Interjú

„Társadalmi emlékeztető”

Jon Shenk dokumentumfilmes

Film

Készített filmet a menekültek beilleszkedésétől kezdve a klímaválságon át a szexuális zaklatásokig sok mindenről. Művei jellemzően a Netflixen futnak, így emberek millióihoz jutnak el – ilyen az idei Oscar-jelölt Vezess haza! című rövid dokumentumfilmje is. Az alkotót a filmben bemutatott hajléktalankrízisről, a streamingplatformmal folytatott közös munkáról és a Star Warsról is kérdeztük.

Magyar Narancs: A Vezess haza! a hajléktalanok helyzetét mutatja be Los Angeles, San Francisco és Seattle városában. Az Egyesült Államokban több mint félmillió hajléktalan él, hánnyal vették fel a kapcsolatot?

Jon Shenk: Konzultáltunk a filmben szereplő városok hajléktalanokat segítő szervezeteivel, és sokat segítettek az önkéntesek és szociális munkások is, akik jól ismerik a szállókat és a hajléktalantáborokat. Engedélyt kaptunk, hogy felvételi interjúkat is felvegyünk, amelyeket akkor készítenek, ha valaki első alkalommal jelentkezik hajléktalanszállóra. Ilyenkor felmérik az életkörülményeiket és lehetőségeiket is. Egy másik alkalommal egy sátortáborban forgattunk a kaliforniai Berkeley-ben: az itt lakók külön kis önkormányzatot alkotnak, például megszavazták egymás között, hozzájárulnak-e a forgatásokhoz.

MN: A dokumentumfilm tanúsága szerint szinte bárki hajléktalanná válhat.

JS: Meg akartuk érteni, hogy hogyan maradhat valaki otthon nélkül, s mi kényszeríti rá, hogy az utcán, sátorban vagy menhelyen aludjon. Az Egyesült Államok gazdasága úgy működik, hogy az alacsonyabb osztályba tartozó embe­rek hatalmas nehézségekbe ütköznek a lakásfenntartás terén. Ha minimálbért keresel, különösen veszélyeztetett vagy. Az olyan városokban, mint San Francisco, ahol a lakbér folyamatosan emelkedik, elég egy váratlan kiadás, egy betegség, ha kirúgnak vagy kevesebb órában foglalkoztatnak – ilyenkor családi támogatás nélkül egykettőre az utcára kerülhetsz. Forgatáskor újra és újra szembesültünk azzal, hogy ezek az emberek pont olyanok, mint mi, a különbség mindössze annyi, hogy ők szerencsétlenebbül jártak nálunk.

MN: A Vezess haza! után máshogy tekint az út menti sátrakra?

JS: Harminc éve élek San Franciscóban, itt nevelem a gyerekeimet. A szemem előtt vált a hajléktalanság egyre nagyobb krízissé. Ezek az emberek szó szerint az utcáinkon élnek, nap mint nap találkozunk velük munkába, étterembe vagy épp boltba menet. Megszoktuk, hogy nem veszünk róluk tudomást – ez egy rémes dolog, de én is ugyanígy teszek, ilyen az emberi természet. Alkotóként az volt a legfontosabb feladatom, hogy emlékeztessem a nézőket az emberiességre.

MN: Tartja még a kapcsolatot a film szereplőivel? Dokumentumfilmesként el szokta engedni a hősei kezét?

JS: Kapcsolatban maradok a szereplőimmel. A Vezess haza! egyik főszereplője, Lewis például nagyon jó barátommá vált. Sajnos a kutyáját – a film végén látható Lunát – tavaly elütötte egy autó, de igyekeztünk segíteni neki a veszteség feldolgozásában. Három szereplő csatlakozhatott hozzánk az Oscar-gálára is, remekül éreztük magunkat. Futuristic nevű szereplőnk a Hollywood Boulevard-on táncolt, épp a díjátadó helyszínéül szolgáló Dolby Theatre-rel szemben vettük fel a produkcióját. Ő is ott volt velünk a vörös szőnyegen, interjúkat adott és végig jól szórakozott. Mára szerencsére sikerült otthonhoz jutnia. Eric, a szociális munkás egy elképesztő figura, tinédzserként ő is az utcán élt, megjárta a börtönt, most pedig arra áldozza az életét, hogy másoknak segítsen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."