Jól jött a rágalmazással vádolt fideszes polgármesternek a törvénymódosítás

Kis-Magyarország

A Btk. megváltoztatásakor felmerült, hogy a rágalmazási szabályok átírása vajon a becsületsértésektől sem ódzkodó propagandasajtónak, vagy a menetrendszerűen beperelt független sajtónak kedvezőbb-e? Egy konkrét ügyben a módosítás egy kormánypárti politikusnak sem jött rosszul.

Jól jött Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármesternek egy törvényváltozás, miután nem jelent meg a május 8-i tárgyaláson, ezzel pedig pont kerülhet annak a hosszú idő óta tartó rágalmazási pernek a végére, amelyet egymás ellen folytat Galbács Mihály egykori gyulai fideszes alpolgármester és Görgényi Ernő.

Galbács 2010 és 2014 között gazdasági alpolgármesterként, később tanácsnokként Görgényi egyik helyettese volt, majd vitába keveredtek, és Görgényi vezetésével Galbácsot kizárták a frakcióból, majd a párttagsága is megszűnt (most a Márki-Zay-féle MMM-ben politizál). A két politikus ezután több perben is egymásnak feszült, az immár másodfokon a Szegedi Törvényszék előtt lévő rágalmazás miatti perben Galbács volt a magánvádló és a gyulai fideszes polgármester a vádlott, a május 8-i tárgyalási nap azonban a gyulai városvezető hirtelen jött betegsége miatt elmaradt. 

Azóta pedig elfogadta az Országgyűlés, hogy a rágalmazási ügyeket a továbbiakban nem büntetőeljárás keretében tisztázzák. 

Odavágó

A két gyulai politikus konfliktusa a 2019-es önkormányzati választási kampányig megy vissza, Galbács akkor a Hova tűnt a város pénze? című 23 oldalas kiadványban foglalta össze az általa korrupciógyanúsnak vélt ügyeket. Dolgozatát még Fidesz-tagként elküldte Orbán Viktor pártelnöknek, Kövér László választmányi elnöknek, Kubatov Gábor pártigazgatónak és a Fidesz etikai bizottságának is. Galbács Mihály ebben szóvá tette, hogy a közbeszerzések irányítottak, szinte mindig egy nagyon jól behatárolható vállalkozói kör kap megbízást, s működik a pénz-visszaosztás is. A Gyulán közkézen forgó értesüléseket idézve megírta azt is, hogy ezek miatt a polgármestert sokan „10 százalékosnak” nevezik. Galbács összefoglalójának 14 ezer példányából jutott minden gyulai háztartásba is 2019 őszén.

 
Görgényi Ernő
Forrás: Facebook/Görgényi Ernő 
 

Görgényi Ernő ezt nem hagyta annyiban, a kiadványban szereplő állításokat aljas rágalomnak minősítve feljelentést tett. A polgármester és jogi képviselője hangsúlyozták, hogy a bizonyítási eljárás során Galbács és védője, Bárándy Gergely az állításokat semmivel nem tudták alátámasztani. Bárándy a perbeszédében viszont azt emelte ki, hogy a bírósághoz benyújtott okirati bizonyítékaik, elemzéseik, kimutatásaik, az elhangzott tanúvallomások olyan közvetett bizonyítékok láncolatát képezik, amelyek Galbács kijelentéseit igazolják.

A Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítéletében három rendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt bűnösnek mondta ki Galbács Mihályt, viszont semmilyen komoly büntetéssel nem sújtotta a volt alpolgármestert, csupán egy év próbára bocsátotta – ez a második legenyhébb intézkedés a megrovás után. Az elsőfokú ítéletet a Gyulai Törvényszék elfogultságának bejelentése után – a gyulai polgármesterről és egykori helyetteséről van szó – a Kecskeméti Törvényszék jogerős ítéletében helyben hagyta.

Visszavágó

Görgényi Ernő közben 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatában arról írt, hogy „Galbács Mihály volt fideszes képviselőt a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártuk a Fidesz-frakcióból”. Galbács emiatt szintén rágalmazásért perelte be Görgényit, mondván a frakcióból történt kizárásakor szó sem volt arról, hogy emiatt kellett volna távoznia a képviselőcsoportból.

A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e határok átlépésének minősül. Alkalmas lehet ugyanis mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége – vezette le egy korábbi alkotmánybírósági határozatból az indoklásában Hámori Katalin bíró. Mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat szavainak – tette hozzá. Ezzel a bíró cáfolta Görgényi védőjének, Varga Istvánnak a perbeszédében előadott érvrendszerét, amely szerint egy 2014-es alkotmánybírósági és a legtöbb bírósági határozat arról szól, hogy a „közszereplőknek mindent tűrniük kell”.

A bíróság Galbáccsal kapcsolatban nem látta megállapíthatónak a korrupció gyanúját, és azt sem, hogy Galbács Mihály kizárásának az oka „korrupciógyanús magatartása” lett volna. „Az ok sokkal inkább az volt, ami a frakció akkori hivatalos indokolásában is szerepelt. Nevezetesen: más, kisebb politikai ellentétek mellett Galbács Mihály nem szavazta meg Gyula város költségvetését, amely az ő megítélése szerint nem szolgálta a település érdekét” – összegzett a 2022. februári ítélethirdetés után lapunknak Bárándy Gergely.

