„Véletlenül rátalálnak”

Demián József rendező, operatőr

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.

Magyar Narancs: 1985-ben hagyta el Romániát. Miért?

Demián József: Mert egy, a rezsimhez közel álló író megsúgta nekem, hogy te ebben az országban filmet többé nem fogsz készíteni! Ugyanakkor szüntették meg a tévé egyetlen magyar nyelvű műsorát, melynek feleségem, Józsa Erika – filmünk zeneszerzője – 14 éven át volt a bemondónője. Egyikünk sem folytathatta otthon a szakmáját, el kellett mennünk Romániából. Mielőtt belevágtunk, meg­egyeztünk, hogy soha nem fogjuk egymást hibáztatni a döntésünkért. Tudtuk, hogy mindent elölről kell kezdenünk.

MN: Tudta, hogy miért állították félre?

DJ: A filmjeim nem azt a megszépített képet festették Romániáról, amit a rendszer elvárt, a valóságot tükrözték. A sztori mögött minden kép rejtett üzenetet tartalmazott. Persze nemcsak a nézők értették meg, hanem a cenzorok is. Nem nagyon tudtak mit kezdeni velem, minél többet vágtak ki, annál erősebb lett az, ami maradt.

MN: A Szivárvány buborékok című filmjét be is tiltották.

DJ: Igen, ezt 18-szor cenzúrázták. Vedd ki ezt, vedd ki azt. Emberölő volt. A megcsonkított filmet egyszer vetítették le, hogy elszámolhassák a költségeket. Másnap eltüntették. A rendszerváltozás után nem a rendszer rehabilitálta a filmjeimet, hanem az új nemzedék, a fiatalok fedezték fel őket.

MN: Végül Ausztráliában telepedett le, ahol éveken át az Australian Film Television and Radio School (AFTRS) operatőri szakát vezette.

DJ: Még Romániában éltünk, amikor Amerikában élő volt diákjaim hívtak, hogy gyere ki, van bőven munka. De mikor már ausztriai menekülttáborban voltunk, elpárologtak a meghívások. Végül Ausztráliában kötöttünk ki.