chili&vanília

Mitől frankfurti a frankfurti?

Gasztro

Tripla frankfurti leves kimchivel

Hétköznapi konyhánk, de még inkább menzák és kantinok gyakori fogása, divatosnak semmiképpen nem nevezhetjük, talán feledésbe merülőben van, pedig jó alapanyagokkal, tisztességesen elkészítve akár még divatja is lehetne. A frankfurti leves még véletlenül sem Frankfurtról kapta a nevét – sőt, eredetileg ez egy cseh leves, leginkább egy rántott, köménymagos krumpli­leves, virslivel. A frankfurti jelző elsősorban a virslire utal (angolul és németül is a frankfurter = virsli). A kelkáposzta már magyar csavar, később került bele, nem tudni, ki által és milyen megfontolásból. Az alább ajánlott, gyors, hétköznapi leves semmiképpen nem a menzás frankfurti leves. Könnyebb, érdekesebb, nincs agyonrántva, a végén pedig egy kis kimchi ad hozzá némi élénk, rafinált csípősséget, ez természetesen elhagyható, vagy helyettesíthető némi savanyú káposztával és csilivel. Mindenféle kel- és káposztaféle maradékának felhasználására is nagyszerű lehetőség, a kelkáposztán kívül nyugodtan főzhetünk bele hűtő mélyén búslakodó kínaikel-negyedeket, vagy pár szem kelbimbót is, mindnek meglesz benne a maga helye. Virsli egyáltalán nincs benne – a neve így máris billeg –, helyette néhány karika jófajta kolbász ízesíti. Ebben a formában egész könnyű kis leves, persze, ha valaki laktatóbbra szeretné készíteni, nyugodtan főzhet bele tartalmasabb kiegészítőket, úgymint rizst vagy tésztát.

Tripla frankfurti leves kimchivel

Hozzávalók (4 tányérhoz)

 

2 evőkanál olaj

10 dkg kolbász, felkarikázva

4 gerezd fokhagyma, vékonyra szeletelve

½ teáskanál köménymag

½ kg krumpli, felkockázva

1 evőkanál őrölt pirospaprika

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.