VERZIÓ 19

Visszavonulás, Fordulj a Nap felé, A karmester, f@ck this job

  • Narancs
  • 2022. november 2.

Film

Négy filmajánló a 19. Verzió fesztiválról – 2. rész

Visszavonulás „Már megszülettél, amikor ez a háború elkezdődött?” – kérdezi az egyik zöld sapkás ifjú társától, miközben épp kapkodva készülődnek a kivonulásra Afganisztánból. Az Egyesült Államok közel húszéves háborúja alatt katonák generációi jöttek és mentek, maradandó nyomot hagyva az országon. A tálibok – akik ellen az afgán hadsereg tagjait kiképzik – részben maguk is ezen intervenció termékei.

 

Tudjuk, hogy végződött az amerikai exodus, ezért nehéz néznivaló Matthew Heineman dokumentumfilmje. A rendezőtől nem idegen a harctéri dramaturgia; előző filmjében (The First Wave) egészségügyi dolgozók küzdöttek a koronavírus ellen. A pátosz akkor és most is kedvelt eszköze: a tálibok arctalan, sötétben bujkáló ellenségek, míg a napszítta bőrű zöldsapkások (akik szívük szerint maradnának, hogy megvédjék az országot, mely hosszú ottlétük alatt hozzájuk nőtt) és a derék afgán katonák markáns alakként állnak előttünk. Különösen Sami Sadat, a fiatal, fotogén afgán tábornok, akit az amerikaiak csak részben tudnak felkészíteni a harcra a rohanvást végrehajtott kivonulás közepette. Sadat az utolsó pillanatig kitart, barátait és rengeteg alulképzett, rosszul felszerelt katonát feláldozva. A film legmegrázóbb képsorai talán a lőszert, utánpótlást és járműveket szorgosan pusztító amerikai katonákhoz kapcsolódnak: a méregdrága javakat sem az elkeseredett Sadat, sem a tálibok nem kaparinthatják meg. Heineman nem a finom árnyalatok rendezője, ez a filmje is éles, mint a kés. (Bacsadi Zsófia)

Vetítik: november 9-én és 13-án 20.45-kor a Művész Buñuel Termében; 16-án 16.00-kor a Toldi nagytermében

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.