Az elsők között érő meggyek közül a legfinomabb fajta az úgynevezett érdi, bőtermő, ennek sötétpiros, középkemény, lédús, édes-savanykás gyümölcse a legalkalmasabb például meggybefőtt készítésére is. Manapság a házi befőttek műfaja is felértékelődik, így érdemes megjegyezni a klasszikus, falusi befőzési módszert: a magozatlan, átmosott, átválogatott meggyszemeket sterilizált befőttesüvegbe tesszük, majd felöntjük annyi hideg sziruppal, hogy teljesen ellepje. A szirup aránya: egy liter vízben elkeverünk 60 deka kristálycukrot, amíg teljesen feloldódik. A felöntött üvegeket lezárjuk, majd kétharmadáig érő, gyöngyöző vízben kb. 30 percig kifőzzük, dunsztoljuk. A befőzés után jöhet a házi meggylikőr, a rumos meggy, a meggyes-rózsás fűszerecet, a hagyományos meggyszósz (tejfölös habarással, főtt marha mellé), a karamellizált meggyszósz (vaníliafagylaltra, tejberizsre), a meggyes pite, a kalandvágyóknak meg a húsos, meggyes fogások sora, például az alábbi, meggyszószos húsgombóc. Vigyázat, a mi ízlelőbimbóink által megszokott, tejfölös, édeskés meggymártástól némileg eltér, a fanyar gyümölcsösség azonban marad. Ennek az ételnek az eredeti változata Aleppóból származik, kebab karaz néven ismert, több fűszerrel és a szószt pikánsra ízesítő gránátalmasziruppal készül, az alább ajánlottban viszont a tárkony adja a különleges fűszerességet. Mezei, piacos alapanyagokból is remek a végeredmény, két elemmel viszont még egy szintet ugrik: ha a húsgombóc bárányhúsból készül (török szupermarketekben kapható), és ha a tárkonyecet házi.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
