Nemigen létezik háztartás, ahol ne akadna éppen ebben a pillanatban legalább egy üveg kovászos uborka. Vagy az erkélyen érik, vagy már a hűtőben, jéghidegen várja a sorát. Ahány család, annyi alaprecept, ki kenyérrel, ki krumplival készíti (attól tiszta, áttetsző marad a folyadék). Mellesleg, a kenyér csak gyorsítja az erjedési folyamatot, az anélkül is bekövetkezik, tehát nem kötelező eleme a receptnek.
Az igazán jó kovászos uborkából ritka a maradék, elfogy azon nyomban, hidegen, ropogósan. Talán a levéből gyakoribb a túltengés, szerencsére azonban azt is kreatív módokon lehet felhasználni. Szódával felöntve a legfinomabb fröccs lesz belőle, de koktélok alapja is válhat belőle (pl. tequilával). A savanyú lével leveseket, főzelékeket lehet savanyítani, ízesíteni, sokan esküsznek például arra, hogy a legjobb tökfőzelék titka, ha koviubi levét adjuk hozzá. A nyári kovászosuborka-krémleves már annyira elterjedt, hogy éttermi étlapon szinte elcsépelt, de maga az uborka is pikáns része lehet leveseknek, például a lengyel chłodnik céklalevesnek, az orosz gerslis rasszolnyiknak vagy szoljankának. Szinte minden burgonyás étellel is remek párost alkot (krumplisalátában, krumplifőzelékben pazar), de tejfölös mártásba is keverhetjük a végén, mint az alábbi, házias hentes tokányban, amelyet a füstölt paprika és maga a kovászos uborka és leve tesznek különlegessé. Családi ebédre is bevethető, héjában sült burgonyával vagy házi nokedlivel a legfinomabb.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
