„Az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, ebből helyes következtést vont le a vádlott bűnösségére, így helyesen állapította meg a rágalmazás vétségét Görgényi Ernővel szemben” – mondta ki hétfői ítélete indoklásában a Szegedi Törvényszék büntetőtanácsa abban a perben, amelyet magánvádlóként Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) önkormányzati képviselő, volt fideszes alpolgármester indított Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) ellen. Galbács azt kifogásolta: a fideszes polgármester korábban közzé tette közzé, hogy őt annak idején korrupciógyanús ügyek miatt zárták ki a gyulai képviselő-testület Fidesz-frakciójából. A fentiek miatt a Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítéletében bűnösnek mondta ki Görgényit és ezért megrovásban részesítette. Most azonban a rágalmazási tényállás nemrégiben bekövetkezett változása miatt a Szegedi Törvényszéknek nem volt más lehetősége, mint hogy felmentse a vád alól a gyulai kormánypárti városvezetőt.
A Békéscsabai Járásbíróság 2022 februári ítéletének indoklásában Hámori Katalin bíró egy korábbi alkotmánybírósági határozat levezetése alapján azt mondta: „A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e határok átlépésének minősül. Alkalmas lehet ugyanis mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége.” „Mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat szavainak” – tette hozzá.
E rágalmazási per előtt fordított szereposztásban magánvádlóként Görgényi indított eljárást Galbács Mihály ellen egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt megjelent dolgozat kapcsán, amelyben a későbbi vádlott a gyulai városvezetés és egy helyi üzleti kör összefonódásáról írt. Itt Galbácsot marasztalta el a bíróság.
A kettős rágalmazási ügy furcsasága volt, hogy másodfokon mindkettőt a Kecskeméti Törvényszéken tárgyaltak volna, ám végül csak a Görgényi kezdeményezte per fejeződött itt be jogerősen, Galbács elmarasztalásával. Ugyanis a másodfokú kecskeméti bíróság, amikor Görgényi volt a vádlott, elfogultságot jelentett be. Utóbb kiderül, azért, mert a gyulai polgármester testvére itt dolgozik bírósági titkárként. Ez az összeférhetetlenség akkor, amikor Galbács volt a vádlott, nem jutott eszébe a kecskeméti büntetőszakos bíróknak. Így került az ügy, kerülőúton, a Szegedi Törvényszékre.
Ahhoz, hogy a hétfői ítélet hátterét megértsük, fel kell idézni, hogyan módosította a Büntető törvénykönyvet fideszes javaslatra az Országgyűlés. A Háznak április 25-én nyújtotta be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes a Büntető törvénykönyv (Btk.) rágalmazási tényállásáról szóló módosító javaslatot. Ekkor már hivatalosan olvasható volt a normaszöveg, amelyet május 2-án tárgysorozatba vettek és a már jól ismert rapid, fideszes „jogalkotással” másnap, május 3-án már elkezdődött az általános vita, amelyet ugyanezen a napon le is zártak. Így a jogszabály módosításának szövegét ekkor már Görgényi Ernő éppen úgy ismerhette, mint a korábban MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselőként ténykedő ügyvédje, Varga István.
A kecskeméti kitérő után a Szegedi Törvényszék május 8-ra tűzte ki a tárgyalást Galbács Görgényi ellen kezdeményezett rágalmazási peréről. Ugyanezen a napon zajlott a törvényjavaslat részletes vitája a parlamentben. Ezért eddig még az is kiderült, van-e az előterjesztő által támogatott módosító javaslat. Ekkor, egy nappal a szegedi tárgyalás előtt, május 7-én Görgényi Ernő hirtelen megbetegedett. (Ráadásul úgy, hogy az előtte való napon, május 6-án feleségével együtt részt vett még a gyulai román gimnázium ballagási ünnepségén.) A hirtelen jött betegség miatt elmaradt a Szegedi Törvényszékre május 8-ra kitűzött per, közben a Btk. módosítását elfogadta a fideszes többség, június 1-én megjelent a Magyar Közlönyben, s innentől jogerőre emelkedett.
A Szegedi Törvényszék előtt Bárándy Gergely, Galbács Mihály jogi képviselője hétfőn leszögezte:
„Mindezek fényében erős fenntartás, egyben rendkívüli kétely merül fel benne az állítólagos betegség igazolási kérelmével kapcsolatban.”
A friss törvénymódosítás igencsak kedvez a helyreigazítási perek százait elbukó kormánypárti propagandamédiának és a sokszor alap nélkül vádaskodó fideszes politikusoknak. A módosítás lényege: „Nem büntethető becsületsértés miatt, aki (…) a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.” Azaz a nagyon durva személyeskedést kivéve ebben gyakorlatilag minden belefér. Így nem a tényállás megváltozására, hanem a törvénymódosításra hivatkozva mentette fel Görgényit a másodfokú bíróság a rágalmazás vétsége alól, amelyet a polgármester a helyi és a Békés megyei propagandasajtóban most mint nagy győzelmet ünnepel.
Jogi képviselője, a Varga Istvánt helyettesítő, Kaszai Balázs elsőrendűen a bűncselekmény, másodrészt pedig a törvénymódosításra hivatkozva kérte védence felmentését. A másodfokú ítélet után kijelentette, megítélése szerint az ügyben „megnyugtató döntés született másodfokon”.
A Szegedi Törvényszék büntetőtanácsának elnöke az ítélet indoklásához hozzátette, a bűncselekményt az elkövetés idején érvényes jogszabály szerint kell megítélni, kivéve, ha az időközben megszületett jogszabály kedvezőbb a vádlott számára. Esetünkben pontosan erről van szó. S véletlen vagy sem, az érintett éppen egy fideszes politikus.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. Forrás: Görgényi Ernő Facebook)
