Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok után az Európai Unióban (EU) is elkezdődtek a koronavírus-oltások december utolsó hétvégéjén. Magyarországon az első oltást Kertész Adrienne, a Dél-pesti Centrumkórház orvosa kapta, Romániában egy 26 éves nővér, míg Spanyolországban egy 96, Németországban egy 101 éves idősotthonlakót oltottak be. Eddig több mint 20 országban adták be az első vakcinát, további 4 országban ezekben a napokban kezdenek oltani.
Mi történik ezután?
A következő hónapokban, években a szemünk előtt fog végbe menni a történelem legnagyobb lakossági oltáskampánya, több milliárd ember beoltása, ami egyben az emberiség egyik legnagyobb logisztikai kihívása is — a Bloomberg vakcinakövetője szerint már 4,6 mililió oltást adtak be a világon, ebből mintegy 2 milliót az Egyesült Államokban, egymilliót Kínában, több mint 625 ezret az Egyesült Királyságban. Amerikában ezt 12 nap alatt tették meg, mostanra 5 államban lépték át a lakosság egyzázalékos oltottságát.
Már gyártják, de még várni kell
A világ országai a járványból való kilábalás reményében összesen bő 8 milliárd adag oltóanyag megvásárlását kötötték le előre, írja a lap. A vakcinák nagy részéből 2 adag kell egy embernek a védettséghez, így egyenlő eloszlás esetén ez elég lenne a teljes emberi populáció felének. A valóságban nem ez történt, a gazdag országok igyekeztek bebiztosítani magukat, Kanada vagy Nagy-Britannia annyi oltóanyagot kötött le, hogy abból a teljes lakosságát háromszor is beoltathatná. Szegényebb országoknak viszont akár 2022 végéig is várniuk kell arra, hogy érdemi mennyiségű oltóanyaghoz jussanak.
Magyarországra is az Amerikában és Nagy-Britanniában is először engedélyezett Pfizer-BioNTech-oltóanyag érkezett meg, az EU és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vakcinaelosztásért felelős intézménye, a COVAX együttműködésének köszönhetően. A EU által lekötött 300 milló dózist egységes áron és lakosságarányosan terítik szét, elvileg heti rendszerességgel, a tervek szerint 2021 szeptemberéig — vagyis ebből a készletből népességszáma alapján körülbelül 6 millió adagot hívhat le Magyarország (persze csak akkor, ha a gyártó képes szállítani), ami 3 millió ember oltását biztosítja (mivel egy embernek 21 napos eltéréssel két oltást kell beadni).
Az első csomagban 9750 adag oltóanyag volt, ami értelemszerűen 4875 ember beoltását teszi lehetővé, ez a kormányzati kommunikáció szerint 25 kórházban fog megtörténnei december utolsó hetében. Ha első körben csak az egészségügyi dolgozóknak biztosít hozzáférést a vakcinához a magyar állam, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök mondta, akkor ahhoz mintegy 232 ezer adag oltóanyagra lesz szükség, ugyanis a Független Egészségügyi Szakszervezet adatai szerint összesen mintegy 116 ezer egészségügyi alkalmazott van az országban. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, hogy a legbiztosabban elérhető Pfizer-vakcinából is csak áprilisban kaphatunk tömeges mennyiséget.
Bár az amerikai és a kanadai jóváhagyás után nem sokkal, januárban megtörténhet a könnyebben szállítható, extrém hűtést nem igénylő Moderna-vakcina EU-s engedélyeztetése, minimum a következő hónapok a világ vezető országaiban és az EU-ban is arról fognak szólni, hogy kevés az oltóanyag. Ahhoz legalábbis mindenképpen, hogy mindenki megkapja, akinek szüksége van rá, a lakosság pedig megtapasztalja a normális élethez való viszatérés jeleit. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Joe Biden január 20-i beiktatása utáni első 100 napban 100 millió amerikai beoltásáig szeretne eljutni, a szakemberek szerint ez a tempó kell ahhoz, hogy nyár végére amerikában mindenki megkapja az oltást, akinek szüksége van rá.
