Film

Hollywood képes reflektálni a mítoszaira. E mitológia kitüntetett alakja a filmkészítő ember, a self-made man alfaja, akihez bátran lehet fordulni, ha kifogytunk a témákból. Az utóbbi évek Oscar-jelöltjei között is tömegével találunk példát jelenlétére (A leleményes Hugo, A némafilmes, Hitchcock).

Nem a Drót, nem a Deadwood nívójáról beszélünk, de az amerikai szórakoztatóipar tévés szekciójában ez most a krém. Kritika.

Ha egy film címe lelövi a poént, az azt szokta jelenteni, hogy valójában az egész nem is arról szól, amiről úgy tűnik, hogy szól, jelen esetben egy megtörtént amerikai hadászati fiaskóról. Itt mégis hosszú ideig csak arról van szó, hogy néhány csapdába esett amerikai katona hogyan küzd meg az afganisztáni hegyek között egy hadseregnyi tálibbal, és a látványos, jó egy órán át zajló, ritmusát tekintve és érzelmileg is remekül egyensúlyozó tűzharcjelenetben megmenekül-e egynél több amerikai.

Diafilmes nagyhatalom vagyunk: mi vagyunk a világelsők, a másodikok, sőt a harmadikok is diában, és utánunk sem jön nagyon senki. Az idén 60 éves Diafilmgyártó Vállalat a dia évének nyilvánította az ideit, és ez már nem tréfadolog: a közelgő jubileumi programsorozat alkalmából visszatekintünk a diafilm dicsőséges évtizedeire.

Amikor Sztupa és Troché utaztak a vonaton, mindig gondosan kiválasztották a megfelelő ülőhelyet. Jóval az indulás előtt kimentek a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső állomásra, ami első hallásra nyilván ésszerűnek is hangzik, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy valami rejtélyes oknál fogva rigorózusan ragaszkodtak az adott nap első induló vonatjához - már abban a viszonylatban, ami a céljukhoz legközelebb vitte őket.

A puszta attrakciókra épülő mozi reneszánszának egyik hozománya, hogy Hollywood ismét kezdi felfedezni a görög mitológiában rejlő erőt. Vannak a fantasztikumot háttérbe szorító, elbeszélésükben a kalandokat kultiváló (300, Trója), illetve a fantasztikum elemeit hangsúlyozó filmek (Percy Jackson-sorozat, Titánok harca).

Csak egy érzékeny, a finomságokra nyitott, az összetevőket jól ismerő, a legapróbb rezzenésekre is odafigyelő filmrendező képes úgy sülő pitét fényképezni, ahogy azt Jason Reitman a Nyárutóban teszi. Az eddig emberekben, ám mostantól pitében (barackos!) is utazó filmrendező, olyan jobbfajta hollywoodi holmik készítője, mint a Pszichoszingli és a Juno, levetette humorát, hogy minden energiáját egy faltól falig melodrámába fektesse.

"Gipsz Jakab karakószörcsögi családi vállalkozásával járul hozzá országunk gazdasági növekedéséhez" - lehetett volna ez akár a tegnapi híradóban is, de nem erről van szó. Papp Gábor Zsigmond népszerű és sokadik retrotémájú nosztalgiamontázsa archív felvételeket, propagandafilm-részleteket hoz elő a 60-as, 70-es évekből.

Mozikban az új magyar vígjáték, a Megdönteni Hajnal Tímeát - ennek apropóján az egyik főszereplővel, a rendezőként is ismert Szabó Simonnal beszélgettünk.

Holnap kerül a mozikba az Idegen a tónál című francia erotikus thriller, melynek rendezőjét rangos díjjal tüntették ki Cannes-ban. A főszereplővel szexstrandokról, meleg pszichopatákról és meztelen szereplőválogatásról beszélgettünk.

Mit tanítanak egy zombiiskolában? Miért maraton egy tévésorozat? A FOX csatornán már nálunk is vetített remek zombiszéria sokat látott fő producerét faggattuk.

Nyert az Argo, Seth MacFarlane nagyon odatette magát. Ja, ez tavaly volt. Tarolt a Gravitáció, Ellen DeGeneres vezetett.

Fiú és lány találkozik, fiú és lány egymásba szeret, fiú és lány közé éket ver az élet, fiú és lány újra egymásra talál, vége. Amióta világ a világ, ilyen megejtő egyszerűséggel bonyolódnak a szerelmi történetek a mozivásznon. Persze kisebb eltérések mindig lehetnek, változhat a nemek aránya, a szelek iránya és ma már nem divat világtalan virágáruslánynak lenni.

A Zürichben élő magyar származású írónő férjével, a rendező Men Lareidával közösen készítette el a Viktoria - A Tale of grace and greed című svájci filmet. A hosszú kutatómunkára, számtalan interjúra alapozott mű a Magyarországról Svájcba érkező prostituáltak sorsát igyekszik feltárni, játékfilmes eszközökkel. Az alkotók, bár pályáztak a Nemzeti Filmalapnál, Magyarországról egy fillért nem kaptak magyarokról szóló, magyar színészekkel leforgatott filmjükhöz. Úgy tudjuk, a Viktoriát magyarországi mozikban is forgalmazzák - talán már tavasszal. A beszélgetés Zürichben készült.