chili&vanília

Valaki kekszet?

Gasztro

Tahinis-keserűcsokoládés keksz

Az amerikai típusú, ropogós kekszkorongok más nemzetközi klasszikusokkal szemben (pl. sajttorta, répatorta) nem igazán épültek be az édességkultúránkba, talán azért, mert ezeknél számtalan érdekesebb, finomabb süteményből áll a palettánk. Egy-egy ritka kivétel mégis okozhat meglepetést, ilyen az alább ajánlott tahinis-csokoládés keksz. Két összetevő magyarázhatja a váratlan sikert: a só és a tahini. A só ugyan minden édesség kötelező eleme, ezt a korongot viszont valóban a vártnál erőteljesebb sóhasználat emeli ki az átlagból.

A tahini az izraeli és más levantei konyhákban gyakran használt sűrű, krémes szezámpaszta, amelynek felfutása már jó néhány éve tart a nemzetközi gasztronómiában, nyilván összefüggésben a közel-keleti kulináris kultúra növekvő népszerűségével. A tahini itthon delikáteszekben, török/arab élelmiszerüzletekben kapható. Házilag is könnyen elkészíthetjük: a szezámmagot enyhén megpirítjuk, kissé lehűtjük, majd aprítógépben elkezdjük darálni néhány evőkanál olajjal együtt. A saját olajtartalma miatt egy idő után elkezd krémesedni, és paszta állagúvá válni. Sós ételekben leggyakrabban mártásként használjuk, ehhez érdemes kb. 1:1:1 arányban simára keverni citromlével és jéghideg vízzel. Nagyszerű bármilyen sült zöldségen: padlizsánon, karfiolon, brokkolin vagy éppen grillezett bárány, fűszeres fasírt mellé. Az utóbbi években desszertekben is gyakori a megjelenése, csokoládétortában, brownie alkotóelemeként, fagylaltokban, kekszekben bukkan fel, izgalmas, diós, telt ízt és mélységet varázsol mindenbe. Az alábbi keksz ropogós és omlós egyszerre, a búzaliszt helyett használt zabliszt pedig egy extra ízréteget ad hozzá. Magában vagy kávé mellé is nagyon finom, de apróbb darabokra törve szórhatjuk pudingok, habok, pohárkrémek, vagy fagylaltok tetejére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.