Kétséges, hogy pár éven belül megépül a második belvárosi Tisza-híd Szolnokon

Kis-Magyarország

Régi vágya Szolnoknak, hogy végre legyen egy második belvárosi Tisza-hídja. A jelenlegi híd miatt állandósultak a dugók a városban. Ám ahhoz, hogy az újabb híd és a vele együtt járó szandaszőlősi elkerülő út megépülhessen, 100 milliárd forintra lenne szükség. Kétséges, hogy ezekben az ínséges időkben létrejöhet-e a beruházás, pedig a tervek már javában készülnek. Kérdés, hogy az asztalfióknak vagy a megvalósulásnak.

Csaknem 300 különféle beruházást húzott le a fejlesztési listáról eddig az Építési és Beruházási Minisztérium, az elmaradó munkákat tartalmazó összegzés a napokban látott napvilágot. A halasztott állami beruházások listája igen széles körű, ám a kihúzott tételek jelentős része közlekedési infrastrukturális beruházás. A 284 tétel pénzhiány miatt nem valósul meg, a döntéssel százmilliárdokat spórol a kormány. A tárca tájékoztatása szerint ezzel mintegy 2100 milliárd forintot szabadított fel a kabinet. Minden olyan beruházást, fejlesztést, amelyeknek a kivitelezése még nem kezdődött meg, fel kellett függeszteni, felül kellett vizsgálni. A felfüggesztés csak azokra a fejlesztésekre vonatkozik, amelyek még közbeszerzési vagy tervezési fázisban vannak.

Bár nem szerepel a listán, de ez utóbbi kitételeknek megfelel a szolnoki Csáklya utcai Tisza-híd és az ezzel együtt megépítendő szandaszőlősi városrészt elkerülő tehermentesítő út kivitelezése. Ezek építése ugyanis valóban nem kezdődött még el, csak a tervezési fázisban vannak. A napokban közölt dokumentumokat Szolnok város hivatalos oldala arról, hogy az új, második városi híd és az elkerülő út nyomvonalát kijelölték a településrendezési tervekben, a nyomvonalra vonatkozó engedélyt a környezetvédelmi hatóság már kiadta. A következő lépésben az útépítési engedélyezési tervek készítése van folyamatban.

 
Fotó: A szerző felvétele

A beruházás a város közlekedési rendszerének korszerűsítését és a szandaszőlősi városrész környezeti terhelésének csökkentését teszi lehetővé, javítja a megyeszékhely és agglomerációjának észak-déli összeköttetését. A dokumentum megjegyzi, legkorábban 2025-ben indulhat az építkezés. Mivel a projekt több nagyméretű műtárgyat is tartalmaz, a befejezés legkorábbi időpontja 2027 lehet. 

A tervezés tehát gőzerővel halad, de vajon lesz-e pénz a kivitelezésre? Mivel az építkezés kezdésének legkorábbi időpontja 2025, elvileg előfordulhat, hogy rendelkezésre áll majd a hatalmas projekt költségvetése. Vagy nem.

Ezt támaszthatja alá az Építési és  Beruházási Minisztérium lapunk érdeklődésére adott válasza, amely szerint

akár kétségessé is válhat a tényleges beruházás.

A minisztériumtól arról érdeklődtünk, hogy várható-e a híd és a tehermentesítő út megvalósítása vagy ezek is az elhalasztottak listájára kerülhetnek. A tárca válasza egyértelmű. Mint írták, "a kérdezett projekt ügyében a NIF Zrt.-nek a kiviteli terv elkészítéséig tart a feladata. Ennek keretében a Roden Kft.-vel van érvényben lévő tervezési szerződése tanulmány- és engedélyezési tervek készítésére. A tervezés zavartalanul, ütemterv szerint halad, nem került leállításra, felfüggesztésre. Szerződéses véghatáridő 2023. május 19., az építési engedélyek megszerzésével bezárólag."

Ám most jön a lényeg: "A kiviteli tervek készítésére ezek után új közbeszerzési eljárás indulhat majd. A projekt kiviteli tervek utáni további előkészítése, majd megvalósítása még nem került elrendelésre a NIF Zrt. számára."

Ez azért nem túl jó hír, mert bár három év alatt összejöhet a beruházásra a pénz, az ország jelen helyzetében ez eléggé kétséges. A szolnoki második Tisza-hídnál kisebb volumenű munkákat is lehúztak a 284 tételt tartalmazó listáról. Arról nem is beszélve, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 2023 utolsó negyedévéig recesszióval kell számolni. Márpedig ilyen esetében nemigen "szokás" nagyon költekezni. Mérföldkő lehet talán az, hogy a kiviteli tervekre a közbeszerzési eljárást kiírják-e.

A szolnoki második városi Tisza-híd megépítése több évtizedes álma Szolnoknak. Szinte minden választási kampányban előjön a megvalósítására tett ígéret, de ezeket eddig nem váltották valóra. Most annyival jobb a helyzet, hogy valóban megkezdődött a tervezés.

