chili&vanília

Valaki kekszet?

Gasztro

Tahinis-keserűcsokoládés keksz

Az amerikai típusú, ropogós kekszkorongok más nemzetközi klasszikusokkal szemben (pl. sajttorta, répatorta) nem igazán épültek be az édességkultúránkba, talán azért, mert ezeknél számtalan érdekesebb, finomabb süteményből áll a palettánk. Egy-egy ritka kivétel mégis okozhat meglepetést, ilyen az alább ajánlott tahinis-csokoládés keksz. Két összetevő magyarázhatja a váratlan sikert: a só és a tahini. A só ugyan minden édesség kötelező eleme, ezt a korongot viszont valóban a vártnál erőteljesebb sóhasználat emeli ki az átlagból.

A tahini az izraeli és más levantei konyhákban gyakran használt sűrű, krémes szezámpaszta, amelynek felfutása már jó néhány éve tart a nemzetközi gasztronómiában, nyilván összefüggésben a közel-keleti kulináris kultúra növekvő népszerűségével. A tahini itthon delikáteszekben, török/arab élelmiszerüzletekben kapható. Házilag is könnyen elkészíthetjük: a szezámmagot enyhén megpirítjuk, kissé lehűtjük, majd aprítógépben elkezdjük darálni néhány evőkanál olajjal együtt. A saját olajtartalma miatt egy idő után elkezd krémesedni, és paszta állagúvá válni. Sós ételekben leggyakrabban mártásként használjuk, ehhez érdemes kb. 1:1:1 arányban simára keverni citromlével és jéghideg vízzel. Nagyszerű bármilyen sült zöldségen: padlizsánon, karfiolon, brokkolin vagy éppen grillezett bárány, fűszeres fasírt mellé. Az utóbbi években desszertekben is gyakori a megjelenése, csokoládétortában, brownie alkotóelemeként, fagylaltokban, kekszekben bukkan fel, izgalmas, diós, telt ízt és mélységet varázsol mindenbe. Az alábbi keksz ropogós és omlós egyszerre, a búzaliszt helyett használt zabliszt pedig egy extra ízréteget ad hozzá. Magában vagy kávé mellé is nagyon finom, de apróbb darabokra törve szórhatjuk pudingok, habok, pohárkrémek, vagy fagylaltok tetejére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.