rés a présen

A Vass-cipő története

  • rés a présen
  • 2022. június 1.

Képzőművészet

Grasl Bernadett művészettörténész

rés a présen: November óta igazgatod a veszprémi Művészetek Házát. Milyen?

Grasl Bernadett: A legjobb értelemben vett kultúrház, amelynek a fő profilja a kiállítás­szervezés. Speciális a magyar művelődési házak között, mert legfőképp kortárs képzőművészeti tárlatokat, illetve iparművészettel, illetve dizájnnal foglalkozó kiállításokat szervezünk. A rendszerváltás idején volt egy fontos változás a magyar kulturális életben, amikor a megyei intézményrendszerektől független, olyan intézmények jöttek létre, mint a Művészetek Háza vagy a városi művészeti múzeum. Ezek arra szakosodtak, hogy a helyi művészeti életet másképp mutassák be, mint előtte a megyei művházak vagy múzeumok. Veszprém szinte az egyetlen város, ahol három évtized elteltével is működik ez a ’93 óta meglévő elképzelés. Pont az Európai Kulturális Főváros (EKF) projekt alatt lesz 30 éves a Művészetek Háza. Számunkra így a projekttel járó támogatás születésnapi ajándék és ezzel együtt lehetőség arra, hogy újradimenzionáljuk magunkat.

rap: Ezek szerint nem esett nehezedre Győrből Veszprémbe jönni?

GB: Győrben 2009-ben lettem a Városi Művészeti Múzeum vezetője, az is nagyon hasonló intézmény. Amikor a megyei kulturális intézményrendszert kiszervezték a városi önkormányzatokhoz, a Győr-Moson-Sopron megyei múzeumnak a Győrhöz tartozó részével egyesítették a múzeumot, így jött létre a bencés szerzetesről és múzeumalapítóról elnevezett Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, amelynek én vagyok a keresztanyja. Nem sokkal a Covid miatti karanténok után 2021 májusától kezdtem Veszprémben dolgozni mint intézményvezető, addig meg kurátorkodtam egy kicsit.

rap: Mit tartasz a legfontosabbnak itt?

GB: A neoavantgárd és kortárs fotográfiai kiállításokat, mert Veszprémben a 70-es évek óta hagyomány a haladó szellemű fotójelenségek bemutatása. A Jokesz Antal-féle Dokumentum kiállítássorozatra gondolok például. A fotót kiváló veszprémi művészeti hagyománynak tekintem, ezért is gondoltam, hogy innen kellene indulni. Aztán az a bizonyos kő a vízben hullámokat vetett, és elkezdtünk egy szervezőcsapattal azon gondolkodni, hogy a Dokumentum 7. kiállítását milyen módon fogjuk majd 2023-ban az EKF idején bemutatni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.