"Az nem lehet kétséges, hogy Szolnoknak szüksége volna egy második városi hídra, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek az igénye bő három évtizedes múltra tekint vissza, meg azt sem, hogy a tervezés körülbelül 2024-ig fog tartani, és majd csak utána indulhat maga a kivitelezés" - ezt már a város közéletére ható helyi szubjektív élményportál, a blogszolnok.hu írta 2021-ben. Az írás így folytatódik: "Ami persze nagy szó. Főleg annak fényében, hogy 2019 nyarán már volt egy hasonló bejelentés és virtuális pezsgődurrogtatás, majd hirtelen leállt az előkészítés folyamata. Miként történt ez majdnem egy évtizeddel korábban is, amikor a 100 millióból indult tervezési munkát 2010-ben a kormányváltás miatt akasztották meg. És arról se feledkezzünk el, hogy 2006 környékén volt olyan ígéret, miszerint legkésőbb 2015-ben már átkelhetünk az új, szolnoki, belvárosi Tisza-hídon."

A híd és az elkerülő út megépítése mintegy 25-30 milliárd forintba kerül, és öt-hat éven belül készül el, közölte még 2019-ben a Magyar Építők. Kérdés, az akkori összeg nemhogy ma, hanem három év múlva mennyi lenne az emelkedő építőanyagárak és az infláció miatt (lentebb látni fogjuk, most már 100 milliárdról beszéltek).

A beruházás "mellékterméke", hogy kisajátításokat kell végrehajtani. Erről, de minden egyéb információról korábban sem voltak bővében a Csáklya utca környékén élők. 2021 tavaszán azt írtuk, hogy többségüknek fogalma sincs, mi lesz itt a következő években, éppen ezért érthető volt, ha aggódtak.  

Tudomásunk szerint azóta sem változott a helyzet, vagyis jelenleg sincs senkinek információja semmiről a környéken, egy lakossági fórumot sem tartottak ez ügyben.

A korrekt tájékoztatásról, vagy pontosabban annak hiányáról sokat elárul a szolnoki képviselő-testület június 30-i ülésének jegyzőkönyve. Ekkor tárgyalták a Csáklya úti projekt tervmódosítását. Egy ellenzéki képviselő, Borda Zoltán szóvá tette, a módosítás anyagát estéről reggelre kellett elolvasniuk. Mint mondta, egy ilyen horderejű kérdésre több időt kellene szánni. Ráadásul szerinte a csatolt mellékletek olvashatatlanok és értékelhetetlenek. Molnár Iván fideszes képviselő hozzászólása azonban mindent vitt. Azt mondta, nem aggódik afelől, hogy az általa képviselt területen milyen kisajátítások lesznek, hisz az ott lakók örülnek neki.

Erre mondta lapunknak egy arra lakó, hogy ez egyáltalán nem így van. Megjegyezte, valójában az érintettek nem tudnak semmit a tervekről. Ráadásul értelmezése szerint már nem lehet Csáklya utcai hídról beszélni, mert a nyomvonal nem az eredeti. Ez egyébként el is hangzott a főépítésztől a testületi ülésen, miszerint a híd nyomvonala „elmozdult” a Csáklya utcából déli irányba, és már a volt Papírgyár területén halad át, érintve a Sztrájk és a Hullám utcát.

 
Az új Tisza-híd új nyomvonalának területe a Hullám és a Sztrájk utcánál. A háttérben húzódó betonkerítés a volt Papírgyárhoz tartozik
Fotó: A szerző felvétele

A környékbeliek nem mellesleg aláírásgyűjtéssel is tiltakoztak a tervezett új szolnoki híd ellen.

Ez azonban nem hatotta meg a városvezetést. Szalay Ferenc polgármester még azt is megszavaztatta tavaly ősszel, hogy az öt tervből melyik tetszik leginkább a lakosságnak. 

A szolnoki fideszes városvezetést régóta irritálja a Csáklya utcai híd ügye, hiszen ez olyan beruházás, amivel nem tudtak eddig megbirkózni. Hasonló volt az M4-es gyorsforgalmi út megvalósítása is; azt is évtizedeken át ígérték, hogy egyszer végre Szolnokig elér. Csak tavaly valósult meg ez az álom.

Hogy a Csáklya utcai híddal és a szandaszőlősi elkerülővel mi lesz, az a bizonytalan jövő zenéje lehet. A szükséges források előteremtését ugyanis nem ők biztosítják, hiszen minden a központi akarattól függ. Ha pedig igaznak vesszük – és miért ne vennénk – azt, amit a közgyűlésen a városi főépítész mondott, hogy az egész beruházás (híd plusz tehermentesítő út) 100 milliárdos tételt jelent, akkor ennek, valamint a halasztott fejlesztések és a jelenlegi gazdasági helyzet fényében akár füstbe ment tervről is beszélhetünk.

Szolnok egyébként eléggé peches a nagyberuházások megvalósításában. Szinte minden többmilliárdos fejlesztés éveket csúszott, csúszik és mondhatni, semmi sem annyiba került, mint azt előre eltervezték. Ilyen volt a színház felújítása, a tiszaligeti strandfürdő, a MÁV Strand, vagy a citromsavgyár építése, de említhetjük a Szolnok Vár! – Szolnoki Várkerület turisztikai célú fejlesztése című, évek óta húzódó projektet is.

(Címlapképünkön: a Tisza-híd korábban tervezett helye a Csáklya utcai partszakasznál. Fotó: a szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?