chili&vanília

Almás palacsinta, almás palacsinta

Gasztro

A máig legnépszerűbb, amerikaiak milliói által készített palacsinta receptjét 1966. április 10-i számában közölte a New York Times. Szerzője Craig Claiborne, az újság gasztronómiai rovatának első férfi írója volt, aki 1957-ben vette át az addig szinte kizárólag háziasszonyokat célzó oldal szerkesztését.
false

Az olvasók számára egészen újfajta tartalmat honosított meg: étteremkritikákat, séfportrékat publikált, számos ázsiai és mexikói fogással ismertette meg az akkortájt kulinárisan kimondottan konzervatív ízlésű közönséget. Neki köszönhető többek között az újságban ma is használt négycsillagos éttermi értékelőrendszer is. A 66-os recept Claiborne elmondása szerint bizonyos David Eyre-től származott, aki akkoriban a Honolulu Magazine főszerkesztőjeként tevékenykedett. Utóbbi pedig állítólag az 1919-es megjelenésű, Hotel St. Francis Cookbook szakácskönyvben talált receptet frissítette fel. Akármi is a valóság, tény, hogy régi és annál egyszerűbb elkészítési módról van szó: forró olvasztott vajjal kikent serpenyőbe öntik a palacsintatésztát, amit sütőben sütnek meg. A palacsinta megnő, mint egy szuflé, a széle enyhén karamellizálódik, ropogós lesz. A tetejét porcukorral szórják meg, és citromlével csepegtetik. Ennek már egy továbbfejlesztett változata az almás kiadás. Reggelire vagy desszertként. Magában - vagy vaníliasodóval. Alább rögtön duóban: az első nagyjából az amerikai klasszikus, a másodikban az alma töltelékként szerepel.

Serpenyős almás palacsinta: A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Meghámozunk és felkockázunk 2 zöldalmát. Egy közepes, kb. 20 cm átmérőjű serpenyőben felolvasztunk 4 dkg vajat. Amikor felhabzik, hozzáadjuk az almát és 3 evőkanál nádcukrot. Néhány percig pirítjuk, amíg az alma kissé megpuhul, és a cukor enyhén elkezd karamellizálódni. Egy kancsóban vagy edényben összekeverünk 2 felvert tojást, 1,2 dl tejet és 6 dkg lisztet. Nem szabad túldolgozni, különben túl tömör lesz a palacsinta. A serpenyőbe öntjük a karamellizált almára, majd a sütőbe tesszük, és 20 percig sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.

Sült, karamellizált almakrémmel töltött palacsinta:A sütőt előmelegítjük 200 fokra. 1 kg almát meghámozunk, kimagozunk, felkockázunk. Egy nagy jénaiba vagy tepsibe szórjuk. Meghintjük 5 dkg nádcukorral, csipetnyi fahéjjal, összeforgatjuk, majd meglocsoljuk 5 dkg olvasztott vajjal és egy citrom levével. Hozzáadunk egy csipetnyi sót. Összekeverjük. Sütőbe tesszük. Először 15 percig sütjük, amíg az alma nagyjából megpuhul, ekkor grillfokozatra vesszük a sütőt, és így sütjük tovább kb. 15 percig, amíg az alma karamellizálódik és megpirul. A pontos sütési idő az alma fajtájától is függ. Botmixerrel teljesen simára pürésítjük. 1 kg almából kb. 40 dkg almakrém lesz. Megtöltünk és összehajtogatunk 6 normál palacsintát. Megszórjuk porcukorral, de kínálhatjuk vaníliasodóval vagy sűrű tejszínnel is.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.