E hat telek közös jellemzője: a 47 hektáros Balaton-parti komplexum NER-közeli tulajdonosai úgy parcellázták ki, hogy valamennyi a partig ér, elvéve azt a sétányt, ami eddig közforgalmú volt, amit tehát eddig bárki, a helyiek is szabadon használhatták. A világosiakat-aligaiakat tulajdonképpen ezzel „kompenzálták” a Club Aliga akkori tulajdonosai 2013-ban, amikor településrendezési szerződést kötöttek az önkormányzattal: abból a 10 hektárból, amit nem tulajdonba, hanem csak hosszú távú vagyonkezelésbe kaptak, utakat és parti hozzáférést biztosítottak a helyieknek, akiket még a Rákosi-éra fosztott meg a Balaton-partjuktól azzal, hogy a valahai Balatonaliga központját kisajátították pártüdülő céljára. A történettel számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu.
A köz számára a Balaton-törvény előírásai szerint is kötelezően biztosítandó szabad parti sétány földhivatali bejegyzése azonban az elmúlt kilenc év során nem történt meg. A 47 hektárt birtokló Pro-Mot Kft.-ben időközben tulajdonosváltás történt, NER-közeli befektetők kerültek körön belülre (előbb a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg a Bayer Property, ügyvezető: Balázs Attila ), majd ezzel egyidőben a Club Aliga-fejlesztést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Ehhez több milliárd forintos turisztikai támogatást is „hozzácsaptak”, s mivel a kiemelő kormányhatározatba feketén-fehéren azt írták bele, hogy a területen „parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület nem alakítható ki, illetve nem áll fenn”, az új tulajdonosok bátran belevághattak a parcellázásba és az így kialakuló, partig érő telkek értékesítésébe. Hiszen az idézett rendelkezés úgy is lefordítható: nemcsak hogy nem lehet parti sétány a Club Aligában, de valójában nincs is.
500 milliós telkek
Korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk azzal, hogy a helyiek, leginkább is az Aligai Fürdőegyesület azonban nagyon is valóságosnak tartja a Balaton-parti sétányt, ám amint az a pénteki ülésen kiderült: sem a civil szervezet, sem a helyi képviselő-testület nem tudja megakadályozni az 540 méteres vízparti szakasz végleges elveszítését. Egyelőre ugyan még csak hat újonnan kialakított telekkel kapcsolatban kérte a Pro-Mot a testület állásfoglalását, hogy az önkormányzat élni kíván-e elővásárlási jogával, de várhatóan rövid időn belül valamennyi ingatlanra vevőt találnak és magánvillák épülhetnek. Az önkormányzatnak ugyanis nincs anyagi lehetősége arra, hogy megvegye az egyenként közel 500 millió forintért kínált telkeket.
A pénteki ülésen a balatonvilágosi testület mind a hat jelenlévő tagja egységesen tartózkodott, vagyis nem foglaltak állást. Ez, ahogyan Boda Zsuzsanna jegyző is elmondta, nem befolyásolja az említett ingatlanok földhivatali tulajdonbejegyzését.
Mivel az önkormányzat nem él elővásárlási jogával, szabad „préda” az aligai Balaton-part.
Ahogyan Bukovszki András képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke mondta, „Rákosi alatt még »csak« államosították a partunkat, most veszítjük el örök időkre”.
A korábban két pártra szakadt világosi képviselő-testület a tartózkodás kérdésében egységes volt. A végére tehát hosszú viták után egy platformra kerültek. Hanga László fogalmazta meg az ülésen, hogy „ha bármikor a jövőben előkerül a téma, akkor ne tűnjön úgy, hogy önként, dalolva mondtunk le a partunkról”.
A polgármester belelendült
De lehet-e még fordulat ebben az évek óta húzódó történetben? Legfeljebb akkor, ha a november 21-i határidőig (eddig kell nyilatkoznia az önkormányzatnak a telkek megvásárlásáról, ám a pénteki ülésen tehát nem született állásfoglalás; ezután a másodlagos elővásárlási joggal bíró állam is nyilatkozhat, hogy a félmilliárdos telekáron vevő az ingatlanokra) közbe nem lép Lázár János vagy Orbán Viktor. Takács Károly balatonvilágosi polgármester (független) ugyanis a miniszternek és a miniszterelnöknek is megírta a napokban (ezek szerint egyetértve azzal, amit az Aligai Fürdőegyesület szorgalmazott először): ők ugyan nem tudnak élni jogukkal, hiába szeretnének, az állam azonban ezt megtehetné, így biztosítva a helyi polgároknak a szabad hozzáférést a Balaton partjához. Kérte továbbá a Club Aligát kiemelt beruházássá nyilvánító kormányhatározat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy a partig érő telkeken magánvillák épülnek, ami nem éppen turisztikai fejlesztés.
A polgármester nagyon belelendült a végére, hiszen előzőleg a Club Aliga tulajdonosaival is éles hangú levelezésbe bocsátkozott. Egyebek között megírta nekik, hogy az önkormányzat nevében a leendő telektulajdonosokat is tájékoztatta a vitás helyzetről, amire azt a választ kapta a Pro-Mottól: az efféle „partizánakcióktól” tartózkodjon, mert ha akadályozza az ingatlanértékesítést, az még a kártérítési felelősséget is felvetheti. A Pro-Mot ügyvezetője, Balázs Attila azt is nyomatékosította válaszlevelében: a parti sétány megnyitására irányuló önkormányzati igény a kormányrendelet miatt sem teljesíthető.
Marad tehát (legalábbis egyelőre) a helyiek strandhasználati lehetősége a Club Aligában. Egyelőre nem került napirendre az utak kérdése sem, amelyek ugyan ma még szintén közhasználatban vannak, de a sokat emlegetett kormányrendelet ugyancsak leszögezi: ahogyan parti sétány, úgy közút sem alakítható ki a területen. A két hónappal ezelőtti közmeghallgatáson ezzel kapcsolatban a Pro-Mot akkor megjelent képviselői már előrebocsátották: „átmenő forgalmat” nem szeretnének a Club Aliga útjain.
Azt pedig még bő egy évvel ezelőtt, egy akkori lakossági tájékoztatón mondta a magát nyilván költőinek is, viccesnek is tartó, a fejlesztők által delegált moderátor, hogy „a gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek”, de lám, látnoknak is bizonyult.
A gyertyák csonkig égtek.