Korai öröm, sok kérdés
Bár Orbán korábban azt mondta, december végén részlegesen megkönnyebülhetünk, áprilisban felszabadulhatunk, amerikai egészségügyi szakemberek figyelmeztetnek: a vakcina keltette eufória hamis képzeteket kelthet,
ugyanis a legtöbb ember még hosszú hónapokig semmilyen különbséget nem fog tapasztalni a vakcina előtti koronavírusos időkhöz képest.
Amerikában egyelőre azokban a kórházakban is fenntartják a COVID-protokollokat, ahol már beoltották a dolgozókat, így maradnak a speciális védőfelszerelések is.
Ennek oka egyrészt, hogy a védőoltás is csak 95 százalékban véd, másrészt egyelőre nem tudható biztosan, hogy a vakcina csak a megbetegededés ellen véd, vagy megakadályozza a vírus terjesztését is. Ez azt jelenti, hogy nem zárható ki: a beoltott emberek tovább fertőzhetnek, amivel kockáztatják a nagy számú beoltatlan egészségét.
Szintén nemzetközi és amerikai egészségügyi szervezetek szakemberei figyelmeztetnek rá, hogy az oltások megkezdése számos új kérdést és problémát vet fel: ilyen a vakcinával szembeni nagyfokú bizalmatlanság, az alacsony oltási hajlandóság, amit célzott állami kampányokkal, egyértelmű és hiteles kommunikációval kellene csökkenteni, de ilyen az is, hogy nincs adat a terhes/szoptató nők, valamint a gyerekek oltásáról.
De mindezeket megelőzi egy másik kérdés: kiket oltsunk be, ha egyszer arra kell készülni, hogy viszonylag hosszú ideig nem lesz elég oltóanyag?
Az oltási sorrend kidolgozásakor az országok egyrészt etikusan akarnak eljárni, másrészt a lehető legjobban akarják hasznosítani az adott oltóanyagmennyiséget:
egyszerre kellene az oltóanyagot a halálozási számok gyors csökkentésére, illetve a járvány terjedésének hosszú távú lassítására felhasználni. A két elv sokszor ellent mond egymásnak, és az egészségügyi szakemberek hamar eljutnak az orvosi erőforrások etikus felhasználásának, vagyis élet és élet között történő összehasonlításának bonyoult problémájáig.
A magyar oltási tervről annyit tudunk Orbán Viktortól, hogy van, és jóváhagyta az Operatív Törzs — a dokumentum és a magyar kormány által alkalmazott irányelvek nem nyilvánosak, így azt sem tudjuk, milyen szakmai, társadalmi szervezetek vettek részt a kidolgozásában. Különböző nyilatkozatokból tudható, hogy az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett betegek vannak a sorban legelől, bár Orbán a közrend fenntartásában dolgozókat is említette egyszer, a veszélyeztetett betegek előtt.
Elképzelhető, hogy előnyt jelent majd az is, ha valaki regisztált a kormányzati vakcinainfó honlapon, ezt Rogán Antal is megerősítette egy nyilatkozatában — ezzel a kormány nemcsak hátrányosan különbözteti meg azokat, akiknek például nincs internetelérésük, de maga a kötelező adatszolgáltatás is problélmás, hívta fel a figyelmet Társaság a Szabadságjogokért.
A sorrend
Az Egyesült Királyság ehhez képest egyértelműen és nyíltan kommunikálja saját oltási tervét, amiben egyébként nem is az egészségügyi dolgozók állnak legelől: a brit egészségügyi és szociális tárca vakcinációs és immonológiai témában tanácsot adó háttérintézménye (Joint Committee on Vaccination and Immunisation) elemzése szerint a brit járványügyi adatok és egészségügyi-szociális adottságok alapján a leghatékonyabb az, ha elsőként direkt védelemre, vagyis a halálesetek megakaályozására használják a vakcinát. Ebben a legfontosabb faktor önmagában a kor, illetve a más betegség miatti veszélyeztettség.
Az első fázisban, amikor kevés az oltóanyag, a prioritási lista a következő:
- idősotthonok lakói és gondozóik,
- a 80 éven felettiek és az egészségügy/szociálismunka frontvonalában dolgozók,
- a 75 éven felettiek,
- a 70 éven felettiek és velük egyszerre a különösen sérülékeny egészségi állapotban lévő felnőttek,
- a 65 éven felettiek és az alapbeteséggel rendelkező 16-64 év közöttiek,
- a 60 év felettiek,
- az 55 év felettiek,
- végül az 50 év felettiek.
