Kiállítás

Majki Kamalduli Remeteség

Képzőművészet

A némasági fogadalmukról ismert kamalduli rend 1782-es feloszlatása után Esterházy-tulajdonba került birtoka sokáig romos állapotban volt, míg néhány éve felújítások sorozatának köszönhetően a kastély és a remeteházak újra látogathatók, sőt a rendhagyó szállást keresők még akár a remeték helyén is éjszakázhatnak.

A kamalduli rend története önmagában is elég izgalmas, és az óránkénti tárlatvezetések során ezt jól el is mondják nekünk. A szobányi cellák helyett kis utcás faluként elképzelendő kolostor elrendezése, vagyis a szerzetesenként egy kis ház plusz egy kis kert zárt magánya jól érzékelteti a rend életformájának sajátosságait. Mivel II. Rákóczi Ferencet francia kamalduliak fogadták be, az itt maradt főúri családok a neki kedves rend patronálásával és Majkra hívásával kívántak tiltakozni, és „alapítványi” finanszírozással megépíttettek egy-egy cellaházat. A központban álló templom sajnos már csak töredékében látható, a kastélyt azonban jól be lehet járni. A jellegzetes barokk freskókkal ellátott tereket szépen felújították, a kiállítótér nagy és információgazdag, még akkor is, ha kissé régimódi és kevéssé alapoz az interakcióra.

Az épületegyüttes II. József döntése után posztógyárként működött, majd Eszterházy Móric tartotta itt vadászatait (Majkkal a Harmonia Cælestis lapjain is találkozhatunk). A II. világháború, majd az államosítás után a hely romlásnak indult, kollégiumként, munkásszállóként működött; a 70–80-as évek bányászati tevékenysége pedig sok kárt okozott – mindezt fotóanyagon követhetjük végig. A kert, a rózsalugas és a látogatók igényeit szolgáló infrastruktúra még némi csinosításra szorul, de a majki tó felett elterülő épületegyüttes érdemes a figyelmünkre: a szerzetesi élet, a nemesi ellenállás és a 19–20. századi arisztokrata élet nyomainak izgalmas összefonódása.

Oroszlány-Majkpuszta

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.