Interjú

„Mindenki elítélte őket”

Szakonyi Noémi Veronika filmrendező

Film

Hivatalosan tévéfilm, ám a fesztiválsikerei miatt a mozikban is bemutatják a Hat hét című filmet, amelynek egy anyává váló kamasz lány a főszereplője. Az elsőfilmes rendezővel a film témáját adó nyílt örökbefogadásról, a dokumentumfilm és a játékfilm közötti különbségekről beszélgettünk, de szóba került a Budapesti Iskola és az asztalitenisz is.

Magyar Narancs: Filmje egy nyílt örökbefogadás története. Miért Hat hét a címe?

Szakonyi Noémi Veronika: A film címe arra a Magyarországon 2014 óta érvényben lévő jogszabályra utal, amely a nyílt örökbefogadásoknál lehetővé teszi, hogy az életet adó anyának még joga legyen az örökbe adás után hat hétig visszavonni a döntését. Ez a zárt örökbefogadásoknál mindig is így volt. A nyílt és a zárt örökbefogadás között az a különbség, hogy míg az előbbinél az örökbefogadók és a vér szerinti szülők ismerik egymást, az utóbbinál erre nincs lehetőség.

MN: Miért választották ezt a témát?

SZNV: A téma Vincze Mátétól jött, aki a férjem és az alkotótársam. Ő már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen – ahol mindketten Almási Tamás dokumentumfilmes osztályába jártunk – a gyermekvédelem és az örökbefogadás témáját kutatta. E kutatásokból az derült ki, hogy a gyerekek mellett az életet adó anyák is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, rengetegen megbélyegzik őket a döntésük miatt. A gyermekvédelmi és civil szervezetek igyekeznek segítséget nyújtani, de sokan a szégyenérzet miatt nem élnek ezzel, illetve védtelenek maradnak a stigmatizációval szemben. A film mögött húzódó legfőbb motiváció épp az volt, hogy a társadalom többsége számára láthatatlan anyák szemszögéből mutassunk be egy ilyen történetet. Azért a nyílt örökbefogadást választottuk, mert sokkal kiélezettebb dramaturgiai helyzetnek tartottuk, ha az érintett felek ismerik egymást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.