Egy hét tudomány 2021/29.

  • Narancs
  • 2021.07.21 20:55

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ÁRVÍZ Az utóbbi száz év legnagyobb árvíz­katasztrófája sújtotta Németország nyugati felét és a vele szomszédos belga, holland, részben luxemburgi régiókat, ahol óriási pusztítást okoztak és több száz halálos áldozatot követeltek a kiterjedt áradások. Kiváltó okuk egy úgynevezett hidegcsepp (magassági légörvény) és a hozzákapcsolódó sekély ciklon volt, amelynek felhőzetéből óriási mennyiségű csapadék hullott: július 13. és 16. között főleg Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban (a Ruhr-vidéken, az Eifel-hegységben, illetve a Mosel mentén) sokfelé több száz milliméternyi csapadék hullott le. Hasonlóan sok eső jutott a szomszédos holland, belga és luxemburgi régiókba. A hirtelen kialakult áradások, villámárvizek, sőt helyenként sárlavinák egész településeket sodortak el, és még nagyobb városokban (pl. Liège) is arra szólították fel a lakosságot, hogy menjenek biztonságos vidékre, de legalábbis tartózkodjanak az épületek emeleti szintjein. A mentési erőfeszítések ellenére csupán Németországban eddig 166-an, míg Belgiumban 36-an vesztették életüket, emellett mindkét országban sok az eltűnt. Számos kutató a klímaváltozás hatásait okolja a mostani katasztrófáért: a melegedő légkör több vizet képes felvenni, míg az Északi-sarkvidék melegedése nyomán meggyengülő jet stream (magaslégköri áramlás) miatt az alacsony nyomású, ciklonális zónák mozgása is lelassul, ami növeli az adott területen kihulló víz mennyiségét. Magyarországon is egy ilyen hideg légörvény okozta a július 14. és július 19. közötti, sokfelé rendkívül csapadékos időjárást.

MARS Talán mégsem folyékony vizet rejtő, jég alatti tavak húzódnak a Mars déli jégsapkája alatt: két friss kutatás szerint valószínűbb, hogy más anyag okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának 2018-as radarmérései nyomán detektált fényes foltokat a pólus körül. A Geophysical Research Letters folyóiratban publikált egyik tanulmány szerint a folyékony vízen kívül más, az elektromosságot viszonylag jól vezető közegek is hasonló reflektivitást mutatnak – mindenekelőtt bizonyos agyagásványok, valamint a fagyott sós víz. Ugyanebben a folyóiratszámban egy másik kutatócsoport elemezte azt a 3D-s képet, amelyet a Mars Express MARSIS eszközének mérései alapján sikerült készíteni a teljes marsi déli sarki régióról. Ezen több száz hasonló fényes folt fedezhető fel – zömmel olyan helyeken, amelyek túl hidegek ahhoz, hogy ott folyékony (akár magas sótartalmú) víz fordulhasson elő. A friss eredmények nyomán számos Mars-kutató úgy véli, hogy ez a sarkvidék a továbbiakban aligha tekinthető ígéretes asztrobiológiai célpontnak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk