Már sejtik, merre vándorolhatnak majd a Pakstól elvett adómilliók

Kis-Magyarország

Civil szervezeteket támogatna a Tolna megyei közgyűlés alelnöke, sokak szerint leendő elnöke, Orbán Attila abból a pénzből, amit a kormány elvett Pakstól. Ez önmagában támogatandó elképzelés, de láttuk már, mi történik akkor, ha egy különleges gazdasági övezettel érintett térség civil szféráját támogatják: fideszes alapítványokat, egyesületeket tőkésítenek fel. Azt beszélik, Orbánnak országgyűlési képviselői ambíciói is vannak, Süli János cseréje lehet. 

Orbán Attila, a Tolna megyei közgyűlés kormánypárti alelnöke hosszú monológ után azt mondta a minap a Paks FM műsorában, hogy az október elején megalakuló új megyei közgyűlés választja meg az új elnököt. „Tehát az, hogy mi lesz október elseje után, majd a közgyűlés 15 tagja fogja eldönteni”. Mindezt arra válaszolta, hogy vannak-e közgyűlési elnöki ambíciói. A kérdés többször előkerült a nyilvánosságban a közelmúltban, már csak azért is, mert Orbán Attila vezette a Fidesz-KDNP megyei listáját az önkormányzati választáson. „Következtetni lehet bármit, de gyakorlatilag bárki lehet a 15 tagból [elnök]. Bármilyen jelölt, akit utána megválasztanak” – ismételte Orbán. 

Mint ismert, a választások után Pakson ún. különleges gazdasági övezetet (kgö) hozott létre a kormány, aminek értelmében a Paksi Atomerőműből származó adóbevétel immáron nem a városhoz, hanem két megyéhez, nagyobbrészt Tolnához (62,5 százalék), kisebbrészt Bács-Kiskunhoz (37,5 százalék) vándorol majd, az ottani megyei közgyűlések döntenek a sorsáról. Orbán Attila közgyűlési alelnökkel való beszélgetés alapját is ez a téma adta. 

Azt már tudjuk, hogy Paks leköszönő kormánypárti polgármestere, Szabó Péter egyetért a mintegy hétmilliárdos elvonással, de hogy látja ezt Orbán Attila? Az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, közgyűlési alelnökként neki a 109 tolna megyei település érdekét kell képviselnie, de paksiként azt is néznie kell, hogy mi a jó Paksnak.

Orbán Attilának volt még egy érdekes nyilatkozata: mint fogalmazott, természetesen mihelyt érkeznek hozzájuk pénzek és igényelnek támogatást, akár Paks részéről, „főleg a sport és az egyéb civil szervezetek, főleg az egyházak”, azon lesznek a vármegyei közgyűlésben, hogy ezeknek az igényeknek eleget tegyenek. „Nagy örömmel támogatjuk a civil szervezeteket, hiszen a közösségszerveződés és a közösségfejlesztés a legfontosabb fejlesztés minden téren”. 

Pénzek civilekhez, jó lesz

Göd és Paks két nagyjából hasonló létszámú, Duna-parti település, amely nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú a kormány számára. Gödön működik a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyára, Pakson pedig a már említett atomerőmű. A két város történetét összeköti, hogy mindkét helyen létrehoztak egy kgö-t. (Ahogyan Fejér megyében is, de ott kicsit bonyolultabb a helyzet, mert az Rácalmás és Iváncsa területén fekszik, de a történet nagy vesztese Dunaújváros). 

Sokat foglalkoztunk a gödi helyzettel, ugyanis a 2020-ban létrehozott kgö és az adóelvonások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a 2019-ben még az összefogás révén ellenzéki kézbe került önkormányzat működése gyakorlatilag földbe állt pár éven belül, az együttműködő pártok már a ciklus elején összevesztek egymással, végül fel is bomlott a partnerségük. 

Gödön és környékén az is jól megfigyelhető volt, hogy az évek alatt több tízmillió forintos támogatást kaptak a Pest megyei önkormányzat ún. civil pályázatán olyan civil szervezetek, melyek a Fideszhez köthetők. Ezek az alapítványok, egyesületek pedig propagandakiadványokat hoztak létre, illetve hivatalosan kampányrendezvénynek nem minősülő eseményeket gründoltak, ahol a térség fideszes képviselői jelentek meg a 2022-es választásokat megelőzően – így növelve az ismertségüket és esélyüket az ellenzékhez képest. A mostani önkormányzati választás előtt pedig konkrétan az is megtörtént, hogy a kormánypárti dunakeszi indulók egyik jelölőszervezete, a Dunakeszi Odateszi Egyesület 20 millió forint támogatásban részesült

Orbán jön, Süli megy? 

Éppen ezért figyelemreméltó Orbán Attila azon nyilatkozata, miszerint a civil szférát tervezik „nagy örömmel” támogatni. Amennyiben a Gödön működő „modellt” szeretnék használni, úgy elég lemásolni a Pest megyei közgyűlés civil pályázatának menetét. Értesüléseink szerint a városban azt beszélik, Orbán a közgyűlési elnöki tisztség mellett azt is ambícionálja, hogy induljon a 2026-os országgyűlési választáson Tolna megyében. Írásban kerestük az alelnököt, hogy helytállóak-e az információk, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz. 

