Előzsűri nincs, időlimit nincs, korhatár szintén nincs - ha egy filmfesztivál ennyi dologban szenved egyszerre hiányt, akkor abból csak valami érdekes sülhet ki. Valóban, a diákfilmszemle nem egy átlagos fesztivál, akár úgy is mondhatnánk, hogy lelke van.
*
"Hát az úgy volt, hogy megtaláltam apa kameráját, és felvettem vele a dugógyűjteményemet" - meséli egy tízéves kisfiú, aki bájosan egyszerű alkotásával már számos elismerést, egyebek mellett a Gyerekszem Filmfesztivál valamennyi értékelhető díját begyűjtötte. A Dugó, az van! című kisfilmjét rendezőként, operatőrként, főszereplőként és zeneszerzőként egyaránt jegyző első filmes alkotó sikerét vélhetően annak köszönheti, hogy olyasmiről készített filmet, amit jól ismer: a dugóiról. Matkócsik András operatőr, a diákfilmszemle zsűrijének tagja szerint ez a fajta hozzáállás az üdítő kivételek közé tartozik, a fiatalok nagy része a kereskedelmi tévék sémáit követő, a lézerkardos hadviselés vagy épp a keleti harcművészet világába sajátos színvonalon kalauzoló filmeket készít. Az idei szemlére benevezett százhatvan alkotás között több ilyen jellegű mű is akadt, melyek befogadását egyes esetekben tovább nehezítette, hogy a szereplők másfél-kétórás terjedelemben irtották egymást a vásznon.
Ugorgyunk!
Az időlimit kérdése évek óta visszatérő témája a családias hangulatú fesztiválnak, de a szervezői vajszívűség ez idáig útját állta a sokak - elsősorban a zsűri - által áhított korlátozásnak. Míg Matkócsik szerint fizikai fájdalmat okoz 40 percnél tovább nézni egy digitálisan rögzített filmet (a nevezett alkotások szinte kivétel nélkül ezzel a technikával készültek), addig a fesztivál igazgatója, Merza Gábor azon a véleményen van, hogy nem szabad gátat szabni a szárnyukat bontogató fiatal alkotók kreativitásának. Bár azzal ő is egyetért, hogy egyes filmek konkrétan nézhetetlenek, szerinte a szabad szellemű fesztivál elsődleges célja a gyerekek bátorítása, serkentése, és nem lenne szép dolog azért kihagyni valakit a mezőnyből, mert a filmje egy cseppet hosszúra sikeredett. Ha a zsűri végleg nem bírja tovább, megesik, hogy beletekernek egy-egy filmbe, de erre viszonylag ritkán és általában az alkotó távollétében kerül sor.
A diákfilmszemle másik nagy topikja az előzetes szűrés hiánya, amit egyesek egyértelmű előnyként, mások óriási hátrányként tartanak számon. A versenyprogram vetítésein tapasztalható, erőteljesen hullámzó színvonal sokakat késztetett arra, hogy a büfé környékén keressen menedéket, az itt lézengő fiatalok egybehangzó véleménye szerint nem lehet fél óránál tovább bírni a filmeket, ráadásul dohányozni is csak kint szabad. Merza és Matkócsik szerint viszont nem árt a sokszínűség, kitartó figyelemmel igazi gyöngyszemekre bukkanhat az ember, az alkotók pedig úgyis megkapják a magukét az esti kiértékelések során.
A vetítéseket követő konzultációk meglehetősen oldott légkörben zajlanak, a Medgyesi Gabriella televíziós filmszerkesztőség-vezető, Nyakó Júlia színész, Matkócsik András, Para-Kovács Imre médiaszemélyiség (valamikori narancsos szerkesztő) és Szita Miklós producer alkotta zsűri láthatóan arra törekszik, hogy a pedagógia alapelveit szem előtt tartva okítsa a jó szóra váró általános, középiskolás és fiatal filmeseket. Az egyeseknél a technikai tudást ("Ha remeg a kezed, használj állványt!"), másoknál a tartalmat ("Attól földönkívüli, hogy egy kukából mászik ki?") számon kérő kritikákat mindig pár jó szó ("Nem semmi, hogy rábírtad a szőke lányt, kússzon a sárban...") kíséretében adagolják, így a címzettek körében ritka a sértődés. A szakmai tanácsokon túlmenően olyan általános igazságokat is megosztanak az egybegyűltekkel, miszerint amfetaminszármazékot nem szokás tenyérből felszívni, illetve hogy a rendőrség viszonylag ritkán mozgósítja erőit egy sállopás miatt.
Csak egy mozi
A lényegében minden létező műfajt magában foglaló mezőnyből szombat délutánra nyert kiválasztást az a harmincnégy film, amiket a különféle felajánlásokból származó díjakkal jutalmaztak. A hét- és harmincéves kor között szóródó díjazottak között egyebek mellett két szupernyolcas kamerát és egy hatalmas antik faállványt osztott ki a zsűri. A legnagyobb sikert vitathatatlanul Korda György venezuelai dzsungelben hasznosított napszemüvege és laposüvege aratta, a szerencsés alkotópáros nehezen döntötte el, hogy kinek melyik relikvia jusson. A nyertes filmekből összeállított válogatást este levetítették a Tabánban, hogy a fiatalok átérezzék, milyen egy igazi moziban viszontlátni művüket. A kétórás, többek között vígjátékot, kísérleti filmet, drámát, animációt, szatírát és zenés etűdöt bemutató vetítést követően megkérdeztük őket: átérezték.
Iványi Zsófia
(A nyertes filmekből összeállított válogatást szeptember 6-án 18 órakor levetítik a Budavári Művelődési Házban.)