A bíróság ekkor ugyanis bűnösnek mondta ki a fideszes polgármestert, a büntetése éppúgy próbára bocsátás volt, mint Galbácsnak. A hivatalból eljáró másodfokú bíróság, a Gyulai Törvényszék bírái érthetően újra elfogultságot jelentettek, így a másodfokon eljáró bíróságnak ugyancsak a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a Szegedi Ítélőtábla.

Galbács Mihály kiállása

 
Galbács Mihály 
Fotó: A szerző felvétele

Ekkor, mondhatni, igazi NER-es várt fordulat következett. A kecskeméti bíróság összes büntető szakban lévő bírája elfogultságot jelentett be a Galbács vs. Görgényi perben. E döntések hátterét Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke nem fedte fel. „Ennek szervezeti okát aligha tudjuk tetten érni, más okból fakadó szimpátia vagy antipátia értelemszerűen nem releváns, és az is életszerűtlen, hogy minden egyes büntető szakos bírónak egyénileg vagy kollektíve olyan személyes kapcsolata lett volna a peres felek valamelyikével, ami elfogultságot eredményezne” – írta 2022 augusztusában a Kúriának címzett felülvizsgálati indítványában Bárándy Gergely. E fejlemény azért is volt furcsa, mert a Görgényi vs. Galbács perben, tehát amikor ugyanitt hasonló ügyben Görgényi volt a magánvádló és Galbács a vádlott, az elfogultság valahogy fel sem merült – akkor viszont igen, amikor fordított felállásban a fideszes polgármester lett a vádlott.

Utóbb kiderült, azért jelentette be a Kecskeméti Törvényszék minden bírója az elfogultságot, mert Görgényi húga Kecskeméten bírósági fogalmazó – ez esetben viszont abban az ügyben, amelyben Görgényi volt a magánvádló, a jogerős végzést szintén olyan bírák hozták meg, akik utóbbi saját nyilatkozatuk szerint elfogultnak tekinthetők. Némi jogi hercehurca után a másodfokú eljárásra végül a Szegedi Törvényszéket jelölték ki, ahol idén május 8-án lett volna a Görgényi ellen kezdeményezett rágalmazási per újabb menete.

Hirtelen jött

A Fidesz–KDNP idén áprilisban jelentette be, hogy módosítani kívánja a Büntető törvénykönyv rágalmazási és becsületsértési tényállását. A Kocsis Máté frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazásért és becsületsértésért az, aki ezt „a közügyek szabad megvitatásakor”, „sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el”. (Kivétel a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása.)

Az Országgyűlésnek az indítványt április 25-én nyújtották be, május 3-án már meg is kezdték róla az általános vitát, majd május 8-án – tehát azon a napon, amikor a Galbács Mihály kezdeményezte büntetőper másodfokú tárgyalása lett volna Szegeden – épp a törvénymódosítás részletes vitája zajlott a parlamentben, és a javaslatot a parlament rövid úton elfogadta.

Május 7-én, vasárnap Görgényi és ügyvédje, Varga István jelezte a bíróságnak és a magánvádlónak, valamint annak jogi képviselőjének, hogy Görgényi betegsége miatt nem tud elmenni a másnapi tárgyalásra, bár előző nap még feleségével az oldalán részt vett a gyulai román gimnázium ballagásán. A tárgyalást a hirtelen jött betegségére hivatkozva elnapolták, és a per rendes ügymenet szerint valószínűleg ősszel folytatódik, ám közben a törvényhozás elfogadta a rágalmazás tényállásával kapcsolatos Btk.-módosítást, s ennek folyományaként nem kizárt, hogy ha a Szegedi Törvényszék arra is jutna, akkor se emelhetné jogerőre a Görgényit rágalmazás miatt elmarasztaló és őt bűnösnek kimondó elsőfokú ítéletet. Ilyesformán az a látszat keletkezett, hogy Gyula kormánypárti polgármestere e jogszabályváltozást kihasználva egyszerűen „kimenekült” a perből.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan vonatkozhat egy friss jogszabály-módosítás egy már folyamatban lévő perre. Törvényileg azonban ez úgy néz ki, hogy bár a Btk. szerint is tilos a visszaható hatályú jogalkalmazás, az olyan alkalmak kivételt jelentenek, amikor a változás az elkövetőre nézve kedvezőbb. Adott esetben a jogszabály megváltozása miatt a cselekmény, vagyis a rágalmazás többé már nem számít bűncselekménynek, azaz dekriminalizáció történt, így pedig az elkövető már nem is büntethető. 

Galbács és ügyvédje most polgári perben keresheti az igazát, a jelen helyzetben ugyanis a Szegedi Törvényszéknek két lehetősége maradt: vagy megszünteti az eljárást, vagy felmenti Görgényit. Nem a tényállás, hanem a törvény változása miatt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?