Nagy Márton bemutatta a kormány nagy új gazdasági akciótervét

  • narancs.hu
  • 2024. október 17.

Gazdaság

Megoldják a lakhatási válságot és jön az 1000 eurós minimálbér. A mostani harmadik negyedévi növekedés közben a nullához közelít. 

A harmadik negyedévben gyenge lesz a gazdasági növekedés, de jövőre már 3 százalék felett – erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján csütörtökön, ahol azt is részletezte, hogyan szigorítanák Budapesten az Airbnb-szabályozást, oldanák meg a lakhatási válságot és érnénk el az 1000 eurós minimálbért. 

A Portfolio beszámolója szerint Nagy a konferencián értékelte a gazdaság helyzetét és részletesen ismertette az elmúlt napokban már felvázolt új gazdasági akciótervet is. Nagy azt mondta, idén 1,5 százalék körül lehet a növekedés, de ennél talán alacsonyabb is lesz, a harmadik negyedéves GDP-növekedés nem lesz olyan jó, mint ahogy a piac várja, a kormány nagyon közel becsüli azt a 0-hoz. Hozzátette, a fogyasztás nagyon erős Magyarországon, ám az ipar gyengélkedik. Jövőre a kormány 3 és 6 százalék közötti növekedést vár. Kitért arra is, hogy a beruházások visszaestek, de még így is az EU-átlag felett vannak. 

Az inflációt Nagy szerint sikerült legyőzni, szerinte ettől már nem kell félni, most már mindig a várakozások alatt alakul, és bár a jegybank is beragadt az inflációs félelembe, most már szerinte nem okoz problémát. A kormány várakozása szerint az infláció a következő években 3 százalék körül maradhat. Azt is mondta, a következő években pluszos lehet a folyó fizetési mérleg egyenlege, a költségvetési hiány pedig 2027-re a mostani 4 százalékról 2 és 3 százalék közé csökkenhet GDP-arányosan. 

A kormány új gazdasági akcióterve elmondása szerint három pilléren nyugszik: megfizethető lakhatás, a jövedelmek vásárlóerejének növekedése, illetve Demján Sándor program a vállalkozásoknak. Ennek részeként 5 év alatt 150 ezer lakásnak kellene épülnie Magyarországon, megfizethető négyzetméterárakra is szükség van (szerinte Budapest esetén ez egymilliós négyzetméterárat jelentene), és olcsó lakáshitelek kellenek, a lakáshitel-kamatoknak vissza kell térnie az 5 százalék alá (ezt szolgálná a Csányi Sándor OTP-vezér által kritizált kamatplafon is). Emellett 2028-ra el akarják érni az 1000 eurós minimálbért (ehhez szerinte nem kell sok erőfeszítés) és az 1 millió forintos bruttó átlagkeresetet, a vállalkozások terén pedig meg kell duplázni a kkv-k átlagos méretét, duplájára kell növelni a részarányukat az exportban, és javítani kell a digitalizáltságon. 

Nagy hosszan beszélt arról is, hogy Budapesten lakhatási válság van, mert a fizetések 50-60 százalékát lakbérre kell költeni, és már a 40 százalék is túl sok lenne az OECD szerint. Emellett a fővárosban a lakosság 18 százaléka hosszútávú albérletben van, ami szintén nagyon magas, ezért beavatkoznak a budapesti lakáspiacba, mert az önkormányzatok szerintük nem oldották meg a problémát. 

A fenti célok eléréséért ezért 

  • a Szép-kártyán lévő pénzek felét átmenetileg lakásfelújításra is fel lehet használni; 
  • a kormány két évig nem ad ki engedélyt új Airbnb-re Budapesten;
  • négy-ötszörös adóemelést is terveznek ezekre Budapesten; 
  • valahogy szabályozzák a lakásbérleti díjakat és a szerződési feltételeket is;
  • megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet akarnak biztosítani;
  • újraindítja a kormány a korábbi állami, 3+3 milliós otthonfelújítási programot is, de csak a leszakadó (valószínűleg 2000 fő alatti) kistelepüléseken;
  • megnyitják az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságát (erről az intézkedésről korábban itt mondtunk véleményt); 
  • munkáltatói lakástámogatási programot indítanak, vagyis ha a munkáltató albérletre, hiteltörlesztésre adna pénzt a dolgozójának, ahhoz valamiféle adókedvezményt csatolnának;
  • kidolgozzák a korábban már bejelentett munkáshitel részleteit, ezzel maximum 4 millió forintot lehet majd felvenni 0 szézalékos kamattal, már csak az a kérdés, hogy a 17-22 éves korosztály megfelelő-e, tehát ezt kell-e szűkíteni vagy bővíteni;
  • a korábbi bejelentés szerint megduplázzák a családi adókedvezményt; 
  • a kormány indít egy kkv-finanszírózási programot, 30 százalékos tőkelemést hajt végre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Kavosz bevonásával a vállalatoknál, amit eszközberuházásokra le lehet elkölteni;
  • "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" címen indítanak programot;
  • az Eximbank exportösztönző programokat indít;
  • a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamattal pörög majd.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.