Ezek a csoportok adják ki a koronavírus-halálesetek 99 százalékát, állítják.
A második fázisban még mindig az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentése lesz az elsődleges cél, de itt már megfontolandó bizonyos szakmák, a tanárok, rendőrök, tűzoltók, katonák priorizálása.
Az Egyesüt Királyságban az oltásra a körzeti orvos hálózatot használják, és a hatóságok külön figyelmeztetnek rá, hogy senki ne jelentkezzen oltásra, hanem várja meg, amíg megkeresik.
Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) alá tartozó immunizációval foglalkozó testület (Advisory Committee on Immunization Practices, ACIP) december elején adta ki és december 20-án pontosította az oltóanyag-kiosztási guideline-ját.
A sorrend a következő:
- egészségügyi dolgozók és velük egyidőben a hosszú távon egészségügyi ellátóintézményben elhelyezett emberek (főleg idősotthonok lakói, de nemcsak),
- a kiemelt munkát végzők, például tűzoltók, rendőrök, tanárok, de a kategória meghatározásában van mozgástere az államoknak, velük egyidőben a 75 év felettiek,
- utánuk jönnek a 65-74 év közöttiek és a 16-64 év közötti magas kockázatú alapbetegséggel élők,
- ezek után jön mindenki, aki kimaradt.
A folyamat későbbi fázisaiban az EU háttérintézménye, az European Centre for Disease Prevention and Control szerint a potenciális terjesztők célzott oltása, magas fertőzésszámú földrajzi területek „levédése“, a vírus lokális kitörésének megakadályozása is szóba jöhet.
Dokumentum a fiókban
Hálózatkutatók és fizikusok elméleti modelljei szerint létezik egy alternatív, még hatékonyabb stratégia: a szocális élet csomópontjaiként műkődő, rengeteg kontaktust generáló szuperterjesztők beoltása. A Wired cikke szerint őket úgy találnák meg, hogy egy adott csoport tagjait megkérnék rá, hogy nevezzenek meg egy valakit, akit be kellene oltani. A "barát-paradoxon" miatt — a barátaidnak átlagosan több barátja van, mint neked — pár lépéssel eljutna a vakcina a legaktivabb szociális életet élőkhöz, és egyszerűen kiiktatná a terjedés csomópontjait.
Ezt a stratégiát az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban elvetették, ugyanakkor a szakemberek szerint Új-Zélandon vagy Taiwanon még hasznát vehetik — ezekben az országokban eleve alacsonyan tartják az esetszámokat, így a vakcinát a terjedés elfojtására használhatják majd.
Az amerikai és a brit oltási kiosztás a direkt életvédelem és a terjedés akadályozása között egyensúlyoz, abban ugyanis a szakemberek sem értenek egyet, hogy mire kellene több hangsúlyt helyezni: az idősek oltása közvetlenül életeket ment, de kevéssé hat a vírus terjedésére — és újabb idős embereket fertőz meg. Más szakemberek viszont arról beszélnek, hogy ha csak az időseket meg tudjuk védeni első lépésében a betegségtől, azzal már kihúztuk a járvány méregfogát.
Magyarországon azt sem tudjuk, hogy a 80 év felettiek vagy a betegség veszélyeinek különösen kitett, alapbetegséggel rendelkezők csak az összes egészségügyi dolgozó után kerülhetnek sorra, vagy valamikor megkezdik a csoportok párhuzamos oltását? Hogyan biztosítja a magyar állam a megvásárolt vakcinák igazságos és lehető leghatékonyabb felhasználását, és erről hogyan fogja meggyőzni a lakosságot?
A Narancs.hu úgy tudja: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felajánlotta együttműködését az Emberi Erőforrások Minisztériumának a magyar oltási rend kidolgozásában, Kásler Miklós miniszter azonban nem élt a lehetőséggel, a MOK így kimaradt az Orbán által emlegetett dokumentum elkészítéséből.
