Egy hét tudomány 2021/29.

  • Narancs
  • 2021. július 21.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ÁRVÍZ Az utóbbi száz év legnagyobb árvíz­katasztrófája sújtotta Németország nyugati felét és a vele szomszédos belga, holland, részben luxemburgi régiókat, ahol óriási pusztítást okoztak és több száz halálos áldozatot követeltek a kiterjedt áradások. Kiváltó okuk egy úgynevezett hidegcsepp (magassági légörvény) és a hozzákapcsolódó sekély ciklon volt, amelynek felhőzetéből óriási mennyiségű csapadék hullott: július 13. és 16. között főleg Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban (a Ruhr-vidéken, az Eifel-hegységben, illetve a Mosel mentén) sokfelé több száz milliméternyi csapadék hullott le. Hasonlóan sok eső jutott a szomszédos holland, belga és luxemburgi régiókba. A hirtelen kialakult áradások, villámárvizek, sőt helyenként sárlavinák egész településeket sodortak el, és még nagyobb városokban (pl. Liège) is arra szólították fel a lakosságot, hogy menjenek biztonságos vidékre, de legalábbis tartózkodjanak az épületek emeleti szintjein. A mentési erőfeszítések ellenére csupán Németországban eddig 166-an, míg Belgiumban 36-an vesztették életüket, emellett mindkét országban sok az eltűnt. Számos kutató a klímaváltozás hatásait okolja a mostani katasztrófáért: a melegedő légkör több vizet képes felvenni, míg az Északi-sarkvidék melegedése nyomán meggyengülő jet stream (magaslégköri áramlás) miatt az alacsony nyomású, ciklonális zónák mozgása is lelassul, ami növeli az adott területen kihulló víz mennyiségét. Magyarországon is egy ilyen hideg légörvény okozta a július 14. és július 19. közötti, sokfelé rendkívül csapadékos időjárást.

MARS Talán mégsem folyékony vizet rejtő, jég alatti tavak húzódnak a Mars déli jégsapkája alatt: két friss kutatás szerint valószínűbb, hogy más anyag okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának 2018-as radarmérései nyomán detektált fényes foltokat a pólus körül. A Geophysical Research Letters folyóiratban publikált egyik tanulmány szerint a folyékony vízen kívül más, az elektromosságot viszonylag jól vezető közegek is hasonló reflektivitást mutatnak – mindenekelőtt bizonyos agyagásványok, valamint a fagyott sós víz. Ugyanebben a folyóiratszámban egy másik kutatócsoport elemezte azt a 3D-s képet, amelyet a Mars Express MARSIS eszközének mérései alapján sikerült készíteni a teljes marsi déli sarki régióról. Ezen több száz hasonló fényes folt fedezhető fel – zömmel olyan helyeken, amelyek túl hidegek ahhoz, hogy ott folyékony (akár magas sótartalmú) víz fordulhasson elő. A friss eredmények nyomán számos Mars-kutató úgy véli, hogy ez a sarkvidék a továbbiakban aligha tekinthető ígéretes asztrobiológiai célpontnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.