN: Mi ez a látásmód?

SM: Az egyetemi időszak alatt viszonylag szerencsém volt, mert kisjátékfilmes pályázatokon a Mozgókép Közalapítványnál egy-két évente sikerült pénzt nyernem. Megtanultam a filmkészítés professzionális módját, hogy van gyártásvezető, van scriptes, hogy hogyan áll föl egy stáb, és mint rendező, hogyan lássam ezt át. Ehhez képest kellett visszatérni oda, hogy nincs scriptes, nem tudjuk kifizetni a dolgokat, nem találunk embert valamelyik pozícióra, és mégis neki kell állni forgatni.

MN: A Sünvadászat is így forgott?

SM: Annyira, hogy még a Remélem legközelebb sikerül meghalnodhoz képest is visszalépés volt, olyan értelemben, hogy erre a filmre már nem sikerült stábot leszervezni az elejétől a végéig, hanem ott volt Bántó Csaba operatőr, a színészek, a producer és még egy-két ember, és napi szinten váltakoztak a stábtagok. Több mint tíz sminkesünk volt, de volt olyan nap is, amikor nem volt sminkes, és a főszereplő magát festette ki. Nem mondhattuk azt, hogy ez a forgatási nap nincs, mert nem találtunk minden pozícióra profi stábtagot. Amikor van pénzed, meg tud történni, hogy egy előre betervezett forgatási napon, egy nem várt esemény miatt úgy döntünk, hogy ez a forgatási nap most elmarad. Nálunk fel sem merülhetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.