Korábban évente 150 millió forintos központi támogatás segítette az art filmek bemutatását – ebben benne volt a forgalmazás mellett a népszerűsítés is. Azonban a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2010-es megszűnésével gyakorlatilag elapadtak a források. Azóta folyamatos válságszituációban vannak a művészfilmeket forgalmazók és vetítők egyaránt. És bár újra meg újra született valamiféle mentő intézkedés – tavaly a Magyar Nemzeti Filmalap egyszeri pályázat keretében, az NKA vizuális művészeti kollégiuma pedig 80 milliós keretből támogatta a filmek terjesztését, idén a Fővárosi Önkormányzat adott 50 milliót a neki kedves art moziknak (erről bővebben itt olvashat) –, egyre inkább úgy tűnik, hogy a támogatási rendszer létének hiánya megbénítja az art filmek bemutatását és a mozik működését.
| ||
Idén még egyik támogató sem írt ki pályázatot – holott állami segítség nélkül sem térségünkben, sem Európa más országaiban nem működik az art filmek terjesztése –, és bár az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett egy ígéret a 2013-as évre vonatkozóan, amely szerint egy 200 millió forintos pályázat kiírását helyezték kilátásba, a pályázatot – nem kell hangsúlyoznunk – a mai napig nem írták ki. Október lévén még mindig nincs késő – van egy kis idő – a pályázat meghirdetésére, bár az sem tudható, milyen ismérvek alapján terveznék vagy tervezték volna ezt a pénzt szétosztani.
„Fontos, hogy a minőségi, rangos fesztiváldíjakkal elismert art filmek továbbra is elérhetők legyenek a magyarországi mozikban. Ezekre a filmekre, akár egy köztéri szoborra, művészeti alkotásokként kell tekinteni, amelyek forgalmazása hozzájárul Magyarország kulturális sokszínűségéhez” – mondta a Narancsnak Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke.
A rendszer működése alapvetően egyszerűnek mondható: a forgalmazók a támogatás igénybevételének elvi feltételeként évente több százezer forintot fizetnek a bemutatandó filmek „art” besorolására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. Ha a hivatal pozitív döntést hoz, határozatot ad ki arról, hogy a film „filmterjesztési támogatás igénybevételére jogosult”. Persze, aktuális pályázati kiírás hiányában nincsenek igénybe vehető támogatások. Az art filmek eltűnésével vagy számuk csökkenésével az art mozik vetíthető filmek nélkül maradnak, bezárásuk elkerülhetetlenné válik, így később az új magyar art filmek sem tudnak majd eljutni a nézőkhöz. A mozik bezárása gyakorlatilag biztos e szerint a forgatókönyv szerint, hiszen például a digitalizáció elősegítésének is alapfeltétele az artfilm-vetítés. (Az art mozik digitalizációjának elősegítéséről lásd itt.)
Csupán Budapesten évente körülbelül félmillióan, vidéken további több százezren váltanak jegyet art filmekre. „Bár nézettségük és bevételük alacsonyabb, mint a nagy reklámkampánnyal bemutatott hollywoodi és egyéb szuperprodukcióké, azonban művészeti, kulturális és közösségteremtő értékeik miatt ezek a filmek kivételes jelentőségűek” – tette hozzá Bálint Péter.
Évente átlagosan 70 és 90 között van azoknak a filmeknek a száma, amelyek art besorolással kerülnek vászonra. Idén ezeknek a filmeknek a megjelenését a forgalmazók és a mozik teljes mértékben önállóan finanszírozták, ezért, ha nem kapnak támogatást, jövőre már csak körülbelül 40 film behozására lesz lehetőségük a forgalmazóknak.
Egy kiszámítható és hosszú távú artfilm-támogatási rendszer kidolgozását eddig egyik állami szerv sem vállalta magára, a Filmalap és az NKA is csak eseti pályázatokat jelentetett meg. Ennek ellenére „senki sem jelentette ki kategorikusan, hogy nem érdeklik az art filmek, tehát a döntési és finanszírozási helyzetben lévők hivatalosan nem negligálták teljes mértékben az ügyet. Mivel nagyon gyorsan változnak a prioritások, ezért nehéz bárkivel is egyeztetni” – mondta Bálint Péter. „A rendszer annyira instabil, hogy egyetlen biztos forrásban sem bízhatunk, bár én személy szerint még mindig az NKA-ban bízom leginkább – válaszolta kérdésünkre Balassa Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének alelnöke, a Cirko-Gejzír mozi vezetője. – Az államtitkárságnak gyakorlatilag négy év alatt egyetlen rendeletet nem sikerült megváltoztatnia, a Filmalap pedig határozottan kijelentette, hogy csak a filmgyártással foglalkozik.” Pedig a Filmalap érdeke is lehetne, hogy legyenek olyan art mozik, amelyek művészfilmeket mutatnak be, hiszen az általuk támogatott új magyar alkotások többsége is ebbe a kategóriába tartozik, csupán közel 10 százalékban segítik a közönségfilmek születését.
A Filmforgalmazók Egyesületének álláspontja szerint az art filmek forgalmazóinak évi mintegy 120 millió forint támogatásra lenne szükségük, hogy továbbra is láthatók legyenek a mozikban a magyar és nemzetközi art filmek.
