Egy hét tudomány 2022/42.

  • Narancs
  • 2022. október 19.

Interaktív

Rövid hírek: virág, sügér, ember...

GYŰRŰ Mégsem egy idegen civilizáció által épített megastruktúrák azok a gyűrűk, amelyeket a James Webb űrteleszkóp örökített meg még júliusban a WR 140 kettős csillagrendszer körül – ezt erősítette meg a Nature-ben, illetve a Nature Astronomyban publikált két új tanulmány is. A friss vizsgálatok nyomán a csillagász szerzők egybehangzóan úgy vélik, hogy a csillagkettősről készült felvételeken látható 17 koncentrikus gyűrű valójában csillagközi porból áll – e struktúrák két igen forró csillag közötti interakció során alakultak ki. A WR 140 kettős tőlünk 6065 fényévnyire található a Hattyú csillagképben, s két tagja közül az egyik egy úgynevezett Wolf–Rayet csillag: olyan nagy tömegű, forró, a Naprendszerben viszonylag ritka óriás, amely gyors ütemben veszíti el anyagát, pályafutását pedig gyakorta szupernóva-robbanás során fejezi be. Párja egy még nála is nagyobb kék óriáscsillag. Kölcsönhatásuk következtében átlag nyolcévente óriási porcsóvákat löknek ki az űrbe – a Föld–Nap távolság több­ezerszeresére. Ezek a kitörések alkalmat adtak a csillagászok számára, hogy megfigyeljék, hogyan gyorsítják fel a csillagközi port, illetve hogyan változik a csillagok fénye ilyen poros környezetben.

 

EMBER Legalább 1400, de akár 2900 évig is együtt élhettek az újonnan érkező homo sapiensek és a Neander-völgyiek a mai Spanyolország és Franciaország területén – erre a megállapításra jutottak a cambridge-i és leydeni egyetemek kutatói, akik a Scientific Reportsban vázolták fel a két hominina rokonfaj együttélésének lehetséges forgatókönyveit. Igor Djakovic, Alastair Key és Marie Soressi a legkésőbbi, még a Neander-völgyieknek tulajdonított châtelperroni régészeti kultúra, illetve az első, már a H. sapiensek által kialakított protoaurignac kultúrából való 28-28 használati tárgyat tanulmányoztak, amelyek Franciaország és Észak-Spanyolország 17 régészeti lelőhelyé­ről származtak, s velük együtt 10 Neander-völgyi egyedet is megvizsgáltak. Ez alapján statisztikai módszerekkel megpróbálták kalkulálni a Neander-völgyiek hozzávetőleges kihalásának dátumát, másrészt szintén statisztikailag meghatározni azt az időintervallumot, amelyet bizonyosan együtt töltöttek az anatómiailag modern emberek és a Neander-völgyiek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy kalkulációikkal csupán az együttélés (az egyik faj kihalásával végződött) idejét tudják megbecsülni, ám ez alapján mit sem tudunk az együttélés természetéről és az óhatatlan interakciókról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.