 
Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselője és Orbán Attila, a KDNP Tolna vármegyei elnöke, megyei közgyűlési alelnök szemetet gyűjt össze a tiszta Magyarországért létrejött TeSzedd! önkéntes országos szemétszedési akcióban a Pakshoz tartozó Cseresznyéspusztán 2024. április 24-én. 
Fotó: MTI/Kiss Dániel
 

A paksi választókörzet jelenlegi képviselője Süli János, korábbi polgármester, egykori paksi atomerőmű bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, későbbi államtitkár. Süli egyébként a helyi kgö létrehozása után azt írta a Facebookon: „a nemzet beruházása nem valósítható meg Paks százmilliárdokban mérhető fejlesztése nélkül, azaz a beruházástól elválaszthatatlan paksi városi fejlesztéseket nem lehet kikerülni vagy megkerülni. Az, hogy ennek a technikai megoldását hogyan is hívják éppen, arról lehet vitatkozni”. 

A nyilatkozatból úgy tűnik, a képviselő nem maradéktalanul elégedett a kormány döntésével. Továbbá úgy értesültünk, szintén beszédtéma a városban, hogy Süli a történtek fényében nem indul újra a választáson 2026-ban. Kerestük a képviselőt, a kabinetfőnökét sikerült elérnünk, aki azt mondta, Süli János nem akar a témában nyilatkozni, azonban nem tud olyan döntésről, miszerint ő ne indulna 2026-ban. 

Számítanak osztogatásra

„A piros lámpa az én fejemben is villog”

– mondja Heringes Anita megválasztott MSZP-s paksi polgármester, aki számol azzal, hogy a jövőben Fidesz-közeli civil szervezetek kaphatnak támogatásokat. Mint állítja, „hallani az utcán”, hogy Orbán Attila közgyűlési elnöki tisztségre és esetleg országgyűlési képviselői posztra pályázhat, a kgö pedig erre „jó alapot adhat”.  Ugyanakkor Heringes bátorítani fogja a helyi civileket, hogy pályázzanak a megyénél, hiszen például elismert táncegyüttes, hagyományőrző nyugdíjas szervezetek működnek a városban. Márpedig véleménye szerint nekik is jár a paksiak pénze.

A leendő városvezető szerint a Paksi Deák Ferenc Egyesület (PDF) képviselői öt évvel ezelőtt úgy csaptak egymás kezébe, hogy jöhetnek bármilyen gondolattal (vagyis bármilyen nézetű pártból), Paks területén nincs pártpolitika, ugyanis a városban csak paksiként lehet dolgozni. Öt év alatt pedig bizonyították, hogy egyszer sem szólaltak fel más érdekek mentén, sikerült ehhez tartani magukat. Ezért nem is tart attól, hogy az új helyzet miatt a szövetségük megrogyna. 

Ettől függetlenül megszorítások biztosan lesznek: mint ismert, egy buszbeszerzéstől elálltak, ugyanis hiába lett volna az száz százalékban uniós forrásból finanszírozva, a közszolgáltatás működtetésének, így a buszvezetőknek a munkabérét nem biztos, hogy tudnák vállalni.

További „meglepetés”, hogy Szabó Péter leköszönő polgármester egy egymilliárdos eszközbeszerzést valósított volna meg októberig, de a képviselő-testület nyomására ezt levette a napirendről, ahogyan egy általános béremelésről is lemondtak. „Utóbbit támogatnánk természetesen, ha lenne rá pénz” – mondja Heringes Anita. Szabó augusztus 30-ig kapott arra időpontot, hogy megtervezze a város új költségvetését, de ehhez előbb egyeztetéseket kellene kezdeményeznie, ami még nem történt meg. Heringes szerint kérdéses, hogy ez sikerül-e a jelenlegi városvezetőnek, hiszen a jövő hét rövid hét, utána pedig hó vége van. 

 
Heringes Anita megválasztott polgármester átveszi a mandátumát
 

„Nyilván Pakson is megtörténhet ez. Minden elképzelhető, ami a hatalomba maradásukat, jelen helyzetben a visszakerülésüket támogatja” – mondja Barabás István, a PDF önkormányzati képviselője lapunk azon felvetésére, hogy az elvont milliók egy része Fidesz-közeli szervezetekhez kerülhet majd a jövőben. Mint mondja, nyílt titok, hogy Orbán Attila a várományosa a közgyűlési elnöki posztnak. Ahogyan azt is mindenki tudni véli, hogy képviselőjelölt szeretne lenni Süli János helyett. Ezzel kapcsolatban van egy ilyen feltételezés, hogy a Pakstól elvett adóbevételek majd az előretörését támogathatják. 

Attól nem tart, hogy a megtámogatott álcivilek majd a paksi városvezetés működését is veszélyeztetni fogják. Ugyanis a helyzet összehozta a paksiakat, a Fidesz törzsszavazóin kívül mindenki fel van háborodva, olyan mérsékelt jobboldaliak is, akik egyébként a kormánypártot támogatták. Az egyesület indított egy petíciót, a helyiek pedig özönlenek aláírni azt.

Barabás úgy látja, ami történt, egyszerűen arról szól, hogy megbüntették a várost, amiért ellenzéki vezetése lett. Ebben pedig a helyi Fidesz keze is benne volt, ugyanis Orbán Attila volt a leköszönő polgármester kampányfőnöke, akinek a már említett ismert okokból érdekében állhatott az adóbevételek átszervezése a megyéhez. Ezzel együtt szerinte „Paks nem lesz olyan egyszerű dió nekik, mint Göd”, mert a PDF egységes, nem úgy, mint annak idején a gödi ellenzéki összefogás. 

(Címlapképünkön: Süli János Tolna megye 3. választókerületének KDNP-s országgyűlési képviselője (j) átveszi a Tolna Megyéért kitüntetést Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától (b) a Tolna megyei önkormányzat megyenapi ünnepségén a dombóvári művelődési házban 2020. szeptember 1-jén. Középen Orbán Attila, a Tolna megyei közgyűlés alelnöke (b2) és Fehérvári Tamás, a közgyűlés elnöke (b3).)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.