chili&vanília

Mitől frankfurti a frankfurti?

Gasztro

Tripla frankfurti leves kimchivel

Hétköznapi konyhánk, de még inkább menzák és kantinok gyakori fogása, divatosnak semmiképpen nem nevezhetjük, talán feledésbe merülőben van, pedig jó alapanyagokkal, tisztességesen elkészítve akár még divatja is lehetne. A frankfurti leves még véletlenül sem Frankfurtról kapta a nevét – sőt, eredetileg ez egy cseh leves, leginkább egy rántott, köménymagos krumpli­leves, virslivel. A frankfurti jelző elsősorban a virslire utal (angolul és németül is a frankfurter = virsli). A kelkáposzta már magyar csavar, később került bele, nem tudni, ki által és milyen megfontolásból. Az alább ajánlott, gyors, hétköznapi leves semmiképpen nem a menzás frankfurti leves. Könnyebb, érdekesebb, nincs agyonrántva, a végén pedig egy kis kimchi ad hozzá némi élénk, rafinált csípősséget, ez természetesen elhagyható, vagy helyettesíthető némi savanyú káposztával és csilivel. Mindenféle kel- és káposztaféle maradékának felhasználására is nagyszerű lehetőség, a kelkáposztán kívül nyugodtan főzhetünk bele hűtő mélyén búslakodó kínaikel-negyedeket, vagy pár szem kelbimbót is, mindnek meglesz benne a maga helye. Virsli egyáltalán nincs benne – a neve így máris billeg –, helyette néhány karika jófajta kolbász ízesíti. Ebben a formában egész könnyű kis leves, persze, ha valaki laktatóbbra szeretné készíteni, nyugodtan főzhet bele tartalmasabb kiegészítőket, úgymint rizst vagy tésztát.

Tripla frankfurti leves kimchivel

Hozzávalók (4 tányérhoz)

 

2 evőkanál olaj

10 dkg kolbász, felkarikázva

4 gerezd fokhagyma, vékonyra szeletelve

½ teáskanál köménymag

½ kg krumpli, felkockázva

1 evőkanál őrölt pirospaprika

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.