chili&vanília

Vilnai ihletésű újévi puding

Gasztro

Mézes-almás kalácspuding

Vegetarish-Dieti­sher Kokhbukh, 400 shpayzn gemakht oysshis­lekh fun grinsn – e rövidnek nem nevezhető cím egy valaha meghatározó, mégis feledésbe merült, jiddis nyelven íródott vegetáriánus szakácskönyvet takar, amely majd’ nyolcvan év elteltével The Vilna Vegetarian Cookbook néven kelt új életre. Az eredeti ki­adás dátuma 1938, szerzője pedig a lengyel származású Fania Lewando szakácsnő, étterem-tulajdonos, a vegetáriánus étrend népszerűsítője. A varsói zsidó családban született Fania férjével költözött Vilniusba, ahol nagy népszerűségnek örvendő, elegáns, vega kóser éttermet nyitott. A várost ebben az időszakban zsidó kulturális központként tartották számon, jiddisül beszélő írók, tudósok, művészek vonzásával elnyerte az „északi Jeruzsálem” becenevet is, Fania vendéglője pedig a művészeti elit egyik fontos találkozóhelyévé vált, olyan prominens törzsvendégekkel, mint például Marc Chagall. Fania Lewando a gasztronómia több területén is aktív volt, főzőiskolát üzemeltetett, előadásokat tartott a húsmentes étkezés előnyeiről, sőt, a Gdynia–New York hajójárat szakácsnőjeként is dolgozott (mégsem maradt kint, pedig családja nagy része addigra kivándorolt Angliába, illetve az Egyesült Államokba).

Forradalmi receptgyűjteménye négyszáz húsmentes alternatívát mutat az egyébként húsban gazdag közép-európai, askenázi zsidó konyhának. A karfiolból, zellerből, céklából készülő fasírtjai, tócsnijai akár a mai vegán burgerek előfutárai lehetnének, krémlevesei, egészséges gabonakásái, házi savanyúságai, turmixai (az első smoothie-k!) pedig szintén megállnák a helyüket a mai, egészségtudatos gasztronómiai irányzatokban is. Fania Lewando fényes pályája és élete a vilnai zsidók túlnyomó többségéhez hasonlóan, a második világháború alatt véget ért. Nemcsak a szakácsnő sorsa, hanem szakácskönyvének kacskaringós útja is filmre kívánkozik: a kilencvenes években egy angol házaspár vásárolta meg egy árverésen, ezt követően pedig a New York-i székhelyű, (eredetileg a két háború között Vilniusban működő) YIVO zsidó kutatóintézetnek ajándékozták. A sárguló lapokat két diáklány fedezte fel egy work­shopon a 2010-es években, és annyira beleszerettek, hogy közösségi finanszírozásban összegyűjtötték a fordításhoz szükséges összeget, így jiddisről angolra ültették, majd ki is adták a recepteket. A könyv több nyelven megjelent, így lengyelül is, Fania Lewando szülőhazájában, ahol a szinte teljesen letűnt zsidó kulturális örökség megismerése iránt elkötelezett fiatalok karolták fel a projektet. Bár figyelemre méltó zöldséges ételek sora kínálja magát a kötetben, nem ilyet választottam belőle, hanem a közelgő zsidó újév, Ros Hasana alkalmából egy mézes-almás kalácspudingot. Az eredeti recept szikkadt barheszt ír, és a formát palacsintákkal béleli ki, akinek van kedve, próbálja ki úgy. Shana Tova!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.