Interjú

„Véletlenül rátalálnak”

Demián József rendező, operatőr

Film

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.

Magyar Narancs: 1985-ben hagyta el Romániát. Miért?

Demián József: Mert egy, a rezsimhez közel álló író megsúgta nekem, hogy te ebben az országban filmet többé nem fogsz készíteni! Ugyanakkor szüntették meg a tévé egyetlen magyar nyelvű műsorát, melynek feleségem, Józsa Erika – filmünk zeneszerzője – 14 éven át volt a bemondónője. Egyikünk sem folytathatta otthon a szakmáját, el kellett mennünk Romániából. Mielőtt belevágtunk, meg­egyeztünk, hogy soha nem fogjuk egymást hibáztatni a döntésünkért. Tudtuk, hogy mindent elölről kell kezdenünk.

MN: Tudta, hogy miért állították félre?

DJ: A filmjeim nem azt a megszépített képet festették Romániáról, amit a rendszer elvárt, a valóságot tükrözték. A sztori mögött minden kép rejtett üzenetet tartalmazott. Persze nemcsak a nézők értették meg, hanem a cenzorok is. Nem nagyon tudtak mit kezdeni velem, minél többet vágtak ki, annál erősebb lett az, ami maradt.

MN: A Szivárvány buborékok című filmjét be is tiltották.

DJ: Igen, ezt 18-szor cenzúrázták. Vedd ki ezt, vedd ki azt. Emberölő volt. A megcsonkított filmet egyszer vetítették le, hogy elszámolhassák a költségeket. Másnap eltüntették. A rendszerváltozás után nem a rendszer rehabilitálta a filmjeimet, hanem az új nemzedék, a fiatalok fedezték fel őket.

MN: Végül Ausztráliában telepedett le, ahol éveken át az Australian Film Television and Radio School (AFTRS) operatőri szakát vezette.

DJ: Még Romániában éltünk, amikor Amerikában élő volt diákjaim hívtak, hogy gyere ki, van bőven munka. De mikor már ausztriai menekülttáborban voltunk, elpárologtak a meghívások. Végül Ausztráliában kötöttünk ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.