chili&vanília

Vilnai ihletésű újévi puding

Gasztro

Mézes-almás kalácspuding

Vegetarish-Dieti­sher Kokhbukh, 400 shpayzn gemakht oysshis­lekh fun grinsn – e rövidnek nem nevezhető cím egy valaha meghatározó, mégis feledésbe merült, jiddis nyelven íródott vegetáriánus szakácskönyvet takar, amely majd’ nyolcvan év elteltével The Vilna Vegetarian Cookbook néven kelt új életre. Az eredeti ki­adás dátuma 1938, szerzője pedig a lengyel származású Fania Lewando szakácsnő, étterem-tulajdonos, a vegetáriánus étrend népszerűsítője. A varsói zsidó családban született Fania férjével költözött Vilniusba, ahol nagy népszerűségnek örvendő, elegáns, vega kóser éttermet nyitott. A várost ebben az időszakban zsidó kulturális központként tartották számon, jiddisül beszélő írók, tudósok, művészek vonzásával elnyerte az „északi Jeruzsálem” becenevet is, Fania vendéglője pedig a művészeti elit egyik fontos találkozóhelyévé vált, olyan prominens törzsvendégekkel, mint például Marc Chagall. Fania Lewando a gasztronómia több területén is aktív volt, főzőiskolát üzemeltetett, előadásokat tartott a húsmentes étkezés előnyeiről, sőt, a Gdynia–New York hajójárat szakácsnőjeként is dolgozott (mégsem maradt kint, pedig családja nagy része addigra kivándorolt Angliába, illetve az Egyesült Államokba).

Forradalmi receptgyűjteménye négyszáz húsmentes alternatívát mutat az egyébként húsban gazdag közép-európai, askenázi zsidó konyhának. A karfiolból, zellerből, céklából készülő fasírtjai, tócsnijai akár a mai vegán burgerek előfutárai lehetnének, krémlevesei, egészséges gabonakásái, házi savanyúságai, turmixai (az első smoothie-k!) pedig szintén megállnák a helyüket a mai, egészségtudatos gasztronómiai irányzatokban is. Fania Lewando fényes pályája és élete a vilnai zsidók túlnyomó többségéhez hasonlóan, a második világháború alatt véget ért. Nemcsak a szakácsnő sorsa, hanem szakácskönyvének kacskaringós útja is filmre kívánkozik: a kilencvenes években egy angol házaspár vásárolta meg egy árverésen, ezt követően pedig a New York-i székhelyű, (eredetileg a két háború között Vilniusban működő) YIVO zsidó kutatóintézetnek ajándékozták. A sárguló lapokat két diáklány fedezte fel egy work­shopon a 2010-es években, és annyira beleszerettek, hogy közösségi finanszírozásban összegyűjtötték a fordításhoz szükséges összeget, így jiddisről angolra ültették, majd ki is adták a recepteket. A könyv több nyelven megjelent, így lengyelül is, Fania Lewando szülőhazájában, ahol a szinte teljesen letűnt zsidó kulturális örökség megismerése iránt elkötelezett fiatalok karolták fel a projektet. Bár figyelemre méltó zöldséges ételek sora kínálja magát a kötetben, nem ilyet választottam belőle, hanem a közelgő zsidó újév, Ros Hasana alkalmából egy mézes-almás kalácspudingot. Az eredeti recept szikkadt barheszt ír, és a formát palacsintákkal béleli ki, akinek van kedve, próbálja ki úgy. Shana Tova!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.