VERZIÓ 19

„Legszívesebben az első szerelemről”

Ruszlán Fedotov filmrendező

  • Oksana Sarkisova
  • 2022. november 2.

Film

Az idei fesztivál nyitófilmjének (Távol; 2022) fehérorosz rendezőjével beszélgettünk a pályájáról, a filmjéről és a dokumentumfilm-készítés mai útjairól, lehetőségeiről, de elkerülhetetlenül szóba került az ukrajnai háború is.

Magyar Narancs: Ön eredetileg Fehéroroszországból származik, évekig Moszkvában élt és tanult, jelenleg pedig Budapesten tanul. Miben befolyásolják az ezen évek során szerzett tapasztalatai a dokumentarista filmkészítés iránti érdeklődését?

Ruszlán Fedotov: Jelenleg filmszakos mesterképzésen veszek részt a DocNomads-program keretében. Ebben a programban három szemesztert kell abszolválnunk, három különböző országban. Ebből a második félévet töltöttem Budapesten; most éppen Brüsszelben vagyok, onnan pedig visszatérek Budapestre, hogy befejezzem a programot, és elkészítsem a vizsgafilmemet. Azzal a céllal jelentkeztem erre a programra, hogy egy új, külsős szemszögből is meg tudjam vizsgálni a posztszovjet életteret; hogy valóban létezik-e egy európai filmnyelv, mentalitás; végül pedig haza szeretnék térni, hogy képes legyek más nézőpontból is látni az ottani dolgokat, mert ha az ember nem tudja időnként kívülről is megvizsgálni az életterét, akkor könnyen kialakulhatnak olyan vakfoltok, amelyek torzítják az összképet. Magyarországon azt éreztem, hogy egy átmeneti térben vagyok Európa és az országok között, ahol felnőttem és éltem. A nyelvet ugyan nem beszélem, de sok minden ismerősnek hat abban, ahogy az emberek gondolkoznak és viselkednek, így az egészet egy valamelyest felületes és szubjektív pozícióból figyelem.

MN: Már elismert, díjnyertes filmkészítőként vágott bele a DocNomads-programba. Mi késztette erre?

RF: Sokat gondolkoztam, hogy jelentkezzek-e, mielőtt belevágtam. 34 évesen egy kicsit őslénynek érzem magam a csapatban. Mindazonáltal én operatőrként kezdtem a pályát, és még mindig nem vagyok teljesen biztos magamban rendezőként, pedig már túl vagyok egy-két filmen. Emellett pedig egy kísérletként is tekintettem a programra. Magyarországon, egyik kedvenc filmrendezőm, Tarr Béla hazájában, a végtelen szeles tereket szerettem volna feltérképezni, de már a félév leg­elején kitört a háború, onnantól pedig nem tudtam másra gondolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.