chili&vanília

Spárga: hosszú távú elköteleződés

Gasztro

Langyos, mentás spárgasaláta

A dél-alföldi homokos, laza talaj és az éghajlat tökéletesen megfelel a spárgatermesztésnek, a Csengele–Kelebia–Kiskőrös háromszög adja a hazai termés legnagyobb részét. A csengelei igazi luxustermék, szinte a teljes készlet azonnal a német spárgarajongók asztalán landol. Ami marad, azzal többnyire a legjobb hazai séfek dolgoznak. Jens Vetter 2005-ben érkezett Németországból Magyarországra, hogy átvegye a családi spárgatermelő vállalkozást, amelyet édesapja alapított a rendszerváltás után. Egy évig csak magyarul tanult és elsajátította a spárgatermesztés igencsak összetett tudományát. Ma már magyar feleségével és három gyerekével él itt. A szezon időjárástól függően március végén, április közepén indul, és június közepéig tart, Németországban hagyományosan június 24. a zárónap, Keresztelő Szent János napja (Johannistag).

A spárga hosszú távú elköteleződést és tervezést igényel, az első két évben nem szabad szedni, olyankor csak erősítik a növényt, a harmadik évben kezdődhet csak meg a betakarítás. Egy spárgaföld tíz évet bír, utána ugyanennyi ideig pihentetni kell a talajt, olyankor a Vetter-farmon is mást ültetnek rajta, és a spárgát a százhektáros terület másik részére telepítik át. Szedése kizárólag kézileg történik, a sípokat egyesével kell kiemelni a homokból, egy éles lapát, ún. spárgabökő segítségével. Egy profi spárgaszedő (többnyire évtizedek óta visszajáró munkás) egy nap alatt akár 300 kilót is leszed. Irdatlan fizikai munka. A spárga minőségét leginkább három tényező befolyásolja: a termesztés technológiája, az ültetvény kora és talajának minősége, valamint a feldolgozás gyorsasága – szedés után azonnal 4 fokos vízbe teszik, egy napra hűtött raktárba, majd minél gyorsabban kerül a fogyasztóhoz, annál finomabb. Többrétegű fólia fedi az ún. bakhátakat, vagy­is a homokos buckákat, amelyekben megbújik a spárga, ezzel zárják el a napfénytől, és ennek köszönhetően marad fehér. A zöld és a fehér ugyanis egy és ugyanaz a növény, amint kibújik a fényre, elkezd fotoszintetizálni, és egy nap alatt bezöldül. Nálunk a zöld az elterjedtebb, Jens Vetter szerint ennek az az oka, hogy azzal könnyebb dolgozni – az ember csak letöri a végét, dobja a serpenyőbe (hámozni sem szükséges), és már kész is. A jellegzetes, édes, zsenge spárgaíz azonban csak a fehérben van, megéri a hámozásra szánt idő. Ha igazán jó minőségű spárgához jutunk, akkor azzal tesszük a legjobbat, ha alig teszünk vele valamit. Jöhetnek az olvasztott vajak, tanyasi tojások, újkrumplik és hollandik. Vagy az alábbi, szuper egyszerű, gyors, elegáns, langyos saláta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.